Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Az Audi és a Mercedes diákjai is taroltak a Szakma Sztáron
2024.04.26 17:17
Komoly tervei vannak az IT-vel a magyar kormánynak
2024.04.26 16:23
Továbbra is kudarc a Ford e-autós részlege
2024.04.26 15:21
Ismét a legvonzóbb magyar munkahelyek között a Mercedes
2024.04.26 13:19
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
A szemetünk más számára nyersanyag, amiért fizet is akár
A hulladék nem szemét, hanem nyersanyag – véli Baranyai László több cég tulajdonosa és társtulajdonosa, nemzetközi cégvezetési tanácsadó. A szakember szerint, ha a termelési rendszerbe a hulladékok feldolgozását már eleve beépítjük, akkor számszerűsíthető anyagi haszon keletkezik.
– Az ipari hulladékok kezelésének éppúgy nincsen kiforrott gyakorlata Magyarországon, mint a háztartási hulladékok kezelésének. Ez nagy hiba! A hulladékok feldolgozásánál abból kell kiindulni, hogy az más számára értékes nyersanyag lehet – hívja fel a figyelmet Baranyai László.
A nemzetközi cégvezetési tanácsadó szerint a kulcsszó a hulladékfeldolgozás esetén a kreatív gondolkodás: megtalálni azt az utat a termelt szemét felhasználására, ahol mások akár még fizetnek is érte. Érdemes globálisan tekinteni az iparra, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy abban az iparágban lényegül újjá a hulladék, mint ahol keletkezett. Példaként említette a bontott autókból származó kárpitot: ezt az anyagot az építőiparban esetenként hőszigetelőként tudják használni. Bevett gyakorlat alakult ki a kidobott abroncsok felhasználására is. A tönkrement abroncs gumiszőnyeg formájában éledhet újjá, amivel futópályákat tehetnek biztonságossá. Egyre több cégnél hasznosítják újra vagy adják el a tiszta műanyag egyes típusait.
A hulladékok felhasználása nemcsak környezetvédelmi érdek, hanem forintosítható anyagi forrás. Hiszen ha csak abból indulunk ki, hogy a hulladékot tárolni kell és elszállítani, már az nagy összegre rúg. Ha egy másik cég fizet érte, vagy elszállítja ingyen, máris plusz pénzről beszélhetünk.
– A probléma az, hogy a magyar cégek nagy része egyik napról a másikra él, a cégvezetők vállát az nyomja, hogy egyáltalán legyen elég embere, aki dolgozik neki. Tűzoltás folyik a magyar cégek nagy részénél. Ilyen körülmények között hatványozottan nehéz olyan stratégiát felállítani, ami a cég egészére, így a hulladékgazdálkodásra is kiterjed. Cégvezetői oldalról azt kell megérteni, hogy egyszer kell jól kidolgozni a rendszert és utána már pénzforrásként vagy költségcsökkentésként működik. Hollandiában és Németországban több olyan gyakorlatot láttam, ahol egyáltalán nem keletkezik hulladék. Mégpedig úgy, hogy a gyártási folyamatok tervezésekor belekalkulálták azt is, hogy milyen iparágak, mely cégek tudják az általuk termelt szemétnek hasznát venni. A több különböző anyagból álló hulladékok újrahasznosításában érdemes kreatívan gondolkodni és akár kutatóintézettel karöltve megoldást találni. Példaként említhetem az egyik külföldi cégünk és a budapesti Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. egyik közös projektjét, ahol többféle anyagból álló ipari hulladék újrafelhasználásával kísérletezünk.
Hozzátette azt is, hogy tanácsadóként afféle összekötő szerepet is be kell tudni tölteni a hulladékképződés helye és a lehetséges felhasználási területek között, de szerinte a kívánatos cél az, hogy a cégek egymást keressék, és nyitott szemmel járjon mindenki, milyen hulladék hol és milyen módon lényegülhet át értékké.
– A tapasztalatom az, hogy a papírt, az üveget és a fémet egészen jól kezelik, erre a három területre jól működő gyakorlatok alakultak ki az évek során. Ez azonban csak egy kis szelete a hulladéknak! A hulladékkezelés a következő 10-15 év kiemelkedő iparága lesz. Ami nekünk szemét, az másnak értékes nyersanyag – ez alapján érdemes gondolkodni.
