Magas fokozatba kapcsolt a magyar akkuipar

Az autóipar elektromos átállásának helyességéről ugyan megoszlanak a vélemények, ennek ellenére a folyamat egyre gyorsabban és gyakorlatilag megállíthatatlanul zajlik a környezetvédelmet célzó szabályozástól hajtva. Az átmenet nem valósulhat meg akkumulátorok nélkül, melyek gyártásában Kína a vezető, ám a többi fejlett piac autógyárainak közelében, vagyis Európában és Észak-Amerikában is sorra jelentik be a kapcsolódó beruházásokat.

Ezeknek egy része Magyarországra érkezik, ahol már ma is három akkumulátorcellát gyártó vállalat folytat tevékenységet: a Samsung SDI Gödön, a koreai SK On Komáromban, illetve a japán GS Yuasa Miskolcon az első európai üzemében. Ezek az üzemek a hazai autógyárak, illetve a más európai országokban található autóösszeszerelő egységek jelen és jövőbeli igényeit is képesek kiszolgálni.

Az akkumulátorok értékláncának más részei, mint például az elektrolitgyártás, az elektródagyártás vagy a kész akkumulátorokat a cellán kívül alkotó megannyi alkatrész gyártása szintén megjelenik Európában. A bőkezű állami támogatások, valamint a már hazánkban működő cellagyárak az ilyen tevékenységeket folytató termelővállalatokat szintén Magyarországra vonzzák.

A néhánytól a százmilliárdos projektekig

A hazai akkumulátoripari ökoszisztéma fejlődése már 2021 előtt is stabilan zajlott. Ezt mutatja, hogy a Sangsin Hungary Kft. 2021 januárjában bejelentett üzembővítése öt éven belül a harmincadik akkumulátoripari beruházás volt belföldön. A koreai hátterű cég az ismertetett tervek szerint 10,5 milliárd forintból készült bővíteni jászberényi akkumulátor-alkatrészeket készítő üzemét, azzal 150 új munkahelyet is létrehozva.

Az amerikai Jabil szintén egy elektromos járművek akkumulátoraihoz kapcsolódó fejlesztéssel került a hírekbe az év első hónapjában. A vállalat akkor több mint egymilliárd forintot tervezett befektetni tiszaújvárosi telephelyének bővítésébe, hogy elektromos motorok olyan részegységeit gyártsa ott, amik az akkucellák töltési funkciójához szükségesek.

Májusban a spanyol Gestamp 850 millió forintos beruházását jelentették be, miután a vállalat a móri akkumulátor-összeszerelő bázisának fejlesztése mellett döntött. Ezután a nyár folyamán a koreai SungEel HiTech Hungary Kft. akkumulátor-újrahasznosító üzemének átadására került sor a Nógrád vármegyei Bátonyterenyén. A vállalat 9,3 milliárd forintból felépült második magyarországi telephelyén évente 50 ezer tonna hulladék feldolgozására nyílt lehetőség, gondoskodva arról, hogy az életciklusuk végére ért villanyautó-akkumulátorokból kinyerhessék az értékes fémeket, majd visszajuttathassák azokat a körforgásba.

Ugyancsak a nyáron kezdődtek el az építési munkálatai a kínai Semcorp első külföldi üzemének Debrecenben. A 65 milliárd forintból készülő, a tervek szerint működését 2023-ban megkezdő telephelyen az akkumulátorok egy meghatározó komponensét, a kettő elektróda elválasztásáról gondoskodó szeparátorfóliát fogják gyártani lítiumion energiatárolókhoz, évente akár 400 millió négyzetméternyi mennyiségben.

Egy másik nagy összegű beruházás 2021 szeptemberében kapott zöld lámpát. A SALGON helyi hírlap beszámolója szerint Salgótarján városi közgyűlése ekkor döntött annak a területnek az általános gazdasági területté nyilvánításáról, amit a dél-koreai Bumchun Precision helyi üzemének bővítése igényel. Az akkumulátorcsatlakozókat 2020 óta készítő üzem eredetileg 13,3 milliárd forintból épült fel, a fejlesztés részeként pedig 41 milliárd forintból egy új üzemcsarnokot létesítenek, amiben négy új gyártósor kap helyet.

Kisebb, mégis fontos projektet hozott hazánkba a szintén koreai Soulbrain is, aminek tatabányai egysége 2021 folyamán kezdte meg működését. A hétmilliárd forintból felépített, később második és harmadik ütemmel is bővíthető gyárban lítiumion akkumulátorokhoz szükséges elektrolitot állítanak elő.

2021-et végül egy, a Semcorpénál is jóval nagyobb beruházás koronázta meg: decemberben ismertették, hogy a dél-koreai EcoPro BM Debrecenben építi fel első Koreán kívüli gyárát 264 milliárd forint befektetésével. A létesítményben évente 108 ezer tonna katódot fognak előállítani lítiumion akkumulátorokhoz – ennek a mennyiségnek a nagyságát érzékelteti, hogy mindez 1,35 millió elektromos autó akkumulátorához elegendő. A várhatóan 2024-ben elkészülő gyáregység jelentőségét növeli, hogy Európában egyedül itt fognak 80 százalékos nikkeltartalmú katódot gyártani

Üzemátadóval indult az év

2022-ben nem csak bejelentett, de megvalósult beruházás is bőven akadt, a sort a japán Toray Industries nyergesújfalui üzemének márciusi átadása nyitotta meg. A 127 milliárd forintból felépült gyárban, ahogy például a Semcorp debreceni egységében is, szeparátorfóliákat állítanak elő elektromos autók akkumulátorcelláihoz.

