Tíz éve rázta meg az autóversenyzés világát Schumacher balesete

Akit az elmúlt harminc évben csak minimálisan is megérintett a Forma-1, a Száguldó Cirkusz világa, az tudja, ki az a Michael Schumacher. Pályafutása bővelkedik a vitatott elemekben, közel sem csak pozitív szereplő, ám az elért eredményei magukért beszélnek, hatása pedig óriási volt a Forma-1-re, és a Ferrari istállóra is – utóbbi az újkori sikereit köszönheti a német pilótának.

Schumacher a maihoz képest egy teljesen másik Forma-1-ben kezdte meg a pályafutását 1991-ben. Ekkor még merőben más szabályok voltak érvényben, nem beszélve a technológiai és biztonsági deficitről. Utóbbi a kilencvenes évek első felében sajnos többször tragikusan megmutatkozott, a legemlékezetesebb eset Ayrton Senna 1994-es halála Imolában. Michael Schumacher ebben az évben nyerte meg első világbajnoki címét még a Benetton csapatában, amit 1995-ben követett a második cím, szintén a brit istállóban. A Ferrari kapcsán már említettük – és erre még bővebben kitérünk –, hogy Schumacher hatalmas szerepet vállalt az istálló újkori sikereiben, de meg kell említeni azt is, hogy a Benetton mindkét egyéni világbajnoki címét a német pilótával szerezte, és az egyetlen konstruktőri sikerét is ekkor könyvelhette el, 1995-ben.

Igazi egymásra találás

Schumacher és a Ferrari kapcsolata ikonikussá nőtte ki magát a 2000-es évekre, az olasz szurkolók imádták a német pilótát, aki szintén lubickolt az olaszok szeretetében. Bár a Ferrari nélkül a Forma-1 elképzelhetetlen, a tradicionális olasz istálló 1979-től kezdve 2000-ig nem tudott világbajnokot adni a sportágnak, csapatszinten pedig 1982 és 1999 között kellett várni a világbajnoki cím ünneplésére. A megváltást természetesen nem egyedül hozta el Schumacher, de nélküle biztosan nem tartana ott az olasz istálló, ahol. Persze Jean Todt és Ross Brawn szerepe is elévülhetetlen a sikerben, csak, hogy még két embert emeljünk ki a sok közül.

1997-től kezdve egyre sikeresebbé vált a Ferrari és Schumacher, de a világbajnoki címre 2000-ig kellett várni – ez egyrészt a finn Mika Häkkinen érdeme, de 1999-ben már közrejátszott Schumacher balesete is. A német versenyző a brit nagydíjon, Silverstone-ban egy fékhiba miatt 107 kilométer/órás tempóval csapódott a gumifalba, a baleset következtében lábtörést szenvedett. Az idény utolsó két futamán már részt tudott venni, de nem tudta csapattársát, Eddie Irwine-t bajnoki címhez segíteni, ugyanakkor a konstruktőri cím összejött az olasz csapatnak – 1982 óta először.

2000 és 2004 között a Forma-1 Michael Schumacherről és a Ferrariról szólt. A német versenyző sorozatban öt világbajnoki címet nyert ekkor, ilyenre sem korábban, sem azóta nem volt példa. 2000-ben még komoly csata zajlott Schumacher és Häkkinen között, ám 2001-re már sokkal több műszaki problémája adódott a McLarrennek, az évad végén a finn vissza is vonult. 2001-ben, 2002-ben és 2004-ben is tükörsimán nyert egyéni címet Schumacher, és konstruktőri bajnokságot a Ferrari. 2003-ban is ők nyertek, ám az az év jóval szorosabbra sikerült, a külső szemlélők számára is izgalmasabb volt az évad az előző két „unalmasabb” idény után.

Különösen 2001-ben és 2002-ben, de lényegében a kétezres évek első felében végig az volt a jellemző, hogy a Forma-1-es futamok végén az olasz és a német himnusz csendült fel. Az ünneplések képsorain jól látszódott a versenyző és csapata kiváló, már-már családias viszonya, és persze a nézők, szurkolók imádata sem maradt el. Olyan ikonikus képei ezek a Forma-1-nek, amik évekre határozták meg ezt a sportágat, és máig emlékezetesek. Schumacher első német világbajnokként olyanokat inspirált, mint az azóta világbajnok, és már vissza is vonuló Sebastian Vettel, vagy éppen a saját fia, Mick Schumacher. A Ferrari később még egy egyéni (Kimi Räikönnen, 2007), és két konstruktőri címet (2007 és 2008) zsebelhetett be, de megfordult az istállóban még két további világbajnok (Vettel és Fernando Alonso) is. Az olasz csapat azóta vár az újabb sikerre, de napjainkban is meghatározó tagja a mezőnynek.

Hazatérés vagy levezetés?

Michael Schumacher a 2006-os szezon végén visszavonult, miután abban az évben és eggyel korábban is a spanyol Fernando Alonso lett a világbajnok a Renault-val – igaz, a 2006-os kiírás az utolsó futamig nyitott volt, de a japán versenyen motorhiba miatt kiesett a német (ilyenre 2000 óta nem volt példa), ezzel Alonso előnye szinte behozhatatlanná nőtt – és annak is bizonyult.

Teszteken korábban is részt vett a hétszeres világbajnok, majd hosszas vacilálás után 2009 decemberében bejelentette a visszatérését. A Ferrari korábbi nagy riválisához, az immár csak Mercedes néven induló istálló színeiben tért vissza – a csapatot Ross Brawn vezette, aki korábban többször is dolgozott már Schumacherrel.

A német pilóta csak két idényt töltött el a német csapatnál, és sikereket nem is tudott elérni, legjobb eredménye egy negyedik hely lett. 2012-ben végleg visszavonult a sportágtól.

Tíz éve történt a tragédia

Bár a visszavonulása óta Schumacher több rekordját is megdöntötték – Lewis Hamilton pedig a világbajnoki címek számában behozta a németet -, máig több rekordot is ő tart, de azok nélkül is a Forma-1 máig ható legendája, sok fiatal versenyző példaképe. Schumacher néhány nappal a születésnapja előtt, 2013. december 29-én szenvedett súlyos síbalesetet Franciaországban. Fejsérülése miatt kómába esett, majd mesterséges kómában tartották. 2014. június 16-án korábbi menedzsere közölte, Schumacher felébredt a kómából, és átszállították a svájci Lausanne-ba, ahol az egyetemi kórházban folytatták a kezelését.

Azóta ellentmondásos hírek érkeztek csak a Ferrari sikerpilótájáról: a legendás versenyzőt állítólag otthon kezelik, fotó azonban nem jelent meg róla az elmúlt tíz évben, lényegében hírzárlat van érvényben vele kapcsolatban, bár időről időre felüti a fejét valamilyen pletyka. Az autóversenyzés világa pedig csak csendben vár és reménykedik, hogy láthatja még versenypálya közelében az egyik legnagyobb legendáját.