Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Komoly fődíjért küzdenek a diákok az SMC versenyén
2024.05.09 08:21
Nincs MI-képzettsége? Nehezebb lesz állást találnia
2024.05.09 07:23
Élére vasaltabb dizájnt kap a Kia EV6
2024.05.09 06:22
Íme a 3D-s gyártás szimulációs szoftvereinek teljes útmutatója!
2024.05.09 04:20
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Nincs hely rakodni? Vigyük az árukat villamossal!
Forgóvázakat szállító tehervillamos a BKV-nál 2007-ben a Hungária körúton. | Fotó: Pörge Béla
Április 18-án nagyszabású logisztikai konferenciát szervezett a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU). Az eseményen többek között szó esett arról is, milyen alternatívái lehetnek a közúti szállítmányozásnak Budapesten.
Ahogyan arról az autopro.hu is beszámolt, április 18-án, a Logisztika Napja alkalmából hagyományteremtő logisztikai konferenciát rendezett a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU). A délelőtti szekció egyik előadásában Dr. Bóna Krisztián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közlekedésmérnöki karának egyetemi docense és tanszékvezetője az általa vezetett City Logisztikai Kutatócsoport munkájáról beszélt.
A projekt legfőbb kihívásának az adatok hiányát említette: a kutatócsoport is gyűjt adatokat, mert jelenleg a mesterséges intelligenciát sem tudják használni a last mile logisztika hatékonyabbá tétele érdekében az adatok hiánya miatt. A cél a modellépítés lenne.
A last mile mellett az úgynevezett „middle mile” logisztika is fontos szerepet játszhat – itt arról van szó, hogy a különböző logisztikai központok és a városi boltok, vagy akár a házhoz rendelt áruk esetében a vevők között legyen még egy lépcső, ami „mini hubokból” állna. Az ilyen hubokból alternatív módon is ki lehetne szállítani az árut egyes helyszínekre.
Hajó, villamos vagy bicikli a furgonok helyett?
Bóna Krisztián szerint érdemes vizsgálni az olyan alternatív szállítások lehetőségét is, mint a tehervillamosok, a cargo biciklik, vagy akár a hajók a Duna mentén. Természetesen ezek közül egyik sem univerzális megoldás – a villamos például csak éjszaka, csúcsidőn kívül képzelhető el, amikor nem zavarja az utasforgalmat. A hajók útvonala még inkább korlátozott, de a budai hegyekben a cargo bicikli használata sem univerzális. Igaz, a kerékpárok már is részt vesznek a budapesti last mile logisztikában a különböző futárcégek jóvoltából.
A City Logisztikai Kutatócsoport a fenti megoldásokat (és egyéb alternatívákat, mint a drónok) vizsgálja és modellezi. A cél egy egyensúlyi állapot létrehozása, amiben a lehető legtöbb esetben a legopcionálisabb szállítási módot használják a városon belül.
Az említett drónok esetében rengeteg kérdés merül fel a jogi szabályozástól a technológiai kihívásokon át a konkrét megvalósításig – hogyan ér célba az áru? A BME-n pilot projektek keretében ezeket is vizsgálják.
A szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban is őrzik a BKV teherszállításhoz kapcsolódó múltját. | Fotó: Pörge Béla
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Budapesten nem lenne idegen a tehervillamosok közlekedtetése. Egészen 1996-ig létezett áruszállítás a BKV vonalain, igaz, itt nem arra kell gondolni, amit Bóna Krisztián feszegetett az előadásában: korábban egyes fővárosi üzemeket szolgáltak ki tehervillamosokkal, vagy HÉV-ekkel. Ahogy a budapesti gyárak sorra bezártak a nyolcvanas évektől kezdve, úgy jelentéktelenedett el az az ágazat a BKV-nál. Nyomtalanul azonban nem tűnt el ez a világ: máig létezik néhány „Muki” becenevet viselő tehervillamos a BKV állományában, ezeket ritka esetekben belső, kocsiszínek közötti szállításra szokták használni.
Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!
