Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Nordson megkezdi az új folyadékadagoló rendszerének forgalmazását
2024.05.03 16:18
Leállítják szénerőműveiket a legfejlettebb országok
2024.05.03 15:23
Ha van rá igény, a Stellantis visszatáncolna a belső égésű autókhoz
2024.05.03 13:25
Félidejéhez érkezett a Rába Modernizációs Program
2024.05.03 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Gátolja a vízi élőlények növekedését az abroncskopás
Mikroméretű abroncsdarabok vízben | Fotó: Oregon State University
A gumiabroncsokból származó kisméretű részecskék akadályozzák az édesvízi és a torkolatok sós vízében élő organizmusok növekedését, továbbá viselkedésükben káros elváltozásokat okoznak – állapította meg az Oregon Egyetem kettő új kutatása.
A vízi élővilágot szennyező mikroműanyagok közül az egyik leggyakrabban előfordulónak számítanak az abroncsokból származó részecskék.
„A mikro- és nanoműanyagok hatásainak kutatása még mindig egy viszonylag új terület” – mondta el Stacey Harper, az Oregon Egyetem professzora, aki a gumirészecskék édesvízi organizmusokra gyakorolt hatását feltáró kutatást vezette. „Jelenleg ott tartunk, hogy szabályozásokat alkotunk tudományos alapok nélkül. Ezért dolgozunk a tudományos adatok szolgáltatásáért.”
Kalifornia mostanra saját mikroműanyag-stratégiát fogadott el, és hasonló lépést hozhat a szövetségi kormány, illetve más államok is. Továbbá még 2020-ban felröppent a hír, hogy az Európai Unió a gumikopás szabályozására készülhet az abból fakadó környezetterhelés mérséklése érdekében.
Negatív hatások
Az abroncsokból származó részecskék többek között szintetikus gumiból, töltőanyagból, olajokból és más adalékokból állnak. Maguk a részecskék és a belőlük kioldódó anyagok káros hatással lehetnek a vízi organizmusokra az oregoni kutatók szerint.
A hatások felmérésére kettő-kettő, édesvízben és torkolati vízben élő organizmust használtak mintaként a kutatók. Ezeket mikro- és nanoméretű abroncsrészecskék eltérő koncentrációinak tették ki. A mikrorészecskék kisebbek öt milliméternél, míg a nanorészecskék nem láthatóak szabad szemmel.
A torkolati környezetben végzett kutatáshoz egy halat, a szárazföldi ezüstoldalt, illetve egy garnélarákfélét választottak ki. Mindkettő esetében, már a jelenleg tapasztalható részecskekoncentráció mellett is jelentősen leromlott úszási képességet tapasztaltak, ami a táplálékszerzésben és a ragadozóktól menekülésben is akadályozhatja az élőlényeket. Ezenkívül a növekedés lassulását és viselkedésben beállt változásokat is észleltek. Az eredmények szerint az élővilágot már most negatívan érintheti a szennyezés.
Abroncsrészecskék egy öt napos szárazföldi ezüstoldal beleiben | Fotó: Oregon State University
Az édesvízi vizsgálatok alanyai embrió korú zebrahalak és egy kis planktonikus rákféle, a Daphnia magna volt. Mindkettő esetében abnormális „növekedést és halandóságot” tapasztaltak, továbbá a szervezetek méreganyagtartamának növekedését is feljegyezték. Ugyanakkor a két fajra eltérő mértékű hatással voltak a részecskék, és a kutatók megállapították, hogy további kutatásra van szükség a szennyezettség veszélyes szintjének meghatározása érdekében.
Vannak lehetőségek a környezet védelmére
Végezetül a kutatók több módot is említenek az abroncsrészecskék környezetbe jutásának megakadályozására. Ezek között szerepel a részecskéket az őket szállító vízzel együtt felfogó csatornák kiépítése az út szélén, a leszakadó részecskéket felfogó szerkezetek erősítése a járművekre, valamint lassabban kopó abroncsok kifejlesztése.
Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!