Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Öt tanulság a Pekingi Autószalonról
2024.05.06 16:19Változások lesznek a Volvo élén
2024.05.06 15:20Akkumulátor-összeszerelő üzemmel bővül a BMW gyára
2024.05.06 13:18Hibrid megközelítés a titán gyártására
2024.05.06 12:21Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Ők lesznek a műszaki egyetemek, főiskolák kancellárai
Október utolsó napján hirdette ki a felsőoktatási intézmények átláthatóbb, gazdaságosabb működését előmozdítani hivatott állami küldöttek keretét az emberi erőforrások minisztere. Néhány szék üres maradt.
– Versenyképesnek, hatékonynak, fenntarthatónak és rugalmasnak kell lennie a magyar felsőoktatásnak. A felsőoktatás átalakítása érdekében hozott döntéseknek emellett igazodniuk kell a gazdasági igényekhez, valamint figyelembe kell vennie a magyar adófizetők társadalmi elvárásait is, mivel ők azok, akik a költségvetésen keresztül finanszírozzák a rendszert - nyomatékosította a személyi döntések bejelntésekor Balog Zoltán tárcavezető.
Balog Zoltán miniszter és Palkovics László államtitkár a bejelentéskor (MTI Fotó: Kovács Attila) |
Hangsúlyozta: a kancellári rendszer bevezetése és a további áátalakítások célja egyben az is, hogy megszűnjön a felsőoktatásban a rossz gazdálkodás, amely a PPP-konstrukciók formájában csődbe is viheti az intézményeket. Ennek érdekében menedzser-szemléletű gazdasági vezetést kapnak a kancellárok személyében az állami felsőoktatási intézmények.
A miniszter közölte: 8 felsőoktatási intézményben nem volt eredményes pályázat, az új pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül ki fogják írni.
Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára hivatali ideje kezdetén így válaszolt arra felvetésünkre, hogy mi garantálja a kancellárok ténylegesen szakmai, s nem politikai szempontok mentén való beavatkozását az intézmények döntéseibe: – A felsőoktatás egyértelműen stratégiai ágazat, hiszen nincs olajunk, nincs más értékes nyersanyagunk, így a hozzáadott érték az, ami versenyképessé tehet bennünket. Innentől pedig igazából nem is értelmezhető a kérdés. Miért lenne célja a kormányzatnak, hogy ne tegye versenyképessé az országot? Tény, hogy vannak hiányosságok a működésben, s a kormány sem feltétlenül érti teljes mértékben az egyes intézmények igényeit, problémáit. A kancellár feladata, hogy transzferálja az igényeket, mindkét irányban közvetítsen. Olyan konstruktív személyről beszélünk, aki az értékteremtő folyamatok gazdasági hátterét fogja biztosítani – reagált még a nyár folyamán a vele készített interjúnkban az akkor újonnan kinevezett államtitkár.
Miniszteri és államtitkári nyilatkozat a bevezetendő kancellári rendszerről |
A konkrét intézmények kapcsán először talán a hiányzó személyekre, illetve posztokra érdemes rámutatni. Nem kapott például kancellárt - merthogy nem volt eredményes a pályázat - a duális járműipari képzésben élen járó Kecskeméti Főiskola, a jövő üzemanyagainak kutatásában jelentősen érintett veszprémi székhelyű Pannon Egyetem, de nem kapott egyelőre kancellárt a hazai mérnökképzésben szintén részt vállaló - egyébként a Techtogether versenyen is csapatot indító - Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
A domináns alkalmazott járműipari képzőhelynek számító Széchenyi István Egyetem házon belülről kapott kancellárt a rektori hivatal eddigi vezetője, Filep Bálint személyében.
Ugyanebben az intézményben, a Járműipari Kutatóközpont munkatársaként dolgozott, s ma még e minőségében hagyta jóvá a közreműködésével készült cikkünket Dinnyés Álmos, aki a várhatóan hamarosan gépészmérnöki képzést indító Nyugat-magyarországi Egyetemen nyerte el a posztot.
A hazai műszaki kézpés fellegvára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja az a Bart-Eke Gyula lett, aki korábban a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. élén állt.
A Miskolci Egyetemen az eddigi stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, Deák Csaba ül át a kancellári székbe.
Az Óbudai Egyetem kancellárja az a Monszpart Zsolt lett, aki korábban a MÁV-Start vezérigazgatója is volt.
A Debreceni Egyetemen sem kívülről érkezik a kancellár: Bács Zoltán eddigi gazdasági igazgatóra esett a választás - ők két csapatot is küldenek a Techtogether mérnökhallgatói versenyre.
A 29 állami felsőoktatási képzőhely közül tehát 21 kancellári posztot töltöttek be most, 8 hely még kiadó. A döntési koncepció alapján úgy tűnik, a kormányzat - egyelőre - nem akart radikális személyügyi változtatásokat meglépni, tényleg az intézmények működését már ismerő kancellárokat jelöltek ki. Hogy mégis mennyiben hoz majd érzékelhető változást, hatékonyabb működést az új rendszer bevezetése, azt a közeljövő eredményei igazolhatják.
A huszonegy eredményesen pályázó kancellár november 15-től kezdheti meg munkáját ebben a minőségben.