Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Nordson megkezdi az új folyadékadagoló rendszerének forgalmazását
2024.05.03 16:18Leállítják szénerőműveiket a legfejlettebb országok
2024.05.03 15:23Ha van rá igény, a Stellantis visszatáncolna a belső égésű autókhoz
2024.05.03 13:25Félidejéhez érkezett a Rába Modernizációs Program
2024.05.03 12:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
A német cégeknek a magyar munkaerőköltség fáj a leginkább
A Magyarországon működő német cégek jónak értékelik a jelenlegi üzleti helyzetet, de az idei évre nézve a tavalyinál jóval szerényebb bővülésre számítanak mind a nemzetgazdaság egészére, mind a saját üzletre nézve. Fő gond a növekvő munkaerőköltség és a munkaerőhiány. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúra-felméréséből, amelyet április 15-én mutattak be Budapesten. A hazai német cégek a magyar gazdaság 3 százalékos bővülését várják 2019-re.
Dale A. Martin (a nyitóképen), a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a felmérés alapján elmondta, a Magyarországon működő német cégek vezetői jónak tartják az üzleti helyzetet, saját cégük eredményeit, illetve tevékenységüket is. Idei várakozásaik többségében még optimisták, de nem annyira, mint a tavalyi felmérésben, ezzel együtt több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi leépítést.
Kitért rá, hogy a német cégek számára is problémát jelent, hogy egyre jobban nőnek a munkaerőköltségek, és hogy az átlagbérek kétszámjegyű mértékben emelkednek. Ezt csak a termelékenység növekedésével nem lehet kigazdálkodni, és a jelenség várhatóan a hazai kis-és középvállalkozásoknak még nagyobb terhet jelent, mint a multiknak – mondta a kamara elnöke.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Videoton társ-igazgatója portálunknak: Sinkó Ottó szerint annyira tarthatatlan a helyzet, hogy még idén kipukkan a magyar bérnövekedés-lufi. Kattintson a kiemelt szavakra és olvassa el a teljes cikket! |
Romlott az összkép
Intő jel lehet, hogy csökkent a DUIHK Befektetői Hangulat Indexe. A gyengülő növekedési kilátások hatására az index idén nagyobb mértékű visszaesést mutatott, a tavalyi 28 pontról 15 pontra csökkent. A felmérés részletes eredményeit bemutatva Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs osztályvezetője megállapította, hogy továbbra sem enyhültek a munkaerőpiaccal kapcsolatos vállalati kihívások. A megkérdezett cégvezetők még mindig több, mint kétharmada szerint nem kielégítő a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés, ez viszont nyomást gyakorol a munkaköltségekre is. A vállalatok több, mint fele pedig a munkaerőhiány miatt kisebb-nagyobb fennakadásokat tapasztal a folyamatos termelésben, szolgáltatási tevékenységben.
Az adópolitikánk legalább bejön
Az üzleti és gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatosan az idei felmérés szerint újabb kismértékű javulást mutatnak a vállalati értékelések számos kérdésben. A javulás mértéke az adózás terén volt a leglátványosabb az elmúlt néhány évben. Mind az adóterhelés, mind az adó-igazgatás tekintetében ma már nagyobb az elégedett válaszok aránya, mint az elégedetleneké. A közigazgatás működése is javuló értékelést kapott, így mind a két területen ma már a régiós átlag fölött van a hazai elégedettség szintje. A közbeszerzések átláthatósága és a korrupció tekintetében viszont – minimális javulás ellenére – a vállalativezetők továbbra sem tartják kielégítőnek a hazai helyzetet, itt Magyarország a térség többi országához viszonyítva is gyengén szerepel.
Magas maradt az elkötelezettség Magyarország mellett
A válaszadók 82 százaléka ma újra Magyarországot választaná beruházásuk helyszíneként, ez alig marad el a tavalyi, 84 százalékos rekordszinttől. Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzóak a térség országai mint befektetési helyszín, a magyarországi felmérésben Szlovákia kapta a legjobb értékelést, a második helyre pedig – csak minimális különbséggel – Magyarország került. A térség 15 országában végzett felmérések alapján a legvonzóbb célország idén először Észtország, a sokéves listavezető Csehország a másik helyre szorult. Magyarország egy lépcsőfokkal feljebb került, Romániával helyet cserélve visszakerült a 9. helyre a 20 országot felsoroló listán.