Van élet a kőolaj után: természetes polimerekből készülnek majd a jövő autói

A BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék professor emeritusa, az MTA doktora a közelmúltban kapott az intézménytől tevékenysége elismerésének jeléül József Nádor Emlékérmet – olvasható a bme.hu oldalon.

Czvikovszky Tibor az egyetemi diploma megszerzése után a Műanyagipari Kutatóintézetben kezdte pályafutását. A természetes és a mesterséges polimerek összekapcsolásával, a fa műanyagokkal történő nemesítésével, azaz e két anyag társításával és e kompozitok gyakorlati felhasználási lehetőségeivel foglalkozott. Kísérleti eredményei az ENSZ szakosított iparfejlesztési szervezeteinek az érdeklődését is felkeltették, és ennek köszönhette, hogy több nemzetközi fejlesztési projektben dolgozhatott.

Több év hazai kutatás után, a nyolcvanas években Kanadában kapott ipari megbízást, ahol a fa és a mesterséges polimerek kompozitjait kutatta. Farostot kevert szintetikus polimerbe új típusú adalékok alkalmazásával. Az így készült, farosttal társított polipropilén nemcsak extrudálható, hanem fröccsönthető is. Ilyen kompozitból manapság már sokféle profil és alkatrész készül az építőipar és az autóipar számára. Ígéretes kanadai karrierjét hagyta ott egy műegyetemi tanszék (akkori nevén Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék) újjászervezéséért.

– A változások éveiben a könnyű- és nehézipar közötti hangsúlyeltolódások miatt a felsőoktatás is profilváltásra kényszerült. A textilipar Ázsiába, azaz az olcsó munkaerő irányába történő elvándorlásával a textilmérnök-képzésnek a korábbi formában nem volt nálunk jövője. Lépnünk kellett!

Vegyészmérnökként a gépészeknél nem volt mindig könnyű dolga. Kezdetben előfordult, hogy megkérdőjelezték a polimerekkel összefüggő kutatások és az erre épülő oktatás létjogosultságát a Gépészmérnöki Karon, ugyanis a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán már jóval korábban elkezdték a műanyagok oktatását és kutatását.

– A polimerek gépészeti, konstrukciós jelentőségét és az ehhez kapcsolódó technológiák, gépek, szerszámok műszaki tudományát ma már nem lehet lebecsülni. A polimerek különleges szerkezetű és karakterű, „viszkoelasztikus” mérnöki anyagok. Mint szerves makromolekulák, hasonlítanak azokhoz az ősi polimer alapanyagokhoz – például fa, bőr –, amelyeket a természet évenként újratermel.

Hozzátette, hogy a mai polimerek feldolgozása a modern tömegtermelésben és sorozatgyártásban különleges tervezési elméletek alkalmazását is jelenti. Másrészről már ma fel kell készülnünk a kőolajkészletek erőteljes apadásának korszakára is. Szerencsére a természet manapság – még mindig – nagyságrendekkel több természetes polimert termel, mint amennyi szintetikus anyagot az ember mesterségesen állít elő. Évente 300 millió tonna műanyagot gyárt a világ, míg az élő természet polimer termelése évenként több százmilliárd tonnára tehető.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezekből a mesterséges anyagokból, a természetes polimerek átalakításával fogunk majd szerkezeti anyagokat és műszaki cikkeket (például mobiltelefont, számítógépet, jármű-karosszériát stb.) gyártani a kőolaj utáni korban.

A hazánkban termelt polimer alapanyagok – évi 1,5 millió tonna – mintegy felét exportáljuk, tehát jól működik a nyersanyag-gyártás, így a számos fórumon méltatott autógyártás és gyógyszeripar mellett e terület eredményei is jócskán elismerést érdemelnek.

– A hatékony polimer nyersanyag-előállításhoz és feldolgozáshoz magasan képzett mérnökökre van szükség. Olyan szakemberekre van igény, akik jártasak a termeléshez elengedhetetlen gépek és szerszámok, robotosított eszközök tervezésében, gyártásában és üzemeltetésében, és akiknek a fenntartható jövő technológiáiról is van elképzelésük.

(Fotó: bme.hu)