Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Járműmérnök-hallgatóknak tartott képzést a BMW
2024.05.02 16:22Romániába költözik a Michelin gumigyára
2024.05.02 15:17Kirúgja az összes töltéssel foglalkozó dolgozóját a Tesla
2024.05.02 13:18Duális egyetemi mentor programot indít a szombathelyi Schaeffler
2024.05.02 12:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Mindent megtenne a Siemens, hogy jól jöjjön ki a krími turbinabotrányból
A krími turbinabotrány után egy ideig kérdéses volt a Siemens jövője Oroszországban. Joe Kaeser vezérigazgató azonban a Moszkva elleni szankciók ellenére is szeretné, ha növelni tudná befektetéseit Oroszországban a német nagyvállalat.
2015-ben és 2016-ban a Siemens erőmű-turbinákat értékesített Oroszországban, ám azok a végül az oroszok által elfoglalt Krím-félszigeten kötöttek ki. Ezzel a vállalat megsértette az Európai Unió által Oroszroszág ellen a krími konfliktus miatt hozott szankciókat. A Siemens azt közölte, a turbinákat egy erőművi projekt keretein belül rendelték, majd szállították Tamanba, Dél-Oroszországba. Ezután azonban a német cég egy oroszországi ügyfele, az OAO VO TechnoPromExport a Krím-félszigetre szállította a turbinákat, ahol az értékesítési szerződés megszegésével új gázüzemű erőművekbe telepítették azokat.
Az ügyet nagyon sajnálatos eseménynek, de elszigetelt, egyedi hibának jellemezte Joe Kaeser vezérigazgató, aki azonban ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is nagyfokú bizalom maradjon a technológiai beszállító óriás és orosz partnerei között, hiszen a vállalat több mint 170 éve jelen van az országban. A Siemens a Gazprom, a Novatek és a Rosznyeft orosz nagyvállalatokkal továbbra is szoros kapcsolatot ápol.
A Deutsche Welle (DW) német hírportál azt írta, az incidens veszélyeztette a Berlin és Moszkva közötti kapcsolatokat, éppen akkor, mikor a német miniszterek az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók enyhítését sürgették. Joe Kaeser a DW-nek úgy nyilatkozott, a Siemens továbbra is tervez befektetéseket Oroszországban, és további együttműködést lát a digitalizálás területén, a cég több mint 100 millió eurót (31,5 milliárd forint) különített el az ágazat számára.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország és állampolgárai ellen az ukrán válságba való katonai beavatkozást követően. A megszorítások hozzájárultak az orosz rubel összeomlásához a devizapiacokon, és a hazai pénzügyi válságot is előmozdították, de számos uniós ország gazdaságát is károsították, beleértve a nagy német vállalatok nyereségét is. Az amerikai kongresszus februárban terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, melynek célja, hogy fokozza Moszkva megbüntetését.