Hírlevél
HU
EN

Trend Hosszú evolúció lesz az autonóm váltás

Hosszú evolúció lesz az autonóm váltás

Zalaegerszeg GTE önvezérlő autó BME autonóm járművek

Kuthi Áron | 2019.02.01 05:00

Hosszú evolúció lesz az autonóm váltás

Abból kiindulva, hogy jelenleg hogy néznek ki az önvezetésre felokosított, műszerekkel teleaggatott tesztjárművek, némiképp arra is következtethetünk, hogy míg mindez a hardveres technológia és szoftveres tudás beépül a gyártási folyamatba, még hosszú évek eltelnek. A közlekedési szcenáriók tesztelése, a technológia validálása elképesztő számítási kapacitást igényel, ami talán már már meg is lenne, de az állandóan változó közlekedési helyzetek (ld. sávelhúzás) mégis rendkívüli kihívást jelentenek az autonóm rendszerek fejlesztőinek.

Hirdetés

A Gépipari Tudományos Egyesület félnapos konferenciát tartott a Budapesti Műszaki Egyetem kampuszán az autonóm mobilitás területén zajló fejlesztésekről. A programból természetesen nem maradhatott ki a Zala Zone, mint a hazai szakmát jelenleg legjobban érdeklő, az autonóm mobilitás kutatásának központi projektje. Mint kiderült, a BME Gépjárműtechnológiai tanszéke pár munkatárssal már folyamatos munkát végez a pályán, a tanszéken zajló autonóm kísérletek tesztelésével. Itt tesztelik a tanszéken felokosított, sávtartó, sávváltó és járműkövető funkcióval rendelkező autót.

Szalay Zsolt tanszékvezető egyetemi docens ismertette, hogy az autonóm kísérletek egyáltalán nem csak a Zala Zone határain belül zajlanak, hanem kontrollált körülmények között lehetőség nyílik egy Balatonkerülő tesztkörre, valamint a maribori és a grazi egyetemmel együtt egy validálási feladatokra alkalmas nemzetközi tesztkör létesítésére. Ennek jegyében az M76-os egy szakasza már „okosautópályaként” épül meg.

Szalay Zsolt tanszékvezető és Takács János, a GTE elnöke

Az autonóm mobilitás hosszas evolúciót jelent, nem jelzik robbanásszerű változások – jelentette ki Aradi Szilárd közlekedésmérnök, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék adjunktusa, aki szerint az autonóm kutatások napi szinten rengeteg megoldandó kérdést vetnek fel. Idézte Alan Turing angol matematikust, aki szerint csak rövid távra látunk előre, de azt egyértelmű, hogy sok a tennivaló. A szakember elsősorban az önvezető járművek IT-feltételrendszeréről beszélt. Mint mondta, a szenzorok, kamerák ára meredeken zuhan, de még mindig elég költséges egy piacképes kompakt rendszer megépítése. A világon sok fejlesztő igyekszik megoldásaik piacra vitelével, de látni kell, hogy a Google a Waymóval együttműködve rendkívül gazdag, naprakész térképes adatbázist és nagy mennyiségű teszt-szcenáriót maga mögött tudva törekszik a világelsőségre. Tesztjárműveiken is az látszik, hogy ők állnak a legjobban a szenzorok, kamerák, radarok és egyéb kommunikációs eszközök járműbe integrálásával, míg más fejlesztők általában eddig még nem jutottak, és jobb híján meglévő karosszériához erősített, egyáltalán nem integrált eszközökkel kísérleteznek.

Aradi Szilárd

Mint mondta, paradigmaváltás zajlik a közlekedésben. Míg mostanáig hibajelző lámpák adták át a felelősséget a jármávezetőnek (ha hibás a menetstabilizátor, kigyullad a lámpa a műszerfalon), mostantól ez nem engedhető meg, hiszen a problémát az autonóm rendszer kell, hogy lekezelje. Véleménye szerint szintén a Google áll legjobban a közlekedési szituációk és azok alternatíváinak virtuális kidolgozásával, ráadásul a Google Streetview révén náluk van a legnaprakészebb, legkiterjedtebb leképezése a közlekedési infrastruktúrának. Tízmillió tesztmérföldnél tartanak, napota 25 ezer tesztmérföldet gyűjtenek, és jó esély van, hogy tudják tartani piacvezető pozíciójukat az autonóm mobilitásban is.

Általánosságban a legnagyobb kihívás a városi környezetben megvalósított autonóm navigáció, mert míg az autópálya jól követhető, kiszámítható, ingerszegény környezet adott kanyarívekkel, addig a városban nehéz felkészülni az esetlegesen bekövetkező helyzetekre.

Kiemelt Partnereink