Új szakaszba lép a magyar autonóm járműfejlesztés

A demonstrációt dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitotta meg. Elmondása szerint a kormányzat nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy a hazai kutatás fejlesztés a szereplők együttműködésével fejlődjön és ez meghozta az eredményeket. Magyarországon az ipari high-tech tevékenység 70 százalékos részarányt képvisel, ezzel pedig az elsők között szerepel Németországgal együtt. A magyar járműgyártás a high-techen belül is kiemelkedik, nemcsak a gyártásfejlesztés, hanem a kutatás-fejlesztés területén is kiemelkedőt alkotott. A Knorr-Bremse volt az első vállalat, amely 1995-ben Magyarországra hozta a fejlesztőközpontját, amelyet többek is követtek. Az önvezető jármű fejlesztési területen ma több vállalat is működik, ezért döntött úgy a kormány, hogy támogatja ezeket a szereplőket tesztpályával és infrastrukturális fejlesztésekkel.

Egyetemi oktatásból indult

A fejlesztések alapját az egyetemi oktatás képezi: angol nyelvű autonóm járműmérnök képzés indult a Budapesti Műszaki Egyetemen. Épül a ZalaZone, és már tesztelnek is a pályán a hazai járműipar szereplői. A közutat is megnyitották már az autonóm járművek számára, hiszen már 3 éve lehet végezhetnek teszteket az utakon azok a vállatok, melyek az erre vonatkozó minősítéseket megszerezték.

Az új elem, hogy azt a kooperatív kommunikációs útszakaszt adták át, amely a járművek közötti kommunikációt és annak tesztelését teszi lehetővé. Ehhez biztonságos informatikai alapot nyújt, hogy az 5G technológiai fejlesztések területén Magyarország a harmadik helyen áll Európában.

Autonóm járműfejlesztési területen az ország szorosan együttműködik Ausztriával és Szlovéniával, hogy regionális megoldást ajánljanak a járműgyártásban szereplő vállalatok számára.

Egyedülálló méréseket folytathatnak

Az új útszakasz azért szükséges, hogy olyan mérések és fejlesztések folyhassanak, amelyek segítségével a hagyományos és az autonóm járművek egymás mellett tudnak közlekedni.

Mitől intelligens az útszakasz? Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, egyetemi docens tájékoztatta résztvevőket a mérési kampány céljáról és technikai hátteréről. Az intelligens útszakasz fel van szerelve kamerákkal, lézeres érzékelőkkel és radarokkal, amelyek folyamatosan monitorozzák a környezetet. Az útszakasz a rajta közlekedőket így képes felismerni és nyomon követni, valamint gyakorlatilag együttműködik az áthaladó járművekkel. A vizsgálat során a járművek környezetérzékelési képességeinek automatizált ellenőrzését teszi lehetővé az útszakasz. A mérésben csak olyan járművek vehetnek részt, amelyek centiméter pontosságú valós idejű helyzetmeghatározást tesznek lehetővé. A fejlesztők minden járművet felszereltek videó és lézerszenzorokkal a vizsgálatokhoz.

Autonóm kamiont hozott a Knorr-Bremse

A demonstráción lehetőség nyílt az intelligens járműveket és az intelligens útszakasz egyidejű megtekintésére. A bemutatóra egy autonóm kamiont hozott a Knorr-Bremse, amely már 1997 óta foglalkozik önvezető járműfejlesztéssel. Frank Péter, K+F igazgató elmondta, hogy 2016-ban bemutattak a hannoveri vásáron egy kamiont, amely egy raktár területen vezető nélkül közlekedett.

A vállalat az autonóm járműveket, köszönhetően a magyar szabályozási környezetnek, már közúton is tesztelheti. A jelenlegi intelligens útszakasz projektben azt vizsgálják, hogy több jármű miképp tudja egymással megosztani a gyűjtött információkat és továbbítani a jeleket a központi adatbázisba. Így lehetőség adódik arra, hogy sokkal több információ birtokában fejlesszék a rendszereket, mint ha csak egy jármű mérései alapján dolgozzanak.

Az intelligens útszakaszhoz az 5G hálózatot a Magyar Telekom fejlesztette, együttműködve az Ericssonnal. Hogy érezzük a különbséget a jelsebesség 800 Megabit/szekundummal szemben a jelenleg hétköznapi felhasználók számára is elérhető 50-150 Megabit sebességgel.

A csütörtöki demonstráció a kutatás első fázisát jelenti.