Gyökeresen átalakul az autóipar, ideje felzárkózni

Az alkalmi kapcsolat és a házasság összehasonlításával vezette fel Földesi Péter, a rendezvény házigazdájának szerepét betöltő Széchenyi István Egyetem rektora, hogy a beszállítói lánc tagjai között sokféle kapcsolat kialakulhat, ám érdemes hosszú távra tervezni az együttműködést, közösen fejlődni megrendelőnek és beszállítónak egyaránt. A felismerés nem új, a törekvés megvalósítása azonban egyre nagyobb kihívásokba ütközik, hiszen a világ folyton változik, s ezt nem könnyű a partnereknek együtt lekövetniük.

Földesi Péter rektor "házasságra" buzdította a vállalatokat

A változások kapcsán Tibori-Pál Levente, az SMR Hungary ügyvezetője egyenesen negyedik ipari forradalomról beszélt – amelyre mi is utaltunk korábbi cikkünkben, a német gazdaság újraélénkítése kapcsán. Az Ipar 4.0 egyik radikális újítása az M2M, vagyis a gépek közötti (machine to machine) kommunikáció mind szélesebb térnyerése, így a beszállítóknak is fel kell készülniük az ezzel kapcsolatos elvárásokra. Tibori-Pál Levente szerint a járműipart a folyamatos fejlődés jellemzi, de itt is gyökeres változásra, trendfordulásra lehet számítani. Az általa Autóipar 2.0 néven említett új éra egyik vezérelve, hogy míg korábban a vevő kereste az autót, a jövőben az autó fogja „keresni” a vásárlót – ennek jele például az egyre praktikusabb autókölcsönző megoldások (pl. Car2Go) térnyerése.

Hanula Barna a változás követeként jó példát is mutatott

Ahhoz, hogy a beszállítók lépést tudjanak tartani a fejlődés tempójával, nagy szükség van olyan partnerségre, amelyet optimális esetben az iparág újdonságait kutató egyetemi műhelyek testesíthetnek meg. Hanula Barna, a győri egyetem rektori tanácsadója a járműipar és a felsőoktatás együttműködését amolyan hazai jó gyakorlatként az Audi Hungaria és a különböző egyetemek, főiskolák kooperációjának felvázolásával szemléltette. A konkrétumok ismertetése mellett az ipari szektorban, az oktatásban és kutatásban egyaránt járatos szakember nyomatékosan jelezte: a mai képzési rendszer igen távol áll attól, amire a vállalatoknak szükségük van. Egy mérnöki állásinterjún megfogalmazott elvárások, feltételek nagyjából felét egyszerűen nem tanítják meg a fiataloknak. Csapatmunka, konfliktuskezelés, tolerancia, rendszerszintű gondolkodás – sorolta az előadó, rámutatva, hogy a lexikális tudás helyett a jövő képzésében a kompetenciákra kell sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni. Az információ ugyanis ma már szinte bárhol, bárki által elérhető, nem ennek birtoklása képviseli a fő értéket egy munkavállaló esetében.

Frank Péter kimondatlanul is megüzente: érdemes beállni a jövőépítő cégek konvojába

Azok számára, akik közvetlen példát hallottak volna szívesen a beszállítói együttműködésekre vonatkozóan, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési igazgatójának előadása szolgálhatott feldobott labdaként. Frank Péter a konferencia központi témáját, a „Smarter Transport” mottójú intelligens közlekedés-fejlesztést érintően a haszongépjárművek „okosításának” előnyeit és kihívásait mutatta be. Rávilágított, hogy a teherautók minél nagyobb mértékű automatizálása a gazdaságosabb üzemeltetés mellett a biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat. Mivel ebben a szegmensben a vezetési élmény kevésbé kap prioritást, mint a személyautók esetében, a fejlesztések is más ütemben zajlanak. Az egyik fő trend olyan konvojrendszer megalkotása, ahol a kamionok minél rövidebb követési távolságon belül haladnak egymás után, ezzel főként üzemanyagot megtakarítva, a légellenállást minimalizálva. A szükséges technológia, a vezetési segédletek jó része rendelkezésre áll, ám nem csupán jogi akadályai vannak a mielőbbi alkalmazásnak – mutatott rá a kutatás-fejlesztési igazgató, hogy van még tennivaló, egyben beszállítói szerepvállalási lehetőség a jövő közlekedését meghatározó fejlesztési folyamatban.

Aligha tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a legfontosabb gondolatok nem a plenáris előadások során hangzottak el, sokkal inkább a kávészünetben, illetve az ebédidőben, amikor élénk párbeszédet folytattak egymással a jelenlévő vállalati és felsőoktatási szakemberek. Eleve az volt a rendezvény célja, hogy a gondolatfelvetések mentén mind jobban kiépüljön a beszállítói lánc, a cégek felvegyék egymás tempóját, s ehhez a ritmushoz a képzési oldal is felzárkózzon.

Lakatos István tanszékvezető, a program szervezője reméli, rendszeresen tartanak majd ilyen konferenciákat a győri egyetemen

A nyitónap délutánján három szekcióban, közvetlenebb formában zajlott tovább az eszmecsere. Olyan témákat érintettek a résztvevők, mint a gyártásoptimalizálás, az elektromos és hibrid meghajtású járművek biztonsági dilemmái, a logisztikai szolgáltatások hatékonysága, az elektromos hajtás elterjedésének esélyelemzése, az „okos város” és „okos” közlekedési rendszerek működése.

A konferencia tanulsága leginkább az a szintén nem vadonatúj, ám egyre hangsúlyosabb, hangsúlyozandóbb felismerés lehet, hogy a járműipar középpontjában már nem az autó, hanem a közlekedés rendszere áll, leginkább pedig maga az ember a főszereplő.