Elemzések Milliárdokat veszít a visszaélések miatt az autóipar

Milliárdokat veszít a visszaélések miatt az autóipar

EY | 2016.06.03 14:43

Milliárdokat veszít a visszaélések miatt az autóipar

Komoly következményekkel jár a visszaélésekkel, szabályszegésekkel összefüggő kockázatok nem megfelelő kezelése az autóipari vállalatok életében – legyen szó akár multinacionális konszernről, akár egy kisebb méretű beszállítóról. A visszaélések következtében elszenvedett veszteség a vállalatok éves árbevételének 5 százalékát is elérheti.

A vállalatvezetők érzékelik a visszaélésekkel vagy éppen a szabályok megszegésével összefüggő kockázatokat, jelentős részük azonban nem tesz lépéseket ezek konkrét felmérése és kezelése érdekében – derült ki az EY Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című kutatásából. Az autóipar szereplőit mindig is kiemelt figyelem övezte nemcsak a vásárlók, a közvélemény, de a hatóságok részéről is.

Az iparágban a költségcsökkentési kényszer, a szigorodó környezetvédelmi előírások, valamint a munkafolyamatok komplexebbé válása és a gyártási idő csökkenése olyan nyomást jelent, ami növeli a visszaélések és a korrupció előfordulásának lehetőségét. A kockázatok köre ráadásul nem is állandó, hiszen az az üzleti folyamatok fejlődésével párhuzamosan változik, megújul. A beszerzéshez kapcsolódó kenőpénz-fizetési visszaélési sémák például jó ideje jelentenek valós kockázatot, emellett a kibertámadások jelentette újabb kockázatok is - például adatlopás, szabotázs - erősödő és egyre szélesebb körben jelentkeznek.

Az autóiparban az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő visszaélési kockázat a termékhamisítás, különösen az alkatrész-hamisítás. A nem megfelelő minőségű alkatrészek és technológia káros következményei ugyanis könnyen visszahathatnak a gyártóra. Egy súlyos baleset során például a hírekben nem a gyenge minőségű féktárcsa gyártója szerepel, hanem az adott autótípus.

A kibertámadások több területen állítják kihívások elé az iparág szereplőit. Hagyományosan erős e téren az ipari kémkedés, a szándékos adatszivárogtatás vagy adatlopás. Az autókban használt digitális technológiák terjedésével a kiberbűnözők is egyre nagyobb támadási felülethez jutnak. A járművek egyre inkább az „Internet of Things” (IoT, vagyis a „dolgok internete”) eszközei. Online csatornákon kapcsolódnak a gyártóhoz, biztosítótársaságokhoz vagy akár felhőszolgáltatásokhoz, ami szintén jelentős kitettséget jelent. Ezek a kockázatok túlmutatnak a reputációs és pénzügyi veszteségen: a biztonsági rések kihasználásakor emberéletek foroghatnak kockán.

Az autóipar ugyanakkor egyre inkább a versenyhatóságok vizsgálódásának fókuszába kerül. Az Európai Bizottság a valaha kiszabott második legmagasabb (1,3 milliárd eurós) bírságával autóüveg-gyártó cégeket szankcionált, a közelmúltban pedig csapágygyártók vállalták önként 950 millió euró bírság befizetését. A komoly bírságok ellenére a versenyhatóság jelenleg is az autóipari beszállítói piacot tekinti az egyik legfertőzöttebb területnek. A kockázatok ugyanakkor nem csak az alkatrész-beszállítókat érintik, Európa-szerte számos eljárás indult gépjárműgyártók ellen is, a kartelltilalom vagy a szigorú forgalmazási szabályok megsértése miatt.

A kockázatok – mint a korrupció, az összeférhetetlenség, a szellemi tulajdon vagy a versenyjogi szabályok megsértése – integrált kezelésének leghatékonyabb eszköze egy megfelelően felépített megfelelőségi (azaz compliance) rendszer. Gyakori azonban, hogy ezeket a rendszereket nem kellő körültekintéssel tervezik meg, nem veszik figyelembe az iparági sajátosságokat, az adott vállalati kultúrát, a földrajzi elhelyezkedést, vagy éppen az előző időszakok eseményeit. Egy hatékony compliance menedzsment rendszer segít a vállalati értékek megfogalmazásában és a szervezet felé való kommunikálásában.

A felmérések alapján a kockázatok kezelése, az erőforrások megfelelő és hatékony felhasználása, a beszállítói és alvállalkozói kör hátterének pontos ismerete kedvező hatással lehet a költségekre, sokszor jelentős megtakarításokat eredményezve. Az ACFE (Association of Certified Fraud Examiners) nemzetközi szervezet felmérése szerint ugyanis a visszaélések következtében elszenvedett veszteség a vállalatok éves árbevételének 5 százalékát is elérheti, ami a hazai cégeket tekintve több milliárd forintra rúghat.

Egy megfelelően kontrollált, biztonságos és átlátható vállalati működés a veszteségek csökkentésén túl pozitívan hat a tulajdonosi elégedettségre, illetve a kockázatokat jól kezelő vállalatok a külföldi befektetők számára is vonzóbbá válhatnak. Az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletága olyan testreszabott, komplex megoldásokat kínál, amelyek hatékonyan képesek kezelni a felmerülő kockázatokat. Legyen szó megelőzésről, konkrét események kezeléséről, kivizsgálásáról, vagy éppen a bekövetkezett károk felméréséről. A nemzetközi autóipari tapasztalatok felhasználásával eredményesen tervezhető meg és implementálható egy olyan compliance rendszer, amely a hazai jogi és gazdasági környezet sajátosságainak megfelelően képes biztosítani a követelményeknek való megfelelést.

Kiemelt Partnereink