Amint kiderül, mit gyárt nálunk a BMW, elindul a beszállítói program

– A tavalyi év végének nagy bejelentése volt, hogy az Airbus gyártókapacitással jelenik meg hazánkban. Lehet már tudni, hova települ a repülőgépgyártó?
– Egészen pontosan az Airbus Helicopters üzletága fog gyáregységet létesíteni, több száz munkahelyet teremtve. Két kelet-magyarországi helyszín van versenyben, és hamarosan meg fog születni a végleges döntés, mivel az ütemterv szerint 2021-ben már indul a termelés.

– A befektetésösztönzésben látszik egyfajta változás, hogy már nem feltétlenül a sok munkaerőt vonzó kapacitásokra, hanem a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre koncentrálnak, példa erre a Jaguar Land Rover Budapestre költöző fejlesztőközpontja is. Sikerül minden esetben megfelelni az elvárásoknak?
– Ma már sokkal jobban számít a beruházások minősége, a létrejövő munkahelyek hozzáadott értéke, sem mint a puszta mennyiségi mutatók. Ezalatt nem azt értjük, hogy már nem koncentrálunk a termelő típusú kapacitásokra, de már itt is arra törekszünk, hogy a lehető legnagyobb termelékenységet biztosító magas technológiai színvonal érkezzen. Emellett fontos, hogy a projektekben a fejlesztés is megjelenjen, mert a „Made in Hungary” típusú beruházások mellett egyre inkább az „Invented in Hungary” típusú beruházásokra is koncentrálunk. A magas hozzáadott értékű befektetések aránya 2018-ban 60 százalékkal emelkedett az azt megelőző évhez képest, ami egyúttal ötezer új munkahelyet jelent.

– Az idei évben várható, hogy újabb autóipari kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység települ meg Magyarországon?
– Tavaly a 98 HIPA-projektből 36 a járműiparba érkezett, közülük tíz autóipari K+F vagy szolgáltatási tevékenységről szólt. Jelenleg is tárgyalásban vagyunk olyan vállalatokkal, amelyek Magyarországot nem termelési, hanem kutatás-fejlesztési vagy szolgáltatási helyszínként vizsgálják.

– Ipari fejlesztésekhez kapcsolódó egyedi kormánydöntéshez több kritérium teljesítése szükséges. A 10 millió eurós limitet, az 50 fős bővítést jellemzően nagy és külföldi vállalatok képesek meglépni, magyar cégekkel kapcsolatban nem jellemző az egyedi kormánydöntés (EKD). Milyen HIPA-támogatás létezik kifejezetten a hazai gépipari, autóipari beszállítók, szolgáltatók számára?
– Ügyfeleink nagy része Magyarország iránt érdeklődő, vagy már itt termelő külföldi nagyvállalatok, kisebb részt a hazai kisvállalkozói szektor szereplői. A HIPA menedzsment-tanácsadás tevékenysége keretében helyszínkiválasztással, bővítési projektekkel, beszállító-fejlesztéssel és pénzügyi befektetők kiszolgálásával is foglalkozik. A támogatási lehetőségeknek csak egy fajtája az EKD, de ezen kívül egyéb, például uniós támogatási formákról is tudunk információt nyújtani. Három megyében – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés – azonban nem tíz-, hanem ötmillió euró a támogatási küszöb EKD-hez. De technológia-intenzív beruházások esetén már nem várunk el új munkahely létesítést, csak a munkahelyek számának megtartását, illetve a termelékenység és a bérek növelését.

– A BMW Debrecenbe településével hogyan fognak jól járni a magyar cégek? Mert azt lehet látni, hogy a Continental épp Debrecenben építi új gyárát, és a szintén német Bürkle gépgyártó is ott építkezik.
– Azok a német vállalatok, amelyek a városba érkeztek, a Bürkle kivételével a BMW döntése előtt hoztak erről döntést, mert Debrecen kiválóan pozícionálta magát az utóbbi években és kedvező befektetési helyszínné vált. Másrészt a BMW láthatatlan gyárként már eddig is jelen volt hazánkban, mert több mint 90 beszállító 1,4 milliárd euró értéket állított elő a gyártó számára. A magyar BMW-beszállítók között ott van a Magyarmet, a Csaba Metal, a Fémalk vagy a Hirschler, és jó esély van rá, hogy a beszállítási volumenek nőjenek, és a meglévő beszállítókhoz újabbak csatlakoznak. Amikor a BMW eldönti, pontosan mit fognak gyártani Debrecenben, mi is elindítjuk a BMW-beszállítói programot. Bízom benne, hogy ez még az idei évben eldől.

– Léteznek más üzletfejlesztési lehetőségek is, például a képzési támogatás. Erről mit kell tudnia egy autóipari vállalatnak?
– Egyrészt továbbképzésre, másrészt tanműhely létesítésére vehető igénybe a támogatás. A képzési támogatás esetében a tavaly év végével megváltozott szabályok értelmében továbbra is ötven új munkahely létesítéséhez kötjük a támogatást, de munkavállalónként nem három, hanem már négyezer eurót lehet igényelni. Emellett a támogatás maximális intenzitása 50 százalék, legyen szó külső vagy belső képzésről. Tanműhely létesítéséhez pedig minimum 25 hallgató esetén lehet igényelni azt, hogy legfeljebb 73 százalékos, maximum 8000 eurós tanulónkénti támogatást kapjon a cég. Viszont ha a vállalat a képzést a szakképző iskola műhelyében tartja meg, akkor az általa beszerzett eszközökre akár 100 százalékos támogatást is kaphat.

– A gyártási, feldolgozói szektorban köztudott, hogy a munkaerőpiacra egyre több EU-n kívüli állampolgár lép be. A HIPA ezért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal is egyeztet. Miről szól ez az együttműködés?
– Vannak ügyfeleink, akiknek fontos szempont, hogy külföldről is tudják pótolni a munkaerőt. Fontos tudni, hogy főszabálytól eltérően kiemelt munkáltatók – például a stratégiai megállapodással rendelkező jelenleg nyolcvan vállalat, amely jellemzően ezer fő feletti foglalkoztató – a kérelmező nevében is jogosultak beadni a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmeket. Ez az eljárás gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Ehhez a HIPA segítsége nem szükséges, nem tartozik az illetékességi körébe.

Az államilag támogatott beruházási konstrukciókról a HIPA részletes tájékoztatójában olvashat.