Nagyon nagy dobás készül a Műszaki Egyetemen

– Hol tart a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ által irányított négyéves konzorciumi együttműködés a Siemens, az MVM, a Richter Gedeon Nyrt. és a Nokia Network Solutions között?
– A közös munka a kutatás-fejlesztés területén kezdetektől fogva az ipari igények kielégítését, valamint az ipari elvárásoknak megfelelő, fenntartható beruházások megvalósítását célozta meg. Az egyetemen öt új labor jön létre, amelyek később piaci alapon fognak működni, bevételt termelve. A Siemensszel közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort alakítunk ki, a Pharmatech labor pedig a Richter segítségével épül a Vegyészmérnöki Karon. A Nokia-alprojekt részeként alakítjuk ki az 5G testbedet, amelyre az 5G-hálózat működésével kapcsolatos kutatásokat tudunk majd telepíteni. Összefüggő infrastruktúra fog működni a Szent Gellért tértől a Rákóczi hídig, ezt már mint valóshoz közeli tesztkörnyezetet érdemes lesz használniuk az eszközgyártóknak, a fejlesztőknek, valamint a szolgáltatóknak. Már most látható, hogy van kereslet a laborok kapacitásaira, ezért várhatóan bevételt is fognak termelni.

– A szolgáltatást kik fogják adni, tanárok, hallgatók, doktoranduszok? Hogy kell elképzelni a munkát egy laborban?
– A labor elnevezés magába foglalja az infrastruktúrát és a kutató-fejlesztő kollegákat is. A laborokat az ipar szolgáltatásként veheti igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. Ez a csapat az adott mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át. A csapatokban professzorok, oktatók, mérnökök és persze hallgatók is szép számmal tevékenykednek. Alapfelállásként olyan win-win modellben hiszünk, ahol a projektekben az ipari mérnökök, az egyetemi kutatók és a hallgatók is részt vesznek. Itt mindenki a számára értéket jelentő eredményeket és tudást kapja meg.

– Milyen készültségi szinten vannak az említett laborok?
– A Smart Power laborba már számos hardveres eszköz megérkezett, az 5G-tesztkörnyezet esetében pedig egyeztetések folynak az igénybe vehető frekvenciák lefoglalásának ügyében. A Siemens hajtáslabor esetében már a harmadik közbeszerzést indítjuk el, a Pharmatech labor közbeszerzési folyamatai pedig épp lezárultak. Van egy ötödik labor is, a Mikro-CHP, amely háztartási léptékű energetikai okos megoldásokra fog fókuszálni. Az MVM labort most ősszel, a Siemens-labort pedig a tervek szerint jövő tavasszal adjuk át.

– A befektetéseket, fejlesztéseket illetően kik hozzák a döntéseket az ipari szereplők és az egyetem részéről?
– A BME FIEK élére igazgatótanácsot hoztunk létre a négy vállalat első számú vezetőjével, valamint a rektor úrral és a kancellár úrral. Mellettük vannak a tanácskozási jogú tagok, a szakmai programvezetők és a BME FIEK szervezeti egység vezetői. Az egész FIEK-modell a fenntarthatóságra épül, vagyis az a legfontosabb szempont, hogy az egyetem a K+F terén hogyan tud legjobban együttműködni az ipari szereplőkkel.

– Az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) és az IVSZ által koordinált mintagyár-projektben is tevékeny részt vállalnak. Itt mi áll az egyetem fókuszában?
– Míg a mintagyár-projektben részt vevő cégek adott ipari alkalmazásokat, teljes gyártási folyamatokat mutatnak be, addig az Ipar 4.0 Technológiai Központ szeleteket mutat meg ezekből, például 3D-nyomtatási, robotikai, autonóm mobilitási, adatgyűjtési, logisztikai szcenáriókat és az őket megvalósító technológiákat. Az ide látogató kkv-k testközelből ismerkedhetnek meg ezekkel, vagy például a gyártástámogató rendszerekkel. Vannak a piacon például gyártás-optimalizálási szoftverek sok tízmillió forintért, amit egy kis cég nem tud kifizetni. Ezek megfizethető alternatívájaként mutatunk be hazai fejlesztésű, a kkv-k számára jól alkalmazható megoldásokat. A fő cél, hogy a hazai termelő kkv-k digitalizációs szintjének emeléséhez hozzájáruljunk. Fejlesztési döntéseik megalapozásában, a megfelelő technológiák kiválasztásában segítünk nekik.

– Hogy juthatnak el ezekre a szemináriumokra a kkv-k?
– A projekt felmérései szerint ma Magyarországon ezer kkv áll készen arra, hogy digitalizálja folyamatait. Közülük önértékelő kérdőív kitöltésével választják ki azt 350 céget, amelyek egy következő fordulóba kerülve még fókuszáltabban tárják fel digitális felkészültségüket. A közülük kiválasztott ötven cég pedig lean módszertant, projekt menedzsmentet és három, általuk választott szakterülettel kapcsolatos képzést kap. Ők a képzés után készen állnak a megfelelő fejlesztési terv kidolgozására és a szükséges döntések meghozatalára, így könnyebben juthatnak fejlesztést támogató forrásokhoz is. A BME-n és a mintagyárakban folyamatosan zajlanak a képzések, ahol a cégek kérdezhetnek, elővezethetik problémáikat. Tehát míg a FIEK a nagyvállalatok, az Ipar 4.0 Technológiai Központ a kkv-k kapuja az egyetemhez.

– Ezek szerint a FIEK valósítja meg azt a fajta horizontális átjárhatóságot, ami a tudományterületek, tanszékek között szükséges?
– Pontosan, méghozzá szektor- és gyártósemleges módon. Mert nem csak egy adott típusú robotot mutatunk be, hanem a területtel kapcsolatos teljes folyamatot, valamint a beruházásokkal és megtérüléssel kapcsolatos segítséget is megadjuk. Olyan nagy az érdeklődés, hogy a Technológiai Központ kapacitásának határaihoz érünk. A program valójában a konvergencia-régiónak szól, de számunkra a Budapestről érkező cég is ugyanolyan értékes. A lényeg, hogy a nagy megrendelő gyártókkal együtt rá kell találni a gyártási értéklánc minden szereplőjére, érdekeltté kell tenni a beszállító kkv-kat a technológiai fejlesztésben. Feladatunk és célunk erősíteni a magasabb hozzáadott értéket előállító magyar kkv-kat, hiszen ők képviselik a gazdasági szféra túlnyomó részét.

– Csak beruházáson múlik a versenyképességük?
– Természetesen nem, ehhez megfelelő szemlélet is kell. Egy 40 százalékos kihasználtsággal működő gyártósor mellé lehet vásárolni még egy 40 százalékosat, de úgy is lehet fejleszteni, hogy ugyanazokat az erőforrásokat fejlesztéssel termelékenyebbé tesszük. A képzések azért zajlanak kiscsoportokban 10-12 fővel, hogy minden résztvevő elmondhassa, hol a legnehezebb előre lépnie.

– Visszatérve a FIEK négy évre szóló konzorciumi együttműködésére a négy multicéggel, ha lejár a négy év, mi lesz a folytatás?
– A négy év elteltével kialakulnak a laborok, továbbra is működni fog az Ipar 4.0 Technológiai Központ, és kialakítás alatt van az egyetemi innováció-menedzsment központ. Az egyetem karainak szolgáltatásokat biztosítva, a piacra lépést, szabadalmaztatást, cégalapítást, és az innovációs ökoszisztéma harmonizálását ez a szervezet fogja segíteni.

– Piacosítanák a tudást?
– Épp a közelmúltban írt alá megállapodást a Startup Campus BME létrehozásáról az egyetem, az Enterprise Hungary és a Hiventures. Ennek keretében a tehetséges startup-csapatok öthetes mentorált képzésen vehetnek részt, melyben vállalkozói készségeiket és ismereteiket fejleszthetik. Az öt hét végén a csapatok bemutatják ötleteiket a befektetési tanács számára, mely kihelyezett ülését a BME-n tartja. Ott helyben döntés születik, kik kapják meg a kilenc millió forintos kockázati tőkebefektetést. A műszaki hátteret természetesen a BME adja.

– Az Eindhoveni Egyetemnek az a gyakorlata, hogy az egyetemi alapítású startupok profitját visszacsatornázza az egyetemre…
– Nekünk is ez a célunk. A Hiventures 2023-ig fektet be, és azon startupok profitjából, amelyek eljutnak az exitig, az egyetem is részesül. Ám mindenekelőtt a vállalkozási kultúrát, szemléletmódot szeretnénk kialakítani, ami felkínálja a hallgatóknak a sikeres vállalkozás elindítását és működtetését.

– Hogy kell elképzelni az egyetemi eszközparkot, a vállalkozási környezetet pár év múlva?
– A fő hívó szó megint csak a fenntarthatóság, amit három pillérrel fogjuk elérni: a most épülő laborokkal, az Ipar 4.0 Technológiai Központtal, valamint az innováció-menedzsmenttel. Várhatóan az egyetem és a vállalkozások közelednek egymáshoz, ugyanis arra törekszünk, hogy a kereslet és a kínálat közelítése révén a hallgatók az iparban is azonnal kamatoztatható tudásra és ismeretekre tegyenek szert. Ezen túl feladatunk, hogy ne csak a hazai, hanem a nemzetközi kutatás-fejlesztési infrastruktúrához is kapcsolódjunk. Továbbá mindez azt is célozza, hogy a K+F-pálya, a tudományos-oktatói pálya vonzó legyen.