Elektromosautó-nagyhatalom lesz Magyarország

A Financial Times a BMW gyárépítése mellett a CATL idén bejelentett beruházását, valamint a dél-koreai EcoPro BM gyárát sorolja a legfontosabb fejlesztések közé. A lap rámutat, hogy amennyiben ezek a beruházások megvalósulnak, akkor 2030-ra Debrecenben több akkumulátort fognak gyártani, mint Európa bármely más országában összesen – leszámítva persze Németországot.

A Financial Times cikkében összesen 10 milliárd euró értékű beruházást említenek Debrecen kapcsán, beleértve természetesen a BMW gyárát. A brit lap ugyanakkor nemcsak a hajdúsági városban megvalósuló fejlesztéseket emeli ki, hanem felidézik a Samsung, és az SK On akkugyártási beruházásait is, valamint azt is, hogy a hazánkban jelenlévő autógyártók közül a BMW mellett a Mercedes és az Audi is elektromos autók gyártását tervezi Magyarországon – a Mercedes nemcsak tervezi, hanem már csinálja is, míg az Audinál egyre több villanymotor készül.

Tesz a beruházásokért a kormány

A brit pénzügyi lap kiemeli, hogy a CATL és a hozzá hasonló vállalatok nem véletlenül választják Magyarországot. A magyar kormány olyan szabályozási környezetet és adózási szabályokat (kedvezményeket) hozott létre, ami a nagyberuházásoknak kedvez. A Financial Times értesülései szerint a CATL például Lengyelországot és Szerbiát is fontolgatta az európai gigagyára helyeként, de végül hazánk mellett döntött, ahol 800 millió eurónak megfelelő támogatást kap a beruházáshoz.

Érdekesség, hogy a lap szerint már 2025-ben megkezdődhet a termelés a CATL debreceni üzemében, ekkor persze még korlátozott módon. A teljes kapacitást 2030-ra éri el a gyár a kínaiak terve szerint.

Akkumulátorgyártó nagyhatalom

A Financial Times becslést is közölt arról, mekkora kapacitással rendelkezhet Magyarország az akkumulátorgyártás terén 2031-re, vagyis akkor, mikorra az összes már bejelentett beruházás a tervek szerint elkészül: a britek becslése nagyságrendileg megegyezik az autopro.hu által korábban közölt 200 gigawattórás adattal, amit Kaderják Péter a MAJOSZ konferenciáján említett.

Ennél nagyobb kapacitással jelen állás szerint csak Németország rendelkezik majd – 369 gigawattórával -, míg a harmadik helyen a lengyelek állhatnak 115 gigawattórás éves kapacitással. Ez azért is fontos, mert az elektromosautó-gyárakat jellemzően akkugyárak közelében hoznák létre a nagyobb OEM-ek.

Lehetnek ebből problémák is

Nem szabad megfeledkezni az akkumulátorgyárak kapcsán arról, hogy az ilyen beruházásokat sokszor kíséri a lakosság ellenkezése – hazánkban Gödön és Győrben volt erre példa legutóbb. Ennek oka, hogy az ilyen üzemek rengeteg vizet használnak. Ez különösen egy olyan aszályos év után hangzik nagy kihívásnak, mint amilyen az idei is volt – különösen keleten, így Debrecenben is.

A Financial Times is a vízellátást emelte ki fő problémaként, meg is szólaltatta többek között Fábián István kémikusprofesszort, a Debreceni Egyetem volt rektorát, aki azt mondta, hogy először ő maga is kétkedve fogadta a tervet, miszerint egy óriási akkumulátorgyárat akarnak építeni Debrecenben.

Mint fogalmazott, rengeteg talajvíz van a város alatt, de nehezen elérhető, és egy része túlságosan szennyezett is, azt pedig kétli, hogy a Tiszából egykönnyen növelni tudnák a vízvételezés volumenét az infrastrukturális fejlesztéssel. A Financial Times szerint ezt a kérdést már a CATL szakemberei is vizsgálják, és többek közt van olyan terv is, hogy a városban használt szennyvizet megtisztítva biztosítanák a gyár ellátását.

A vízhasználat mellett a Kínának való kitettség növekedése jelenthet még kihívást a bruházással kapcsolatban a brit gazdasági lap cikke szerint.