A VR-tól a szerelésig terjednek a feladatok a Techtogetherön

Tizenkét cég adott feladatot a Techtogether versenyzőinek, a cikkünk első részében hat feladatot néztünk meg részletesebben. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, tíz csapat küzd meg egymással a versenyen, a céges feladatokban pedig tizenkét vállalat vesz részt.

A PMT Szerszémgép Kft. a főprofilja mentén indult el a feladat megtervezésekor: a vállalat élhajlító gépek és lézervágógépek forgalmazásával foglalkozik. Ezen belül most az élhajlításra koncentrált a standján és a Techtogetherre adott feladatnál is.

„Megterveztünk és legyártottunk öt meghajlított lemezalkatrészt, ehhez készítettem tíz darab apró változtatással ellátott terítékrajzot. A versenyzők feladata, hogy a tíz terítékrajz közül kiválasszák azt az ötöt, ami az általunk legyártott lemezekhez tartozik. Emellett pluszpontért hajlítási sorrendet kell felállítani” – részletezte Nagy Bence.

Mint megtudtuk, a csapatok eddig nem találták kimondottan nehéznek a PMT feladatát, ám nem is volt célja a nehézség maximalizálása a cégnek. Ehelyett a mérnöki gondolkodásmód megtalálása, a fókusz és a rend központosítása volt a cél, az, hogy a legapróbb módosításokat is úgy tudják megtalálni, ahogy ebben a szakmában kell.

„Gyakorlatorientált feladatot szerettünk volna adni, aminek megoldásához logikus gondolkodásra van szükség. Természetesen valamilyen szinten ismerni kell a lemezmegmunkálást és az élhajlítást is, de a logikát emeli középpontba a feladatunk” – zárta az ismertetést Nagy Bence.

Számolás és programozás

Szabó Péter, az SMC Hungary Kft. oktatási vezetője elmondta, hogy a cég feladatának lényege, hogy a diákok képesek legyenek analóg és digitális jelekkel egyszerre kommunikálni a berendezéssel, valamint felismerjék, hogyan lehet analóg módon beszabályozni a nyomásszabályozót és azt működtetni egy fix nyomás ellenében.

„A korábbi években mindig PLC-ket hoztunk a Techtogether versenyre, most mikrovezérlővel készültünk, ez szokványosabb nyelv a diákok programozási ismereteiben. A feladat során analóg jellel kell beszabályozni a nyomásszabályozót úgy, hogy a munkahenger lassan kimenjen a véghelyzetébe, ott öt kilogrammnak megfelelő prést hajtson végre, majd egy gombnyomásra induljon vissza – közben ha bárhol „P”-t nyomok a klaviatúrán, álljon meg” – ismertette a feladatot Szabó Péter.

Az SMC összetett feladattal készült tehát, aminek megoldásához a csoport egyik felének számolnia kell, a másiknak pedig programot kell írnia – erre pedig harminc perc áll rendelkezésre. A csapatok egy részének teljesen sikerült megoldania a feladatot, egy részüknek kicsi buktató volt, de olyan is akadt, akinek mínusz 50 pont ellenében a programozást megoldotta az SMC, és így, „csak” számolniuk kellett.

Nem marad ki az elmélet sem

A Knorr-Bremse egy szabadulószobára emlékeztető feladatot hozott a Techtogether Automotive Hungary-re. A diákoknak harminc kérdésre kell válaszolni harminc perc alatt, a válaszok segítségével pedig a szabadulószobákhoz hasonló módon áll össze a megoldás. Főleg elméleti, általános összefüggésekkel foglalkozó kérdésekkel készült a cég, amiknek megválaszolásához bármilyen segítséget lehet használni.

Az eddigi visszajelzések alapján azok tudták az egész feladatot megoldani, akik teljes csapattal érkeztek. Akik kevesebben jöttek, azoknak nem maradt elég ideje minden válaszra.

Ehhez képest a Hepenix Kft. feladata sokkal kevésbe volt kézzel fogható, hiszen a kiterjesztett valósággal foglalkozik. „Egyre gyakoribb elvárás a Hepenix felé, hogy a megrendelőinknek a virtuális valóságban megmutassuk a terméket még a gyártás beindítása előtt. Itt látszódik a kijelző működése, és az eszköz mozgása is. Ez adta az alapötletet a Techtogetherre hozott feladatunkhoz” – tudtuk meg a cég standjánál.

A Hepenix feladatában a diákoknak a saját járművük modelljét kellett a virtuális valóságos környezetbe helyezni, ha ez sikerült, akkor azt is le kellett írniuk, hogyan mozgatható virtuálisan az eszköz. Ha ez is sikerül, akkor jön az interaktív rész – például ha a modellre a virtuális valóságba egy elemlámpával rávilágítunk, akkor szólaljon meg a dudája. A csapatok az első részt mind megoldották, a másodikat csak részben, az interaktv részig nem jutott el senki, ám a visszajelzések szerint örültek a feladat komplexitásának, többen pedig jelezték, hogy a későbbiekben használni fogják a mostani modellt a tervezés során.

Önvezető versenyautó

A HUMDA feladata során egy szimulációs környezetben kellett egy önvezető versenyző algoritmust készíteni, a vállalat ehhez már előre összerakott egy keretrendszert egy egyszerű járműmodellel, hogy a csapatoknak ne kelljen nagyon sok időt tölteniük a feladattal. A pálya a Hungaroring kicsinyített mása, ezen kell minél gyorsabban végig mennie az önvezető algoritmusnak.

„A feladatot többféleképpen is meg lehet oldani: volt, aki a mesterséges intelligenciát választotta, volt, aki járműipari megoldással élt, de akadt olyan is, aki egyszerűbb szabályozót készített, és az ideális ív meghatározására helyezte a hangsúlyt. Érdekesség, hogy két teljesen más megközelítéssel is kijött ugyanaz a köridő, ami ráadásul közelítette is az elméleti minimumot. A pontszám zömét a köridő adta, de a munkák szakmai szintjét is értékeltük. Például volt, aki olyan megoldást adott le, ami más pályán is optimális lenne, ezt is értékeltük” – foglalta össze Fazekas Máté, a HUMDA kutatója.

Több olyan csapat is van a mezőnyben, akik egyébként is önvezető autós versenyekkel foglalkoznak, a visszajelzések szerint ők ott is tudják kamatoztatni az a tapasztalatot, amit a HUMDA feladatának megoldásával szereztek.

Kézzelfogható gyakorlat

A Schaeffler Savaria Kft. egy teherautó kuplungtárcsa összeállítási tevékenységét hozta el a hallgatóknak. Minden egyes csapat ugyanazt a feladatot hajtja végre, a rajzok segítségével kell összeállítaniuk az alkatrészt.

„A sorrend úgy alakul ki, hogy a feladatot a leggyorsabban helyesen elvégző csapat kapja a legtöbb pontot. A feladat akkor ér véget, ha a diákok azt mondják, hogy készen vannak. Az elkészült alkatrészt mi ellenőrizzük, minden egyes hibásan behelyezett komponens büntető félpercet von maga után”-tudtuk meg.

A Schaeffler minden évben gyakorlati feladattal készül a Techtogetherre, a hallgatók ezt a visszajelzések szerint szeretik, mert az egyetemi oktatás keretében viszonylag nagyobb hangsúlyt kap az elmélet.