H2020: nagy lehetőség előtt a kis- és közepes vállalkozások

Új ciklus kezdődött az európai uniós támogatások rendszerében. A Horizon 2020 – magyar megfogalmazásban Horizont – az Unió egységes kutatási keretprogramja a 2014-2020-as időszakra, amely a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Aligha szükséges indokolni, miért van szükség Európa gazdaságának felpörgetésére: Kína előnye és fejlődési lendülete konkrét számadatok említése nélkül is lenyűgöző, avagy elképesztő, nézőponttól függően. A kérdés csupán az, hogy milyen eszközök és módszerek segíthetnek felvenni a kesztyűt az ázsiai szuperhatalmakkal (akár Indiára is gondolva).

Kattintásra galéria nyílik

A választ a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) munkatársai igyekeztek megadni Győrben, élükön a frissen kinevezett új elnökkel. Spaller Endre tájékoztatása szerint mintegy 70 milliárd eurós keretösszegből gazdálkodik a H2020 program, ami nincs előzetesen országokra lebontva. – Az előző ciklusban 260 millió eurót használt fel Magyarország, amivel GDP arányosan a régió élén vagyunk. Növekedett viszont a keret, így 300-350 millió eurós forrás hazai felhasználása lenne ideális – fogalmazott a NIH elnöke. – A gyakorlat azt a tételt igazolja, hogy ahol ipari termelés zajlik, ott fejlődik a kutatás-fejlesztési (K+F) háttér is. Ezért a komoly gyártási kapacitással bíró régióknak is ki kell venni a részüket a támogatás felhasználásából – adta meg a receptet a versenyképesség növeléséhez Spaller Endre.

Az elnök a nap folyamán többször hangsúlyozta, hogy közelebb kell vinni a K+F tevékenységet a kkv szektor képviselőihez. Ennek előmozdítását illetően jó hír, hogy a H2020 program keretösszegének bő 10 százalékát – 8,6 milliárd eurót – kifejezetten ez a vállalati kör használhatja fel. Nem megkerülhető az egyetemek szerepe a témát illetően, amelyek Spaller Endre megfogalmazása szerint nem voltak képesek az elmúlt ciklusban elég jól értékesíteni a náluk képződött tudást, eredményeket, emiatt szerényebb volt a vártnál a GDP növekedése. Még jobban nyitniuk kell ezeknek a szellemi műhelyeknek is a vállalatok felé – bár nem jelentett újdonságot a megállapítás, fontos tény, hogy anyagi támogatás is segíti a törekvést.

– Kész a csapat, focizni akarunk, keressük a megfelelő bajnokságot, a meccseket – reagált az elhangzottakra Horváth Zoltán, a helyi egyetem Járműipari Kutatóközpontjának munkatársa, a Szimuláció és optimalizáció kutatási főirány vezetője. – Partnerséget kínálunk a termékfejlesztésben, a költséges és időigényes teszteléseket kiváltó szimulációs megoldásokban. Nemzetközi kutatói hálózatot építünk, amely elősegítheti az ilyen pályázatokon való sikeres részvételt – nyújtott képzeletbeli kezet az ipari szereplők felé a kutatóprofesszor.

Horváth Zoltán kutatóprofesszor, Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora és Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke

– A mai rendezvény résztvevőinek listája alapján úgy tűnik, jóval több itt az egyetemi szakember, mint a vállalati szféra képviselője – mutatott rá Spaller Endre. – Ez a jelzésértékű adat is arra utalhat, hogy még nagyobb bátorságra, optimizmusra van szüksége a cégeknek a kutatásokban való részvételt, az ilyen pályázatokon való elindulást illetően. A statisztika szerint minden ötödik beadott pályázat nyer – buzdította a vállalkozásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke.