Saját stratégiáját fordítja Kína ellen az EU

Az elképzelés az, hogy a kínai autógyártókat európai vegyesvállalatok létrehozására és a technológiai tudásuk megosztására kényszerítsék. A jelek szerint a modell felkeltette az európai autógyártók figyelmét, mivel például a Stellantis szövetségre lépett a kínai Leapmotorral. A spanyol EBRO-EV Kína ötödik legnagyobb autóipari szereplőjével, a Chery-vel kötött partnerséget, hogy Barcelonában fejlesszenek elektromos autókat.

Úgy tűnik, a világ megváltozott, és már nem attól kell tartani, hogy a kínaiak lopják el az európai elektromosautó-technológiát, hanem Európa marad le a fejlesztésben. Ezt felismerve az EU friss szakértelmet és befektetéseket vadászik, és ehhez kapóra jöhetnek a megállapodások Pekinggel. Az európai autógyártók hajlanak ezek felé, és szerintük is ennek a stratégiának van a legtöbb értelme üzletileg.

Egy meg nem nevezett diplomata szerint a vegyesvállalatoknak van értelmük, segítségükkel megakadályozható, hogy csak összeszerelő üzemek létesüljenek Európában, és így az ellátási láncok kulcsfontosságú elemei is itt épülhetnek ki. Persze ilyen módon egy kis technológiai tudás megosztására is lehet késztetni a kínaiakat.

Az terv szerint akár 38 százalékos extra vámokkal is lehetne majd sújtani a kínai elektromos autókat, így jobban megérheti a gyártóiknak a termelést Európába hozni. Ugyan a kínai autógyártók egyedül is idetelepülhetnének, egy helyi gyártóval szövetkezve csökkenthetnék költségeiket és gyorsabban elérhetnének egyes piacokat. Egy autóipari szakértő, Bill Russo szerint ahogyan Kína globális babérokra tör, egyre világosabb, hogy ezek a márkák nem alsóbbrendűek. Russo szerint ha azt észleljük, hogy versenyhátrányban vagyunk, és a kínai autó- és akkumulátorgyárak kezében vannak az ütőkártyák, nem vissza kellene vágnunk, hanem együtt kellene működnünk velük. Ez a kijelentés két okból is megdöbbentő: egyrészt azt jelenti, hogy az EU berendezkedik arra a nyers erőből kivitelezett, beavatkozó jellegű világkereskedelmi szerepre, amivel eddig éppen Kínát vádolta, másrészt egy beismerő vallomás arra vonatkozóan, hogy Kína egyes szektorokban nemhogy felzárkózott, hanem meg is előzte Európát. A név nélküli diplomata is elmondta, hogy ugyan kissé megalázó a dolog, de fel kell ismernünk a lemaradást egyes technológiák terén.

Érezhető visszaesés

Európa évtizedekig abban a hitben élt, hogy a technológiai fölénynek köszönhetően mindig egy lépéssel Kína előtt jár majd. Ehhez képest a kínai cégek felzárkóztak, majd elkezdték felülmúlni az európai vállalatokat eladások és technológiai merészség terén. A drónoktól a napelemeken át most elérkeztünk az elektromos autókig is – a kínaiak minden technikai eszközt tekintve szorongatják Európát. Ezt nemcsak külső szemlélők látják, hanem a német autóipari vállalatok 69 százaléka is úgy véli, a kínai versenytársaik előttük járnak innovációban, vagy öt éven belül megelőzik őket.

Európa most tehát a kínaiak saját módszerét vetné be Kína ellen a védővámokkal való fenyegetőzés hatására létrehozni kívánt vegyesvállalati rendszer és technológiamegosztás elképzelésével. Peking úgy tűnik, megértette az üzenetet, és felfedezte a lehetőséget az ellátási láncai európai integrálására. A kínai kereskedelmi minisztérium ki is adott egy direktívát a kínai autóipari vállalatoknak, mely szerint azok közösen kell majd építeniük és működtetniük az ipari ellátási láncokat európai partnereikkel.

Ha nem tudod legyőzni őket, állj közéjük!

Miközben német részről jelentős nyomás érkezik az EU irányába, hogy az ne bocsátkozzon kereskedelmi háborúba Kínával, a harc enyhítésével és potenciálisan európai sikerekkel kecsegtető, vegyesvállalatok létrehozására irányuló terv egyre népszerűbb Brüsszelben. Egyesek szerint ez lehet Európa utolsó esélye, hogy nagyobb szerepet vállaljon az elektromos autós ellátási láncban. A hagyományos autók esetében még az európai, főleg a német gyártók fölényeskedtek mióta világ a világ, de az akkumulátoros elektromos hajtásban már a kínaiaké a főszerep.

Persze nem árt megjegyezni, hogy a nagy, helyi befektetések bezsebelésére irányuló politikai egyezségeket nem most találták ki. Minden ázsiai autógyártónak be kellett fektetnie Európában, hogy koncessziókhoz juthasson: a japánok gyárakat építettek Franciaországban, Lengyelországban és Portugáliában, a dél-koreaiak Közép-Európát vették célba, de a Huawei-nek is vannak európai érdekeltségei.

A kínai cégeknek már nem csak kedvezményeket és kereskedelmi megállapodásokat ajánl fel az EU, hanem komoly vámokkal büntetne, ha nem működnek együtt. Arról is folynak tárgyalások az EU-ban, hogy legyen például befektetés-átvilágítási szabályozás is, ami majd jótékonyan hathat a kínaiak együttműködési kedvére. Magyarország, mint a kínai elektromos autós beruházások jelenlegi legnagyobb felvevője szintén a vegyesvállalati modell mellett tervez kiállni a következő elnöksége során az Európai Tanácsban, és arról is beszélnek a Politico forrásai, hogy vámmentesek lehetnek azok a kínai autógyártók, amelyek lokálisan befektetnek.

Az ipar valósága

Lehetséges, hogy az EU-s törvényalkotóknak nem lesz sok választása, hiszen az ipar már elkezdte kitermelni ezeket a vegyesvállalatokat. Az 1990-es években még a jövedelmező kínai piacért folytatott küzdelem során partnerségekbe belemenő európai gyártók ma már fordított felállással, kínai autók európai előállítására irányuló megállapodásokat írnak alá önszántukból. Már csak meg kell találni azokat a feltételeket, amelyek szerint a kínai beruházások Európának is hasznot hajtanak.

Nem mindenkinek áll szándékában viszont együttműködni – a Volkswagen nem tervezi kínai partnereinek elektromos autóit gyártani európai üzemeiben, valamint kínai részről a például a BYD, a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója is magányosan épít gyárat Magyarországon. További kínai beruházások is érkezhetnek a kontinensre azonban, legalábbis a szándék megvan rá: Franciaország például tárt karokkal várná a BYD-t és egyéb kínai autó- és akkumulátorgyártókat a francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire szerint.

Európa tehát ahelyett, hogy egy nagy kereskedelmi háborút robbantana ki, inkább a békés integrációban utazik – kínai módszerekkel – írta meg a Politico.