A technológiai világnak is van rocksztárja

A technológiai elemző, Bob O’Donell szerint Jensen Huangot, az Nvidia vezérigazgatóját úgy kezelik az emberek, mint egy rocksztárt, a szakember pedig az Nvidia népszerűsítésére használja fel ezt a lehetőséget. Huang sztárstátusza a világ legnagyobb technológiai vállalatait felvonultató, évente megrendezett tajvani Computexen is megfigyelhető volt. A Tajvanból ötéves korában elköltöző vezérigazgató számtalan szelfihez pózolt az eseményen, valamint egy kis vívódás után még egy nő melltartójára is adott autogramot. A Huang köré felépülő rajongási hullámot a versenytársai sem tették tönkre, hiszen Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója „a technológia Taylor Swiftjeként” jellemezte a szakembert a közösségi médiában.

Eközben az Egyesült Államok szabályozószervezetei egy átfogó vizsgálat indítását tervezik a technológiai világ legnagyobb szereplőit érintve, beleértve az Nvidiát is, mivel a cég jelentős dominanciát épített ki magának a mesterséges intelligencia (MI) területén.

Mi tüzeli Huang rocksztár státuszát?

Huang egy technológiai fellendülés élén áll, a felemelkedése pedig pont akkor történt, amikor az Nvidia is vezető szerepbe került az MI-chipek gyártói között. A tajvani chipgyártó, a TSMC az Nvidia egyetlen gyártópartnere, utóbbi sikerei pedig a TSMC-re is jó hatással voltak, hiszen nemrég minden korábbinál magasabb részvényárfolyamot értek el.

A csúcskategóriás chipek, beleértve az MI-hez tervezetteket is, geopolitikai feszültséget okoztak az Egyesült Államok és Kína között, mivel mindkét ország vezető erővé akar válni azok gyártásában. Viszont ezt a szerepet jelenleg Tajvan tölti be, hiszen a világ legfejlettebb chipjeinek nagy részét ők gyártják.

Ezek az események a figyelem központjába helyezték Huangot, valamint a vállalatot, amit évtizedekkel ezelőtt ő alapított, a szakember sikere pedig a Kína által sajátjának tekintett, de önállóan kormányzott Tajvannak is büszkeséget jelent. Ahogy Kína ezen kijelentései egyre agresszívabbak lettek, úgy lett egyre fontosabb Tajvannak a chipexport. „Tajvanban ő a jól teljesítő helyi fiú, akivel az emberek dicsekedhetnek” – mondja O’Donnell.

Kína vs. Tajvan

Habár Huang az Nvidia központjának is helyet adó kaliforniai Santa Clarában él, gyakran ellátogat szülőországába, valamint mindig kiemeli, hogy az Nvidia a továbbiakban is tesz befektetéseket Tajvanban. Az elmúlt hetekben Huang bejelentette, hogy a vállalat regionális központot tervez építeni a szigetországban, ami egy üdvözölt lépés Tajvan részéről, ugyanis aggályok léptek fel amiatt, hogy a gyártók esetleg a tengerentúlra akarják költöztetni a gyártást alternatív ellátási útvonalakat keresve, hogy legyen megoldásuk egy esetleges Kína általi invázió esetére.

Ezek mellett egyértelműen az Nvidia sikere is szerepet játszik a vezérigazgató népszerűségében, hiszen a gyártó részvényárfolyamai több, mint 200 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben. A vállalat a technológiai világ sztárjává vált azáltal, hogy az MI és az azt meghajtó chipek ugyanolyan divatossá váltak, mint bármely más technológiai kütyü. Huang ezt nagyon jól tudja. Az Nvidia chipeket bejelentő rendezvényeinek mindig ő a házigazdája, ezeket pedig gyakran hasonlítják az Apple hatalmas nézettséggel rendelkező eseményeihez is.

De ki is Jensen Huang?

Egy valami biztos: imádja a bőrkabátokat. A felesége és a lánya érdemének tartja, hogy a bőrkabátok az ő egyedi stílusává váltak. Az Nvidia egyik szóvivője elmondta, hogy a vezérigazgató már több mint húsz éve használja az egyik kabátját. Legutóbbi választottját, a Tom Ford divatház 2023-as kollekciójának egy darabját még a magas páratartalommal rendelkező Szingapúrban sem vette le. Sera Murphy divattervező szerint a bőrkabátok azt jelezhetik, hogy viselőjük hajlandó a szabályok áthágására, a másféle gondolkodásmódra és a status quo felborítására.

Az egyedi stílusok nem ritkák a technológiai világ vezérigazgatóinak köreiben. Az Apple társalapítója, Steve Jobs is jól ismert volt a fekete St. Croix garbóról, a kék Levi’s 501 farmerről és a New Balance 991 edzőcipőről, míg Zuckerberget általában luxusmárkák mintázatlan pulóvereiben és pólóiban lehet látni. Az egyforma öltözködés segíthet a stabilitás látszatának kialakításában – állítja Murphy. „Az embereknek következetességre van szükségük a vezetőktől. Az egyforma ruhákkal való öltözködés kiszámíthatóságot hoz egy olyan piacra, ami változékony és kiszámíthatatlan” – tette hozzá a divattervező.

A bőrkabátoktól eltekintve Huang teljesen beleillik a geek kultúrába. Kilencéves volt, amikor családja az Egyesült Államok nyugati partjára költözött. Az Oregoni Állami Egyetemen diplomázott villamosmérnökként, majd a Stanford Egyetemen a mesterdiplomát is megszerezte ezen a területen. A főiskolai szerelmét, laboratóriumi társát és a szintén villamosmérnök Lori Millst vette el feleségül, akivel két gyerekük született. Huang az amerikai chipgyártónál, az AMD-nél dolgozott, mielőtt 1993-ban társalapítója lett az Nvidiának. A vállalat eleinte főleg a grafikai chipjeiről lett ismert, amiket főként videojátékok részére terveztek, végül azonban irányt váltottak és manapság már a mesterséges intelligencia piacát uralják.

Összeforr az Nvidia és Huang sikere

Az MI iránt hatalmasat nőtt az érdeklődés, miután 2022-ben bemutatták a ChatGPT-t. A chatbotot egy olyan szuperszámítógépen képezték ki, ami tízezer Nvidia grafikus kártyának (GPU) adott helyet. Ennek következtében tavaly májusban a vállalat bekerült azon amerikai cégek közé, amik értéke egybillió dollárnál is több. Ide tartozik az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Microsoft is. Ma az Nvidia már a világ harmadik legtöbbet érő vállalatának számít a Microsoft és az Apple után.

Huang önálló vagyona nagyjából 106 milliárd dollárra rúg a Forbes szerint, amivel ő a világ tizennegyedik leggazdagabb embere. O’Donnell szerint valószínű, hogy Huang továbbra is meg fog jelenni különféle eseményeken, hogy az Nvidia márkának hírverést adjon. „A technológiai konferenciákon mindenki Jensent akarja látni, ő pedig boldogan vállalja ezt. Mindenhol megjelenik azáltal, amit elért. A generatív MI vezető alakjává tette magát. A problémát az jelenti, hogy az ipar nem szereti a monopóliumokat. Az Nvidiának hatalmas piaci részesedése van, azonban kezdenek felzárkózni az olyan versenytársak, mint az AMD és az Intel” – idézi O’Donnellt a BBC.