Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Járműmérnök-hallgatóknak tartott képzést a BMW
2024.05.02 16:22Romániába költözik a Michelin gumigyára
2024.05.02 15:17Kirúgja az összes töltéssel foglalkozó dolgozóját a Tesla
2024.05.02 13:18Duális egyetemi mentor programot indít a szombathelyi Schaeffler
2024.05.02 12:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Úgy döntött, mégsem lesz sírköves, most az SMR folyamatmérnökségének vezetője
Gimnáziumban az embernek még egészen elképesztő tervei vannak a jövőjét illetően. A legtöbben 18 évesen még nem tudják, mivel is fognak foglalkozni. Kovács Tamásnak azonban szilárd elképzelése volt arról, hogy sírkövesként keresi majd meg a kenyerét. Egészen másképp alakult: most 29 éves, és az SMR mosonszolnoki gyárában dolgozik a folyamatmérnökség vezetőjeként.
– A Samvardhana Motherson Group a világ harminc legnagyobb autóipari beszállítójának egyike. Magyarországon négy településen is jelen van. A Mosonszolnokon működő gyár fő tevékenységei közé a személygépkocsi visszapillantó tükrök műanyag alkatrészeinek fröccsöntése, festése és a tükrök összeszerelése tartozik. Hogyan kerültél ehhez a vállalathoz?
– A gimnáziumban még teljesen máshogy képzeltem el a jövőmet. Talán furán hangzik, de sírköves szerettem volna lenni és el is indultam ebben az irányban. Ausztriában dolgoztam segédmunkásként, de hamar rájöttem, hogy sokkal többre vihetem, ha továbbtanulok. Vonzott a mérnöki szakma, láttam, hogy mennyit lehet keresni, ezért autó villanyszerelőnek, majd autótechnikusnak tanultam. A gyakorlatom alatt ismerkedtem meg a villamossággal, nagyon megtetszett, de a munkámat nem hagytam ott, levelezőn elvégeztem a villamosmérnökit a Széchenyi István Egyetemen. A mérnök gyakorlatom közben kerültem kapcsolatba az SMR-rel, villamos rendszert építettünk ki a vállalatnál. Egy tanárom ajánlott be, nagyon örültem, hogy felvettek. Folyamatmérnökként kezdtem a pályafutásom.
– Viszonylag hamar kerültél vezetői pozícióba. Okozott nehézséget a váltás?
– Egy évig dolgoztam folyamatmérnökként, majd kaizen-mérnök lettem: logisztikai, operatív tevékenységek fejlesztésével foglalkoztam. Egy kaizen-mérnök főként a folyamatok hatékonyságának növelésével, a minőség javításával foglalkozik. Minden évben volt egy üzleti cél, amelyet teljesíteni kellett. Idén április elsejével vett új fordulatot a karrierem, amikor kineveztek a folyamatmérnökség vezetőjévé. Szerencsére eddig könnyedén veszem az akadályokat. Jelenleg egy nyolc mérnökből álló gárdát koordinálok, felügyelem a munkájukat, de a kaizen-tevékenység is megmaradt. A gépek értékelése, fejlesztése, feladatok kiadása és delegálása tölti ki a mindennapjaimat.
– Ha jól tudom, az utánpótlásnevelő programban is részt veszel. Mit takar ez pontosan?
– Igen. Az SMR egyik stratégiája, hogy a vezető beosztású kollégákat szervezeten belül neveli ki. Ez azt jelenti, hogy a vezető kijelöli azt a munkatársat, akit arra érdemesnek tart, bevonja a szakmai problémákba, napi feladatokba. Így lettem az összeszerelő üzem vezetőjének helyettese. A program tulajdonképpen belső utánpótlást takar.
– Mit gondolsz melyik fontosabb? Alapképzés után mester diploma megszerzése vagy inkább az iparban szerzett szakmai tapasztalat?
– Úgy vélem, mindkettő fontos. Van, amit az iskolapadban nem lehet megtanulni. Az autóiparban dolgozó vezetőnek át kell látnia a termelésben zajló munkát is, nem szabad restnek lenni, bizony néha be kell mászni egy-egy gépbe, hogy testközelből lássuk a problémát. Emellett persze a tanulmányokat sem szabad elhanyagolni, a villamosmérnöki diplomám után elkezdtem a műszaki menedzser mester szakot is és a vállalat továbbképzésein is rendszeresen részt veszek. Legyen az szakmai, vagy akár személyiségfejlesztő képzés.
– A vállalatoknak nincs könnyű dolguk manapság, ha szakembereket akarnak szerezni. Biztosan interjúztattál már. Hogyan zajlik egy állásinterjú az SMR-nél?
– Vállalatunk is folyamatosan keres szakembereket, nagyon nehéz jó mérnököt találni. A saját példámról tudok beszámolni: nálam egy interjú nem a klasszikus értelemben vett elbeszélgetést jelenti, sokkal inkább mondjuk interaktív gyárlátogatást. A leendő kollégákat beviszem a gyártóterületre, ahol felvetek egy problémát, amit adott idő alatt meg kell oldaniuk. Így kiderül, mennyire csapatjátékos, hogyan kezeli a váratlan helyzeteket, milyen készségekkel rendelkezik.
– Mit üzennél azoknak a fiatal mérnökhallgatóknak, akik hasonlóan sikeresek szeretnének lenni a munkájukban?
– Azt gondolom, komoly karriert lehet építeni, ha valakinek van hozzá affinitása. Vannak olyan szerencsés emberek, akikben a vezetői-képesség már születésük óta megvan, és csak elő kell hozni, de ez ugyanúgy tanulható is. Az embernek folyamatosan fejlesztenie kell magát, és ez bizony időigényes. A mai világban az információ gazdagít, minél többel rendelkezünk, annál jobban tudjuk kamatoztatni a tudásunkat és annál előrébb jutunk. Lehetséges, hogy gyakornokként még akár takarítani vagy kávét főzni is kell olykor, de minden belefektetett energia meghozza a gyümölcsét, csak alázatosnak és kitartónak kell lenni.