Beszállítók Az Európai Unió célkeresztjében az abroncsgyártók

Az Európai Unió célkeresztjében az abroncsgyártók

autopro.hu/V.M. | 2020.05.02 08:22

Az Európai Unió célkeresztjében az abroncsgyártók

Fotó: Continental Press

Az Európai Unió az autó- és tehergépjárműgyártók után a gumiabroncsgyártókat is a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére tervezi rávenni. Az emberi egészségre vitatott hatást gyakorló, gumikopásból származó szilárdrészecskék mennyiségének nagymértékű redukálása kihívás elé állíthatja a vállalatokat, akik éppen ezért fokozzák lobbitevékenységüket az EU döntéshozóinál, és próbálnak számukra minél kedvezőbb szabályozást kiharcolni.

Hirdetés

A mikroműanyag részecskék, azaz az 5 milliméternél kisebb műanyag darabok, melyek egyre nagyobb számban találhatóak meg a levegőben, az ételeinkben, illetve a vízben, veszélyt jelenthetnek az emberek és az élővilág egészségére, tudományos konszenzus azonban még nem született erről. Legalább tíz, 2014 óta készült, egyetemek és környezetvédelmi szervezetek által jegyzett kutatás említi a részecskék egyik első számú forrásaként a járművek abroncsainak kopását. Egy ilyen témájú kutatás eredményeiről korábban az autopro.hu is beszámolt.

Nem maradt el az abroncsgyártók válasza

Az abroncsipar ellenben az elmúlt tíz évben legalább tíz olyan kutatást szponzorált, melyek arra a megállapításra jutottak, hogy a gumikból származó műanyagrészecskék nem jelentenek különösebb veszélyt az emberekre, valamint a környezetre. Ezek mindegyikét teljes egészében vagy részben az amerikai Cardno ChemRisk tanácsadó vállalat munkatársai készítették. A cég korábban vegyi eredetű szennyezéssel kapcsolatos peres eljárásokban működött együtt többek között a BP-vel a Deepwater Horizon katasztrófáját követően, illetve a Johnson & Johnsonnal és a Forddal azbeszthez kötődő ügyekben.

A jelentések többségét az Abroncsipari Projekt (Tire Industry Project – TIP) rendelte meg. A szervezetet tizenegy iparági vállalat, köztük a Bridgestone, a Continental és a Michelin által nyújtott forrásokból működik.

Az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetsége (European Tyre and Rubber Manufacturers Association – ETRMA) szintén megrendelt egy tanulmányt az amerikai tanácsadó vállalattól.

A Cardno ChemRisk kettő korábbi alkalmazottja, akik részt vettek néhány kutatás elkészítésében, a Reutersnek nyilatkozva elmondták, hogy a kutatások részben a jövőbeni esetleges, vegyianyag-expozíciós vádakkal szembeni védekezést szolgálták. Egyikőjük azt is hozzátette, hogy a megrendelőik számára előnytelen információkat kihagyták a jelentésekből.

A TIP közölte, hogy a tanulmányok célja nem az esetleges vádak elleni védekezés volt, emellett arról sem tudnak, hogy a Cardno ChemRisk elhallgatott volna bizonyos információkat. A kutatásokat a TIP, az ETRMA, valamint a tanácsadó vállalat szerint is független módon végezték el.

Új előírások és milliárdos költségek a láthatáron

Az Európai Unió az abroncskopás szabályozását fontolgatja, hogy az Európa útjain közlekedő járművek kerekeiből kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe. Többen is úgy vélik, hogy az új előírások több milliárd dolláros áttervezéseket követelnének meg a gyártóktól.

Fazilet Cinaralp, az ETRMA főtitkára szerint egyelőre még nem lehet felmérni, hogy az új sztenderdek milyen költségvonzattal járnának. Hozzátette, hogy az iparág közre akar működni a megoldás keresésében.

Az Eunomia fenntarthatósági tanácsadó cég egy, az Európai Bizottság számára készített 2018-as elemzése szerint évente 500 ezer tonnányi mikroműanyag keletkezik gumikopásból csak az EU-ban. Ennek köszönhetően a vízbe kerülő műanyagrészecskék legnagyobb forrása az abroncsok. 2017-ben pedig a Természetvédelmi Világszövetség egy publikációjában azt állította, hogy az óceánokban lévő primer mikroműanyagok 28 százalékáért felelnek a gumiabroncsok.

A Reuters cikkéből az is kiderül, hogy néhány héttel később egy, az ETRMA kérelmére készített tanulmány rávilágított arra, hogy a legtöbb abroncskopásból származó részecske soha nem jut a folyókba és óceánokba, ugyanis még mielőtt ez megtörténhetne, a csatornákba kerülnek. A szervezet szerint egyébként akár hét évbe is telhet mire sikerül kidolgozni egy teszteljárást a gumikopás mérésére, ami jelentős befolyással lesz az új szabályozás életbe lépésének idejére.

Kiemelt Partnereink