Az autóiparban kevésbé jellemző a munkaerő külföldre vándorlása

Magyarországon meghatározó a német autóipari vállalatok jelenléte, ennek ellenére a műszaki szakokon végzett frissdiplomások jelentős része nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással. A munkaadók többsége elsősorban az angol tudást várja el a pályázótól, ha azonban német nyelvtudás szükséges az adott pozícióhoz, még nehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt. Problémát jelent továbbá, hogy az egyetemeken eltérő, és jellemzően túl rövid a kötelező szakmai gyakorlatok időtartama – így összegezhető a Magyarországon hét telephelyet üzemeltető cégcsoport felmérése.

– A Continental csoport magyarországi üzemeiben évente több száz állásinterjút tartanak. A tapasztalatok azt mutatják, valamelyest javult a nyelvtudás a frissdiplomások körében az elmúlt években, azonban németül jól beszélő fiatal mérnököt továbbra sem könnyű találni. A megfelelő nyelvtudás hiánya mellett további probléma, hogy a pályakezdők jellemzően csupán minimális tapasztalatot szereznek a munkaerőpiacra való kilépésük előtt. A műszaki mérnökképzés egyes területein a felsőoktatási intézményeknél kötelezően előírt szakmai gyakorlat időtartama mindössze 6 hét, ami közel sem elegendő arra, hogy a hallgató releváns gyakorlati ismeretekkel gazdagodjon – értékeli az aktuális helyzetet Nánássy András, a Continental Automotive Hungary Kft. HR igazgatója.

Összehasonlítva más diplomás képzésekkel, egyes gazdasági szakoknál ez az időintervallum akár 12-14 hét is lehet, ami munkáltatói oldalról nézve mindenképpen előnyös. A felsőoktatási intézmények helyett ezért a gyakorlati felkészítést sokszor a munkaadó vállalja magára. Annak érdekében, hogy a pályakezdők megfelelő felkészültség és multinacionális környezetben szerzett attitűdök, tapasztalatok birtokában kezdhessék meg a munkát, a Continental csoport szinte minden gyára saját gyakornoki programot alakított ki. A fiatal munkavállalókat általában könnyen és szívesen tanuló, nyitott és rugalmas személyiségűnek tartják a Continental HR vezetői. Negatívumnak a tolerancia hiányát említették, melyről úgy vélik, generációs jelenség.

A felmérés rámutat: eltérő kihívásokkal néznek szembe a különböz6ő régiók a munkaerőpiacon. Veszprémben a magasan kvalifikált, speciális tudással rendelkező jelöltek (például hidraulika mérnök, szoftverbiztosítási mérnök) megtalálása jelent nagy kihívást. A déli országrészben, Szegeden és Makón a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzete miatt ugyan nagy számú a gazdasági és vegyi szakokon képzett potenciális szellemi munkaerő, műszaki mérnökökben (például gépészmérnök) viszont nem bővelkedik a térség. Ezeket a pozíciókat leggyakrabban az északi és keleti régiókból, Miskolcról, Nyíregyházáról és Debrecenből érkező szakemberek töltik be a Continental makói és szegedi egységeinél. A közép-magyarországi térségekből leginkább a főváros felé orientálódnak a műszaki végzettségű frissdiplomások, a Kecskeméti Főiskoláról például Kecskemét mellett jellemzően Vácon, vagy Budapesten keresnek munkát. A nyíregyházi régióban – akárcsak az ország többi részében – a nyelvet jól beszélő fiatal mérnökök hiánya jelenti a legnagyobb problémát.

Munkáltatói oldalról további kihívást jelent, hogy a magyar munkavállalók mobilitását nagyban befolyásolja az ingatlanjukhoz való hozzáállásuk. Sokan munkahelyüket is csak saját ingatlanjuk közvetlen környezetében, illetve vonzáskörzetében tudják elképzelni. A magyarok értékrendjére még ma is igaz, hogy a saját ház vagy lakás megléte az egyik legalapvetőbb szükséglet, amit nehezen, vagy egyáltalán nem cserélnek például albérletre. Sokan ehelyett inkább vállalják az akár száz-kétszáz kilométeres napi ingázást is lakó- és munkahelyük között, és ez sokszor további nehézségekhez vezet.

A képzett, specifikus szaktudással rendelkező munkatársak külföldre csábítása az autóiparban nem ölt kezelhetetlen méreteket. Megvizsgálva a környező országokat (például Románia), hazánk lényegesen jobb helyzetben van. A külföldre vándorlás sem a fizikai, sem a szellemi munkakörökben nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.

– A Continental nemzetközi karrierlehetőséget nyújt munkavállalóinak - jellemzően a magasan kvalifikált, szoftverfejlesztéssel foglalkozó mérnökök, vagy a kontrolling és logisztika területén dolgozók számára - de csak 10-15 százalékuk használja ki ezt a lehetőséget. A legtöbben inkább maradnak, és itthon folytatják karrierjüket – fogalmaz Nánássy András. A szakember hozzáteszi: érdekes tapasztalat továbbá, hogy a karrierjük kezdetén esetleg külföldön szerencsét próbáló fiatalok közül sokan 2-3 év elteltével visszatérnek az országba, és sokkal biztosabb nyelvtudásuk birtokában könnyebben találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Országon belül jellemző, hogy azoknak a fiataloknak, akik Budapesten szereztek diplomát, több mint fele nem tér vissza korábbi (vidéki) lakhelyére, hanem a fővárosban vállal munkát.

A Continental HR körképe szerint a pályakezdők a munkába állást követő második-harmadik évben – miután valamennyi munkatapasztalatra már szert tettek – kezdenek új kihívásokat keresni. Ekkor kerül igazán mérlegre a vállalat munkaerő-megtartó képessége. A szellemi munkakörök esetében elsősorban a vállalati kultúra és a kihívást jelentő feladatok, míg a fizikai dolgozóknál a tisztességes bánásmód és a fizetéssel arányos munkahelyi elvárások lehetnek maradásra bíró tényezők. – A szakmai előrelépés és fejlődés lehetőségét a Continental csoport vertikálisan és horizontálisan is biztosítja az ambiciózus munkavállalók számára. Akár szakterületek között is van lehetőség váltásra, ami szintén erős maradásra bíró tényező a tapasztalatok alapján - összegezte a tapasztalatokat Nánássy András.