Lesz-e alternatívája az elektromobilitásnak?

Az első beszélgetés címe Trendek és jövőkép a járműgyártásban volt, ezen Dr. Nyirő József, a MAJOSZ elnöke töltötte be a moderátori szerepet. A kerekasztal-beszélgetésen Purgel Csaba, a Continental Vác ügyvezető igazgatója, Dr. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetsége ügyvezetője, Zentai Gábor, a MICE társelnöke, Knezsik István, az ANK elnöke, Volosinovszki Sándor, Bosch Rexroth Kft. sales igazgatója, Herbály Péter, a Trigo Group kontinentális Európáért felelős sales alelnöke és Makra Tibor, az UniTurnk Kft. ügyvezetője vettek részt.

Elsőként Knezsik István arról beszélt, hogy az alapanyaghiány az egyik fő probléma, mint fogalmazott, ami nincs, az a legdrágább. Egyben elárulta, hogy az acél egyik fő beszerzési helye Mariupol volt a háború előtt, mára onnan képtelenség acél venni a háború okozta károk miatt.

A hiányokról szólva Volosinovszki Sándor kiemelte, hogy a Bosch Csoport előrelátásának köszönhetően jól át tudta vészelni a chiphiányt, hiszen a cég egy hipermodern félvezetőgyárat épített Drezdában – ezt az üzemet az autopro.hu is megtekinthette a nyáron. A Bosch éppen ezért optimistán tekint előre, nem számolnak alapanyaghiány miatti gondokkal, de jelenleg óriási a bizonytalanság, ezt természetesen figyelembe kell venni a jóslatoknál.

Purgel Csaba az elmúlt éveket egy kerékpáros hasonlattal jellemezte: „bármerre megyünk, mindig szemből fúj a szél”. Ennek ellenére ő is pozitívan tekint előre, úgy véli, az iparági trendek a válság ellenére sem változtak.

Egyeduralkodó az elektromobilitás, vagy nem?

Az ANK elnöke szerint egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy az elektromobilitásé a jövő. Knezsik István úgy vélekedett, hogy 12 hajtásnak van jövője, és az alternatív hajtások mellett a benzines és a dízeles is maradni fog. Véleménye szerint a teljes körforgás (gyártástól az újrahasznosításig) során nincs komoly eltérés az elektromos és a dízeles (vagy egyéb) autók károsanyag-kibocsátása és költsége között, és az OEM-ek olyan autót fognak gyártani, amit az emberek megvesznek.

Ezzel többen sem értettek egyet: Purgel Csaba szerint eldöntött kérdés az elektromos autók hegemóniája, a döntések már megszülettek a legmagasabb szinteken, ezzel nem érdemes vitatkozni. Makra Tibor kiemelte, hogy az UniTurnk Kft-nél egyértelműen az elektromobilitásban hisznek.

Kaderják Péter természetesen szintén az elektromobilitás befutásában hisz, sőt, elmondta, hogy a várakozások szerint 2025-re 550, 2030-ra pedig 1000 gigawattóra lesz csak az európai elektromos autók energiaigénye. Ugyanakkor Magyarországon a már bejelentett beruházások megvalósulásával 200 gigawattórás kapacitás jön létre az akkumulátorgyártásban, vagyis hazánk jelentős szereplő lesz az európai akkumulátor ökoszisztémában.

Van jövője a magyar kkv-knak

Zentai Gábor rámutatott, hogy a magyar beszállítóknak még lesz lehetősége 2035 után is a belső égésű motorok terén, hiszen szükség lesz pótalkatrészekre, emiatt fontos odafigyelni erre az iparágra is. Közben aa Tier-1-es és 2-es beszállítók erősítik az itthoni jelenlétüket (legutóbbi példa erre a Bosch budapesti beruházása), ez hosszabb távon a kisebb beszállítóknak is jó.

„Magyarország versenyképes a minőség, logisztika és munkaerő költségeit tekintve, mindig is az volt. A járvány óta bejött a biztonság is (ne legyen túl messze a partner) szempontként, ez tovább növeli a lehetőségeinket” – fogalmazott. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a biztos magyar jövő érdekében a chipgyártásban kellene előrelépnie az országban, szükség lenne egy félvezetőgyárra Magyarországon.

Makra Tibor szerint az energiaválságot túl kell élni, hiszen minden drágul az energiaárak emelkedésével, és ez főleg az Európai Unióban fájó, mert itt jelentkezik leginkább a drágulás. Szerinte egyes német cégek már gyárbezárásokkal fenyegetőznek, közben Kína és akár Mexikó is versenyelőnybe kerülhet, mert ott nem drágul ennyire az energia. Pozitívumként megjegyezte, hogy a COVID is óriási sokk volt, azóta jól sikerül kilábalni belőle.

Nem lesznek olcsóbbak az elektromos járművek

A második kerekasztal-beszélgetést az Alternatív hajtásmódok és hatásai a járműiparra címmel tartották meg, ennek moderátora Kiglics Gábor, az eCon engineering Kft. ügyvezetője volt. A beszélgetésen Salgó András, a BMW Group Magyarország vállalati kommunikációs menedzsere, Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője, Kovács Ferenc, a Goldi Mobility ügyvezetője, Urbányi László, a Rába Járműipari Alkatrészgyártó ügyvezetője, Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója és Lelkes Márk, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. járműipari tématerületi vezetője vettek részt.

Salgó András szerint az elektromos autók és a belső égésű motorral szerelt autók ára alulról közeledik egymáshoz, azaz egyre drágább az utóbbi szegmens. Úgy véli, az elektromos hajtásé a jövő, de a BMW nem mondott le a belső égésű motorokról sem, sőt, a Toyotával közösen a hidrogénes hajtás fejlesztésén is dolgozik.

Hamar Zoltán a tesztek felől közelítette meg a kérdést: egyre többet tesztelnek a gyártók, ami a ZalaZone számára is pozitív fejlemény, igaz, közben jellemző tendencia, hogy egyre több tesztet helyettesítenek szimulációval. A technológiaváltás miatt viszont olyan sok újdonságot kell kipróbálni, hogy összességében több a fizikai teszt.

Tankó Zoltán és Kovács Ferenc abban egyetértettek, hogy az elektromos autóbuszok ára nem fog csökkenni, jelenleg ugyanis nem ez a nemzetközi trend. Az Ikarus vezérigazgatója kiemelte, hogy a hatótáv növelése a fő célja minden buszgyártónak, ráadásul ezzel együtt az akkumulátorok is egyre drágábbak.