Takács János: Egészséges versenyre ugyanúgy szükség van, mint a vállalatok közötti együttműködésre

– A GTE több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Hogyan változott az egyesület tevékenysége napjainkig?
– A GTE jubileumi évében van és már a szocialista időkben is politikailag független szakmai szervezet volt. Az 1948-as alakulásunk óta tevékenykedünk. Abban az időben a vállalatok örültek, hogy a képviselőik részt vehetnek egyesületi rendezvényen. Akkoriban, ha valaki nem volt párttag, ez egyfajta társadalmi munkának számított, ami rendkívül megnövelte a létszámot. Volt olyan, amikor 18 ezer felett is volt az egyesület létszáma, ma ennek töredéke: körülbelül ezer fizető tagunk van. A rendszerváltás után megváltoztak a körülmények, az új törvények miatt az egyesületek teljesen független, állami támogatástól mentesen kezdtek el dolgozni, így a GTE is. Magunknak kellett megteremteni a működésünk feltételeit, ami több nehézséggel járt. Fenn kellett tartani a helyiségeket, a munkatársakat ki kellett fizetni, be kellett fizetni adókat, járulékokat, ezeket pedig ki kellett termelni és a tagdíjakból erre aligha volt lehetőség. Az egyesület ezért új módszert választott. Tanfolyamokat tartunk, konferenciákat szervezünk, szaklapokat adunk ki és továbbképzéseket is tartunk. Célunk a magyar ipar, különösen a gépipar területén dolgozó szakemberek összefogása, szakműveltségük fejlesztése és tevékenységük háttértámogatása.

– A tanfolyamok, konferenciák és a tagdíj mellett támogatókra is szükség van?
– Nagyon örülünk annak, ha vannak támogató vállalatok, de sajnos ezeknek a száma elenyésző. A GTE kiemelten közhasznú szervezet. Ha egy vállalat tartós támogatást nyújt, tehát éveken át segíti az egyesület munkáját, akár 40 százalékot is leírhat az adóalapjából. A jelenlegi helyzetben minél több támogatásra van szükségünk, bízunk abban, hogy az ipar fellendülésével nagyobb lesz a támogató kedv is.

– Idén is a zsűri tagjai között köszönthettük a Techtogether GTE Ipar Napjai versenyen. A GTE évek óta tudását adja a mérnökhallgatói csapatversenyhez. Miért?
– Azért szeretünk az ilyen versenyeken részt venni, mert így megismerkedhetünk az új generációval. Szeretnénk, hogy az ifjúság is érezze, hogy van olyan szervezet, ami szakmai munkáját tekintve kiemelkedő helyen áll az országban. Bízunk benne, hogy a fiatalok érdeklődése bővülni fog a szervezet iránt. Az ilyen versenyeken, konferenciákon találkoznak egymással az emberek, amely új kapcsolatokat eredményez. A multinacionális cégek inkább a belső továbbképzésekre helyezik a fókuszt. Ebben a rossz munkaerőpiaci helyzetben félnek attól, hogy elcsábítják a dolgozóikat, ha más cégekkel is kapcsolatba kerülnek. Ez nagyban nehezíti a munkánkat. Németországban például a VDI hozzánk hasonló szervezet, mely összegyűjti a legjobb szakembereket. Egy mérnököt, aki például a Mercedesnél dolgozik, alapesetben nem engednek be a BMW gyárba. VDI-s tagként, látogatócsoporttal azonban be tud menni. Fontos lenne, hogy itthon is nyitottabbak legyenek a vállalatok.

– Mik a fontosabb célok az egyesület munkáját tekintve, az idei évben?
– Célkitűzéseink között szerepel például a fiatalítás. Szeretnénk, ha minél több fiatal kerülne be mind a vezetésbe mind a tagok közé. Látjuk az Ipar 4.0 kapcsán, hogy megváltozott a világ. A digitalizáció a mindennapjainkat is átszövi. Az emberek inkább chatelnek, minthogy találkozzanak egymással. Ugyanez elmondható a vállalatokról is, bezárkóznak. Féltik a technológiájukat, félnek megosztani egymással a gyakorlataikat, a szakmakultúra fejlődése szempontjából azonban azt gondolom, az együttműködés elengedhetetlen. Ehhez viszont személyes kontaktusok kellenek. A GTE mindig is olyan platform volt, ahol a szakemberek találkozhattak, eszmét cserélhettek, tanulhattak egymástól, anélkül, hogy a vállalati titkokat megosztanák. Egy egészséges verseny természetesen kell, de jó volna, ha a cégvezetők felismernék, hogy a kooperáció a vállalatok munkájának minőségét és hatékonyságát is növeli.