Ha az autó külsejéről van szó, nem minden a szépség

A beszélgetés során az Autovista Group vezető közgazdásza, Christof Engelskirchen tett fel kérdéseket a brit, autók dizájntervezését támogató Car Design Research igazgatójának, Sam Livingstone-nak.

Engelskirchen kérésére Livingstone elárulta, hogy jelenleg több autógyártó vezető dizájncsapatával is együtt dolgoznak. Egyik frissebb munkájuk eredménye a Polestar 2 akkumulátoros elektromos luxusautó formaterve, aminek alapvető stílusának meghatározásában vettek részt. Annak apropóján, hogy a típus a Polestar márka első autója, elmondta, hogy új márkáknál különös figyelmet kell fordítani a forma által közvetített üzenetre, illetve arra, hogy a jármű külsőleg egyértelműen megkülönböztethető legyen más autóktól.

Csodákra képes egy jól sikerült dizájn

A márka és a dizájn kapcsolatáról bővebben is beszélve Livingstone elmondta, hogy a dizájn és a márka két külön dolog, de idővel mégis „egyik a másikká válik.” A márka sikere pedig nagyban múlhat a dizájnon, és gyengébb márka is rendelkezhet jó értékesítési mutatókkal, ha a modelljei jól néznek ki. Példaként hozta a Nissant, mely európai eredményeihez jelentősen hozzájárult a Qashqai SUV, aminek formavilágát jól eltalálták.

Azt, hogy egy dizájn mennyire időtálló, alapjaiban határozza meg az autó kategóriája. Az új Audi TT formája például mindig az aktuális trendnek kell, hogy megfeleljen, és kevésbé időtálló. Egy szedán esetében a forma elavulása több időbe telik, míg például a kézzel épített brit Morganeknek, amik külseje a 20. század elejét idézi, a mai napig van piaca.

Nem volt elég elrugaszkodott a VW Bogár

Livingstone az új Volkswagen Bogár kudarcára is megpróbált magyarázattal szolgálni. Szerinte a típus újkori reinkarnációja nagy potenciált rejtett, azáltal, hogy lehetőséget adott a megszokottól való eltérésre, és a márka emberekkel ápolt kapcsolatának kifejezésére.

A sikertelenséget három okra vezette vissza. Az első, hogy míg például az új Fiat 500 és a modern Mini kissé „rajzfilmesek”, addig a Bogárra – a nagyobb mérete miatt – ez kevésbé igaz. A második, hogy az olasz és a brit típus ugyanazt az üzenetet hordozza, mint az eredetiek, szemben a VW modelljével, ami pluszban még túl drága is. Livingstone szerint a Bogárnak energikusabbnak, vidámabbnak kellett volna lennie.

Az apróságok is sokat számítanak

Livingstone úgy látja, hogy a belső térben elhelyezett apró, sokszor funkcionális célt nem szolgáló elemeknek, például egyes Volvók belső terében lévő svéd zászlóknak is nagy a jelentősége, azok ugyanis erősítik az autóval ápolt személyes kapcsolatot, egyúttal hozzáadnak a jármű identitásához.

A Škoda Simply Clever funkcióiról pedig azt mondta, hogy előre gondolkodást sugallnak, azt hogy már azelőtt kitalálják, mi kell a vevőnek, mielőtt az tudná.

Alulbecsülik az üzenet fontosságát

Livingstone úgy véli, hogy a dizájn tervezése két részre bontható. Az egyik az arányok, a vonalak tervezése, a másik pedig a közvetítendő üzenet megfogalmazása. Az utóbbi rendkívül fontos, sokszor mégsem sikerül az időhöz, márkához és piachoz illeszkedő megtalálása.

A stílus által megtestesített értékeket mindenki leolvassa, mikor ránéz egy autóra, még ha nem is tudatosan. Mikor egy autó tetszik nekünk, akkor lehet, hogy azért mert egyszerűen jól néz ki, de valószínűbb, hogy azért, mert az üzenet illeszkedik az ízlésünkhöz, ahhoz, amit egy autótól várunk.

Növekszik a dizájn jelentősége

Végezetül az elektromos autók is szóba kerültek. Livingstone azt nem tudta megmondani, hogy a tradicionális autógyártók pontosan miért is vonják új márkák alá villanyhajtású modelljeiket, de szerinte nem a belső égésű és az elektromos hajtáslánc különbségei miatt.

Másfelől, ahogy egyre több lesz az elektromos modell, az autók közti különbségek egyre kisebbek lesznek, legalábbis menetdinamika szempontjából. Ezzel párhuzamosan a dizájn szerepe erősödni fog a márkadifferenciálásban.