A görög pénzügyi dráma a magyar cégeknek nem tragédia

Nem kell ahhoz hivatásszerűen pénzügyekkel foglalkozni, hogy tisztában legyünk vele, Görögország a csőd szélén áll. Az okok helyett a jövőt kutatva fontos feltenni a kérdést magunk számára: megcsaphatja-e a gazdasági probléma szele Magyarországot, érdemes-e aggódniuk a hazai cégeknek? A rövid válasz szerint nem, mivel közvetlenül nincs kitettségünk a helyzetnek, ám áttételesen és a tanulságok szintjén egyaránt jól járhatunk vele, ha mélyebben megvizsgáljuk az összefüggéseket.

– Mivel nagyon kevés közvetlen kereskedelmi kapcsolat van az országaink között, a görög gazdasági dráma nem igazán érinti a magyar gazdaságot – mutatott rá szakportálunk megkeresésére Madár István, a Portfolio vezető elemzője. – Az eurózóna stabilitása szempontjából már nem lehetünk ennyire nyugodtak, az euró várható árfolyamingadozása pedig a magyar fizetőeszközre is hatással lehet.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője

Madár István szerint a görögök esetleges kilépése az eurózónából leginkább presztízsveszteséget jelentene az EU számára, az igazi negatív következmények az adott országon belül csapódnának le. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor nyilvánvalóan visszatérnének a görögök a drachma használatára. Mivel ilyen lépésre korábban nem volt példa, csupán spekulatív módon lehet felvázolni a menetrendet. A velük gazdasági partnerségben álló magyar vállalkozások a görög fizetőeszköz drasztikus leértékelődésével lennének kénytelenek szembenézni – ráadásul sokan igyekeznének majd kimenteni a pénzüket –, s innentől tárgyalási stratégia, illetve erőpozíció kérdése, hogy a magyar fél eléri-e, hogy továbbra is euróban rendezzék a számlát. Ha csak drachma-alapon sikerül megállapodni, akkor akár a teljes profit elolvadhat. A Portfolio vezető elemzője emlékeztet: hasonló helyzetre találhatunk példát a magyar gazdaság újkori történetében, hiszen az orosz válság következtében leértékelődött rubel ugyanígy rossz hatást gyakorol az üzleti kapcsolatokra. Az eredmény sem maradt el, hiszen mintegy 30 százalékkal zsugorodott a magyar-orosz export.

– A kilépés helyett reálisabbnak látszik, hogy Görögország újabb hitelt kap az Európai Uniótól. Láthatjuk, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások már gyakorlatilag napi szinten zajlanak, egyfajta diplomáciai játék folyik a szemünk előtt. Ilyen hitelt akár az IMF, akár az EU is folyósíthat, tőkepiaci források bevonásával, az uniós követelések elfogadása esetén – foglalta össze az egyezkedések pénzügyi alapját Madár István, jelezve, hogy várhatóan június végéig kiderül, merre halad tovább Görögország.

Arra a felvetésünkre, hogy esetleg az északi, gazdaságilag jóval stabilabb uniós országok bevállalnának-e nagyobb inflációt, így segítve a déliek talpra állását, a szakember kifejtette: létezik ilyen megoldási lehetőség is a helyzet rendezésére, ám főleg a németek monetáris ortodoxiája miatt kevés realitása van egy ilyen görögmentésnek.

Magyarországot és az itteni vállalkozásokat legfeljebb akkor érinthetné jelentősen negatívan a mostani görög pénzügyi krízis, amennyiben megismétlődne a 2011/12-es közös mélyrepülés, amelyben most Spanyolország, Portugália, Írország társulhat eséllyel a görögökhöz. Egy kis statisztika a kritikus helyzet érzékeltetésére: a GDP-arányos államadósság jelenleg Görögországban a legmagasabb, 177,1 százalékos. Olaszországban 132,1 százalékon áll a mutató, a harmadik helyen Portugália áll (130,2%), de 100 százalék felett „teljesítenek” az írek is (109,7%), a spanyolok 97,7 százalékos értéke szinte biztató. Madár István is bizakodó, de nem e mutatók miatt, hanem annak okán, hogy az európai és globális bankrendszer sokkal egészségesebbé vált az elmúlt években, az eurózóna is ütésállóbb lett.

Komoly pofonok várhatóak tehát, az ütések viszont nem Magyarország felé irányulnak.