Így bukott bele Németország a vámháborúba

A protekcionizmusra és a közelgő kereskedelmi háborúra vonatkozó figyelmeztetések ellenére Olaf Scholz kancellár és a vezető német tisztviselők rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni, hogy az EU vámokat vessen ki a kínai elektromos autókra.

Tavaly ősszel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy vizsgálatot indít a kínai elektromos járműveknek nyújtott piactorzító támogatások ügyében, ami az EU Pekinggel szembeni kereskedelempolitikájának jelentős szigorodását jelzi. Nyolc hónappal később Brüsszelben és Berlinben aligha maradt kétség afelől, hogy elegendő bizonyítékot találtak az ilyen tisztességtelen állami támogatásokra.

A Bizottság várhatóan július elején előzetes szubvencióellenes vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, de a szabályok szerint az EU-nak már négy héttel korábban közölnie kell az autógyártókkal – és más felekkel, például a kínai autók uniós importőreivel – egy ilyen döntést, ami azt jelenti, hogy a közelgő vámok bejelentése várhatóan körülbelül két hét múlva várható.

Többször figyelmeztették az EU-t

Scholz kormánya – a kínai megtorlástól való félelemtől vezérelve – többször is figyelmeztetett a vámok bevezetését illetően, amelyeket a kancellár „protekcionistának" nevezett. A hónap elején Robert Habeck gazdasági miniszter azt mondta, hogy „különösen a német autóipar nagyon aggódik emiatt, mert várható, hogy a kínaiak ezután vámokat vetnek ki a német importra".

A támogatási vizsgálat Németországot és Franciaországot is szembeállította egymással, mivel Párizs attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják az európai piacot, és nyomás alá helyezik a francia autógyártókat az alsó és középáras szegmensben. A német autógyártók ezzel szemben több autót értékesítenek a prémiumszektorban, ahol még nem kell szembenézniük az erős kínai

Fokozódó elszigetelődés

Német tisztviselők azonban megjegyezték, hogy a többi uniós tagállam hangulata az elmúlt hónapokban egyre inkább a francia álláspont javára változott. Európa-szerte egyre nagyobb a csalódottság a tisztességtelen kínai piaci gyakorlatok miatt, amelyeket stratégiai eszköznek tekintenek a nyugati versenytársak kiszorítására és a világpiacok uralmának megszerzésére számos zöld technológiában, az elektromos meghajtású járművektől a szélturbinákon át a zöld hidrogén előállításáig.

Végezetül a kínai elektromos autókra kivetett amerikai vámok nemrégiben történt megnégyszerezése, amely fokozza az Európára nehezedő nyomást, mivel ez az egyik azon kevés nagy piac egyike, amely továbbra is nyitott a kínai autóimport előtt, csak növeli annak valószínűségét, hogy az EU is lépéseket tesz.

Az autóipar nem kérte a vizsgálatot

Bár a Bizottság által várhatóan bejelentett vámok csak előzetesek lennének, és az EU-tagállamoknak még az idén meg kell erősíteniük azokat a Kínával szembeni állandó szubvencióellenes vámok bevezetéséhez, egy, a berlini álláspontot jól ismerő tisztviselő elismerte, hogy Scholznak nehéz lesz elegendő támogatást gyűjtenie ahhoz, hogy megakadályozza a végleges vámok bevezetését.

Ehhez Berlin összefoghatna olyan országokkal, mint Magyarország, amely Peking megbízottjaként kétes hírnévre tett szert, és közvetlen összeütközésbe kerülhetne Franciaországgal. Ráadásul a kancellárnak a kormánykoalícióban nem biztos, hogy egyetértés lesz a vámok ellen. Egy uniós diplomata szerint az autóvámokért folytatott igazi csatát Németország már tavaly szeptemberben elvesztette, abban a pillanatban, amikor von der Leyen bejelentette a szubvencióellenes vizsgálatot.

Az a tény, hogy von der Leyen elindította a vizsgálatot – amelyet a Bizottság saját kezdeményezésére és nem az iparág hivatalos kérése alapján végzett – azt jelentette, hogy szolgálatai már előzetesen elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze, ami miatt biztosak voltak abban, hogy a vizsgálat egyértelmű megállapításokhoz vezet – írja a Politico.