Az egyes cellákat a napjainkban elterjedt technológia szerint modulokban csoportosítják, és több modul alkot egy kész akkumulátort vagy más néven akkumulátorcsomagot. Ilyen modulokat gyárt európai ügyfelei számára a koreai Inzi Controls komáromi üzeme is, aminek zöldmezős beruházást magába foglaló bővítéséről még 2022 áprilisában egyezett meg Komárom városának vezetése. A Gödöllőn gyárral rendelkező szintén koreai Nice Csoport ugyancsak foglalkozik akkumulátormodulok gyártásával, és pontosan ezen részegységeket fogja készíteni új váci üzemében, aminek építését még 2022 nyarán jelentették be. A HIPA tájékoztatása szerint a 14,4 milliárd eurós projekt 60 új munkahelyet hoz létre.

Októberben aztán egy különleges, kutatás-fejlesztési kompetenciákat erősítő projekttel egészült ki a hazai akkumulátor-ökoszisztéma. A TÜV Rheinland InterCert Kft. és a ZalaZone Ipari Park Zrt. akkumulátortesztelési központ létrehozásáról állapodott meg. A ZalaZone járműipari tesztpálya mellett létrejövő központ 2024 nyarán kezdi meg működését.

2022 ősze meglehetősen gazdag volt akkumulátoripari beruházásokban. Októberben tették le az alapkövét a dél-koreai W-Scope nyíregyházi gyárának is, ahol évente mintegy 1,2 milliárd négyzetméternyi szeparátorfilmet állíthatnak majd elő. A 300 milliárd forintból megvalósuló üzem munkálataiban mérföldkőnek számító eseménnyel közel egy időben nyitott meg a japán Toyo Ink SC Holdings Co., Ltd. Pest vármegyei Újhartyánban található termelőegysége, ahol már a nyáron megkezdődött a Lioaccum szén nanocső (CNT) vezetőképes diszperziók, vagyis katódanyagok gyártása. Az őszi bejelentés idején a termelőkapacitás hatszorosára növelése érdekében folytak további fejlesztések.

Végül novemberben a koreai Chokwang Paint hevesi gyártólétesítményének átadásával zárult a beruházások sora. A 3,8 milliárd forint értékű beruházással egy olyan üzem épült fel, ahol akkumulátorokhoz szükséges hőelvezető ragasztót állítanak elő.

Gigaberuházásokat hoztak az akkugyártók

Az elmúlt kettő évben az akkumulátorkomponensek szállítóin kívül maguk az akkumulátorcella-gyártók is folytatták magyarországi fejlesztéseiket, méghozzá kettő valódi gigaberuházással. Az elsőt, az SK On projektjét 2021 januárjában jelentették be. A vállalat a kettő komáromi üzeme után egy harmadik magyar egységet is létesít a Fejér vármegyei Iváncsán 681 milliárd forint invesztálásával. A 2500 új munkahelyet teremtő, 30 gigawattóra gyártási kapacitású üzem a bejelentésekor az ország legnagyobb zöldmezős beruházásának számított.

A koreai cég várhatóan 2023 őszétől termelő beruházására 2022 augusztusában a kínai CATL licitált rá: a világ vezető akkumulátorgyártója Debrecenben hozza létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forintból. A jövőben 9000 főt foglalkoztató létesítmény európai autógyárakat fog ellátni akkucellákkal, évente akár 100 gigawattórára tehető mennyiségben.

Öngerjesztő folyamat

Az elmúlt két évben a hazai akkumulátor-ökoszisztéma látványos fejlődésen ment keresztül. A folyamat részben öngerjesztő, hiszen a magyarországi akkumulátorcella-gyáraknak hála az ide települő komponensgyártók – például fólia- és katódanyaggyártók – a vevőikhez közel lokalizálhatják termelésüket. Ugyanez igaz az akkumulátor-ellátásilánc alsóbb szakaszán helyet kapó modulgyártókra is, melyek termékeit többek között a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a BMW még épülő debreceni egysége használhatja majd.

A Magyarországra telepített akkumulátorkomponens-gyárak stabil beszállítói bázisként szolgálnak nemcsak a hazai, de más európai akkumulátorcella-üzemek számára is. Ez a beszállítói bázis bővülő tevékenységi kört foglal magába, vagyis az akkumulátorgyártás értékláncának egyre nagyobb hányada jelenik meg az országban.

Ezzel egy időben a magyarországi akkumulátorcella-gyártási kapacitások is növekednek. 2023 nyári állás szerint, ha minden már bejelentett beruházás megvalósul, akkor 2027-re az ország 194 gigawattóra kapacitással fog rendelkezni. Ezzel Kína, az Egyesült Államok és Németország mögött a negyedik legnagyobb akkutermelési kapacitással büszkélkedhet majd hazánk.