A magyar beruházásokon is múlik Európa akkuipari jövője

A karlsruhei Fraunhofer ISI az Automobilwoche kérésére készített felmérést az európai akkumulátoripari beruházásokról. Az intézet kutatása szerint 2022-ben mintegy 112 gigawattóra akkumulátorgyártási kapacitás állt rendelkezésre Európában, ez a legjobb esetben 2030-at követően 2114,5 gigawattórára nőhet. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez egy elméleti kapacitás az összes már bejelentett akkuipari beruházás alapján, ám az egyáltalán nem biztos, hogy minden gyár elkészül majd – és ha igen, a kapacitása sem lesz feltétlen maximális.

Az elmúlt években számos bejelentés érkezett hatalmas cellagyárak létrehozásáról Európában az ázsiai beszállítóktól való függés csökkentése érdekében, a bejelentések mintegy hatvan százaléka európai cégektől jött. A lendület azonban megtört az utóbbi időben az elektromos autók iránti kereslet vártnál lassabb növekedése, valamint az amerikai kormány inflációcsökkentési törvénye következében.

„Jelenleg a megvalósítás kritikus szakaszának közepén járunk. A lehető legnagyobb termelési kapacitások elérése érdekében fontos a kereslet biztonságának megteremtése, az ellátási struktúrák kiépítése, a gazdaságos termelési feltételek megteremtése és a szakképzett munkaerőhöz való megbízható hozzáférés megteremtése” - mondja Lukas Weymann a karlsruhei Fraunhofer ISI munkatársa. Úgy véli, az, hogy mennyire lesz releváns szereplő az akkumulátorgyártásban Európa, az említett tényezőktől függ.

Kulcsszerepben Magyarország

A már említett, tervezett 2100 gigawattóra körüli gyártókapacitás mintegy 20 százaléka (429 gigawattóra) Németországban jöhet létre, ezzel a kontinens vezető szereplője lenne az ország. Ám szorosan mögötte jönne Magyarország körülbelül 207 gigawattóra kapacitással. 187 gigawattóra gyártási kapacitást még nem pontosítottak, hol jöhet létre, míg Svédország és Nagy-Britannia 130-130 gigawattórával tervez. Olaszország, Spanyolország és Franciaország éves akkumulátorgyártási kapacitása a tervek szerint 110 és 125 gigawattóra között lesz. Az említett országok lesznek az európai akkupiac legfőbb szereplői a Fraunhofer kutatása szerint.

A következő öt évben továbbra is az akkumulátorcella-importtól függ még, ám a számítások szerint 2030-tól az akkumulátorcellákat akár exportálhatja is, ha a termelési volumen mellett a minőségi, költség- és fenntarthatósági célokat is eléri.

Nem maguknak gyártanak az OEM-ek

A saját gyártás tekintetében a Volkswagen Csoport kivétel: 2022 júliusi alapítása óta a Volkswagen leányvállalata, a PowerCo három akkucella-gyár helyszínét jelentette. Salzgitter mellett Valencia és St. Thomas (Kanada) a három lokáció. A termelés a tervek szerint 2025-ben indul Salzgitterben, a másik két üzemben pedig 2026-ban és 2027-ben. 2030-ig a PowerCo csak Európában 240 gigawattóra gyártási kapacitású akkumulátorcella-gyárakat szeretne építeni és működtetni.

A VW gyáraiban úgynevezett prizmatikus cellákat gyárt. A cég szerint ez a cella különböző sejtkémiákat tesz lehetővé. Erősebb járművek esetében lehetséges a lítium és a nikkel, a mangán és a kobalt (NMC) kombinációja. Kisebb teljesítményű modellekben lítium-vas-foszfátból (LFP) készült cellák is használhatók. A Volkswagen ezeket az elektromos járművei 80 százalékában szeretné használni. A cella állítólag akár 50 százalékkal is csökkenti az akkumulátor költségeit.

A Porsche sportautó-leányvállalat a maga útját járja, és valószínűleg nem fogja használni a csoport moduláris rendszerét. Ehelyett a stuttgarti székhelyű vállalat saját cellát fejlesztett ki leányvállalatával, a Cellforce-szal, amelyet kezdetben kis méretben gyártanak majd a Tübingen melletti saját gyárában.

A Mercedes egyesítette erőit a Stellantis-szal Európában, hogy létrehozza a cellák regionális ellátási láncát. A stuttgarti cég eddig elsősorban a kínai iparágvezető CATL-re támaszkodott. A Mercedes azért, hogy csökkentse a függést és saját kutatásaiból tudjon cellákat előállítani, az ACC vegyesvállalatban vásárolt részesedést, amelyben a Stellantis mellett a francia TotalEnergies is érdekelt.

A BMW hasonló megközelítést alkalmaz: a 2025-től megjelenő elektromos modellek, a Neue Klasse autói esetében a gyártó technológiai ugrást is tervez a felhasznált cellák terén. „Az energiasűrűség több mint 20 százalékkal, a töltési sebesség akár 30 százalékkal, a hatótáv pedig akár 30 százalékkal is javul” – mondja Frank Weber fejlesztési vezető. A BMW számára a nagy teljesítményű, innovatív és fenntartható gyártású akkumulátorcellák jelentik az egyéni elektromobilitás központi sikertényezőjét.

A kereslet hosszú távú kielégítése érdekében hat gyártóüzemet kell építeni világszerte: kettőt Kínában, kettőt Európában és kettőt Észak-Amerikában vagy Mexikóban. Minden helynek legfeljebb 20 gigawattóra kapacitással kell rendelkeznie. A BMW már kétszámjegyű milliárd euró értékben kötött szerződéseket az új cellák gyártására.

Európában a BMW a CATL-től és az Eve Energy-től szerzi be az akkumulátort. Mindkét szolgáltató új üzemeket épít Magyarországon, az épülő debreceni BMW-gyár közelében, ahol 2025-től elsőként görülnek majd le a gyártósorról a Neue Klasse autói.