A mesterséges intelligencia akár már öt év múlva a közutakra kerülhet

– Hogyan változhat meg a közlekedés tíz-húsz év múlva?
Stefan Basso: – A mesterséges intelligencián alapuló megoldások akár már öt év múlva a közutakra kerülhetnek, de lépésről lépésre jutunk majd el a magasabb szintű, hálózatba kapcsolt közlekedésig. Ebben az infrastruktúrának is kommunikálnia kell az autókkal, miközben a többi jármű viselkedését is elemeznie kell a rendszereknek.
Michael Zink: – A magasabb szintű kapcsolódás lehet a kulcsa az új mobilitási koncepcióknak. Közben pedig az autómegosztás is a következő évek egyik nagy változása és egyben kihívása lesz, amire a gyártásban is fel kell készülni. Nem csak autót vezetnek az emberek, hanem az úticéljuknak megfelelően jobban igénybe veszik a kerékpárt vagy a robogót és ezeket egymással váltogatják majd. Az mindenesetre tisztán látszik, hogy az egész közlekedésben és a mobilitásban sokkal nagyobb szerep jut majd az elektromos meghajtásnak.

– Szintén kiemelt trend a digitalizáció, ez mit hoz a gyártásban?
Michael Zink: – A különböző részegységeknél nagyon eltérő hatással járhat ez, de a Bosch számára kiemelt terület az Ipar 4.0, amely alapvetően általános hatékonyságjavulást eredményez majd. Ez egyben nagy kihívás is, nem csak nekünk, hanem az egész iparágnak. Itt Makláron is dolgozunk digitalizációs projekteken. A szerelőszalagunkon minden adat, ami keletkezik rendelkezésre áll digitálisan, ezeket számos területen használhatjuk fel a hatékonyság növelésétől kezdve az új kollégák betanításán át egészen a napi munkamenedzsment kialakításáig. Elég csak abba belegondolni, mi történt a mobiltelefonokkal az elmúlt években, a gyártásban is megjelennek fokozatosan az érintőképernyők, de a big data elemzések is sokat hozzáadhatnak a gyártáshoz.

A digitalizáció abban segít, hogy a gép-ember kapcsolatot egyszerűbbé tegyük – mondta Stefan Basso.

– A munkaerőpiacon mit hozhat a gyárakban erősödő digitalizáció?
Michael Zink: – Kétségkívül hatással jár, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy különböző képzettségű emberek kellenek a gyárakba. Az eltérő munkakörökben másként jelenik meg a digitalizáció. Munkavállalói szempontból hangsúlyos, hogy a digitalizációs kihívások erősítik azt a nézetet, mely szerint szinte minden pozícióban életünk végig tanulnunk kell, amit eleve a technológiai fejlődés tempója is szükségessé tesz.
Stefan Basso: – A digitalizáció abban segít, hogy a gép-ember kapcsolatot egyszerűbbé tegyük. A big data elemzések és az adatmenedzsment pedig abban hasznosak, hogy előre felkészüljünk bizonyos helyzetekre a gyártásban. A problémák megelőzése és a karbantartásra való előzetes felkészülésben nyerhetünk sokat.

– Milyennek látják a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet?
Stefan Basso: – Pozíciótól függ, hogy mennyire könnyen találunk kollégákat. A gyártósorra viszonylag egyszerűen találunk munkatársakat, de a magasan képzett mérnöki feladatoknál nehezebb a helyzet és alaposan körül kell néznünk. Szerencsére a Bosch a legnépszerűbb munkáltatók között van, így még mindig jó helyzetben vagyunk. A változó technológiák miatt a már nálunk dolgozó kollégák képzése is nagyobb hangsúlyt kap.
Michael Zink: – Azt is figyelembe kell venni, hogy mi egy igen attraktív munkaadó vagyunk. A Bosch régóta működik Magyarországon stabil munkaadóként. A fejlesztési munkák és szakmai kihívások pedig inspirálóak nálunk.

A magyar kollégák jól felkészültek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők tudása pedig kiemelkedő – nyilatkozta Michael Zink.

– Milyen képzési programok vannak a munkatársaknak?
Stefan Basso: – Ezekre mindig is figyeltünk és a szerelőszalag mellett dolgozók képességeinek fejlesztése is fontos számunkra. Ezeket a programokat folyamatosan fejlesztjük, hiszen a munkatársak megfelelő felkészültsége alapvető követelmény. Amikor valaki egy másik területre megy dolgozni, akkor részt vesz egy képzésen, ezzel a munkája is változatosabb, plusz, ha minél több területen tanul be, akkor sokkal teljesebb képe lesz a teljes gyártási folyamatról. Az ilyen képzési programokban egyébként minden egyes kollégánk részt vesz évente legalább egy alkalommal. A nem a szerelősoron dolgozóknál ezek ütemezése már nagyon egyedi, hiszen ott sokkal specializáltabb tudásra van szükségük a munkatársaknak. A vezetőknek is van fejlesztési tréningsorozatunk és egyéni képzéseket is kapnak.

– Milyennek látják a magyar képzési rendszert?
Michael Zink: – A magyar kollégák jól felkészültek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők tudása pedig kiemelkedő.
Stefan Basso: – Összehasonlítva más országokkal, azt látom, hogy akik közvetlenül az egyetem befejezése után jönnek hozzánk, fejlesztésre szorulnak a csapatmunkával, a prezentálással és a kommunikációval kapcsolatos készségek terén. Ezek a kompetenciák általában nem állnak a felsőoktatási tanulmányok középpontjában, pedig kulcsfontosságúak az üzleti életben. Egy nemzetközi vállalatnál fontos megérteni a kulturális különbségeket is: ha mindkét fél megérti és elfogadja ezeket és tudja, hogyan kell kezelni, akkor nagyon sikeres lehet a közös munka. Technikai kérdésekben és kompetenciákban pedig nem érzek nagy különbséget a nemzetek között.