Nem mindegy kire bízzuk az emelőgépünk vizsgálatát!

- Először is tisztázzuk az alapokat! Milyen vizsgálatokat és milyen gyakorisággal szükséges elvégezni az emelőgépeken és a rámpakiegyenlítőkön?

- Mindenekelőtt az emelőgépek üzembe helyezési vizsgálatairól kell szót ejteni. Alapesetben a következőkről van szó: vizsgálati csoportszám besorolás, alkalmassági vizsgálat, fővizsgálat (csak telepített és személyt 3 méternél magasabbra emelő gépekhez), illetve előzetes munkavédelmi célzatú vizsgálat. Ezen vizsgálatok mindegyikére szükség van.

Az alapító okirat szerinti munkáltató vezető, aláírásával elrendeli az emelőgép üzemeltetését a vizsgálati okiratok összefoglalói alapján. Felelősségét nem adhatja át, a kötelezettségét viszont átadhatja emelőgép ügyintézői vizsgát tett személynek, vagy önálló emelőgép szakértőnek, nevesítve a személyt és részletezve az átadott feladatot.

Az előbbieken kívül vannak időszakos vizsgálatok, melyek: az öt évenként végzendő biztonsági vizsgálat, a fővizsgálat, valamint a szerkezeti vizsgálat. Fontos megjegyezni, hogy az üzembe helyezést követően minden harmadik vizsgálat fővizsgálat és a biztonsági vizsgálatnak tartalmaznia kell a fővizsgálatot is. Minden időszakos műszaki vizsgálatra GD-… szakértői engedély ad jogosultságot.

Ami a vizsgálatok gyakoriságát illeti: a vonatkozó szabványok szerint kell elvégezni a vizsgálati csoportszám besorolást, ez határozza meg a vizsgálatok időközeit. Egyes emelőgépekre vonatkozóan a szabvány előírja a minimális időközöket, ilyen például a szintkülönbség-kiegyenlítő, más néven rámpakiegyenlítő, amire a minimális időköz fél évente, vagy a gépjárműemelők, melyekre a minimális időköz négyhavonta. Vizsgálati csoportszám szerint a legritkább vizsgálati időköz – a gépjárműemelők, szintkülönbség-kiegyenlítők, valamint a raktári emelőgépek kivételével – nyolchavonta. A helyi adottságoknak megfelelően a szabványok szerint meghatározott, vizsgálati csoportszám adta vizsgálati időközöket sűríteni lehet.

- Mi a fő célja az egyes vizsgálatoknak? Egészen pontosan miket ellenőriznek a szakemberek a különböző vizsgálatok során?

- Az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat célja, megállapítani, hogy munkavédelmi szempontból megfelel-e a gép a kiszolgált technológiának, valamint teljesülnek-e az előírt munkavédelmi követelmények adott munkaterületen.

Az üzembe helyezést megelőző műszaki vizsgálatok célja megállapítani, hogy műszaki szempontból megfelel-e a gép a kiszolgált technológiának. Ezenkívül célja a gép és a munkaterület egymásra hatásának vizsgálata, a gyártóműi műszaki állapot ellenőrzése, hibák és hiányosságok feltárása, valamint annak megállapítása, hogy nincsenek-e olyan hiányosságok, amik önmagukban ugyan nem okoznak balesetet, de összeadódásuk esetén ahhoz vezethetnek. Egyes gépekre van külön vizsgálati szabvány, másokra pedig az általános vizsgálati szabvány szerint kell összeállítani a vizsgálati pontokat.

Hogy mit és hogyan kell ellenőrizni, azt a vizsgálatokra vonatkozó szabványok írják elő. Összesen 95 darab műszaki szabvány vonatkozik emelőgépekre, a szakembernek ezeket ismernie és alkalmazni is tudnia kell. Figyelembe kell venni az Emelőgép Biztonsági Szabályzat miniszteri rendeletben előírtak teljesülését, továbbá tekintettel kell lenni arra, hogy a biztonsági, a fő és a szerkezeti vizsgálatok tartalma eltérő.

- Mennyiben befolyásolja a vizsgálatok menetét és gyakoriságát, ha a berendezések tartósan nagy igénybevételnek vannak kitéve?

- A csoportszám besorolás a napi átlagos működési időtartam mellett alapvetően a terhelési fokozattól függ, a névlegesnél jóval kisebb, közepes, vagy a névlegeshez közeli terhelésekkel működik.

A vizsgálatok menetét a feltárt hibák súlyossága is befolyásolja. Nem mindegy például, hogy mérőórával mérhető-e egy repedés miatti nem kívánt elmozdulás. De ebben az esetben befolyással bír a repedés oka is, ami lehet többek között penetráció vagy túlterhelés. Minden esetben dönteni kell arról, hogy mi a teendő, valamint a gép használatra alkalmas, vagy nem. A szakvéleményt az üzemeltető köteles figyelembe venni.

- Mely jogszabályok, előírások rendelkeznek az emelőgépek és a rámpakiegyenlítők vizsgálatairól?

- Az emelőgépek veszélyes eszközök. A munkavédelmi törvény előírja: a veszélyes eszközök üzembe helyezésének feltétele az előzetes munkavédelmi célzatú vizsgálat, továbbá rendelkezik arról, hogy ezeket az eszközöket időszakos munkavédelmi vizsgálat alá kell vonni, minimum öt évente. A vizsgálatot szakirányú munkavédelmi szaktevékenységre jogosult személy végezheti, ugyanakkor a rendelet véleményem szerint sajnos hiányos, a szakirányúság ugyanis nincs konkrétan meghatározva.

A rendelet továbbá azt is előírja, hogy ha adott eszközre vonatkozóan van miniszteri határozattal életbe léptetett biztonsági szabályzat, akkor a szerint kell eljárni. Ilyen szabályzat az Emelőgép Biztonsági Szabályzat, ami módosítja a munkavédelmi törvény előírását, műszaki vizsgálatokat ír elő, ezek gyakoriságát és a vizsgálatra való jogosultságot is meghatározza. Emelőgépre vonatkozóan üzembe helyezést megelőző és időszakos műszaki vizsgálatokat is előír, amikre kizárólag G-D-… jelű emelőgép szakértőt jogosít fel, valamint emelőgép ügyintézőt korlátozásokkal. A jogosultság megszerzésének feltételeit a szakértőkre vonatkozó törvény és a mérnökkamarai törvény tartalmazza.

- Milyen jogi jellegű következményei lehetnek a vizsgálatok elhagyásának vagy nem szabályszerű elvégeztetésének?

- Első lépésben a gyakorlat szerint határidővel előírja az ellenőrzésre jogosult Munkavédelmi Iroda, korábbi nevén Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Hatóság az üzembe helyezés pótlását és a jogkövető üzemeltetést. Az üzembe nem helyezett emelőgépekre vonatkozóan akár 2,5 millió forint büntetést is kiszabhat gépenként a hatóság a vonatkozó rendelet alapján. Az Országos Munkavédelmi Iroda tudja pontosan ismertetni, hogy esetenként milyen jogi intézkedések várhatók.

Olyan esetről tudok, amikor a hatóság egy erre auditált céggel lezáratta a munkaterületet. Ilyen esetben az üzemeltetőnek 30 nappal korábban kell jelentenie a lezáró cég felé, hogy melyik napon engedjék be azokat, akik elhárítják a bezárás okát.

A vizsgálatok szabályszerűségét a Magyar Mérnöki Kamara által kijelölt szakértő vagy, a felülvizsgálattal megbízott, egyébként a vizsgálat elvégzésére jogosult szakértő, illetve kirendelt szakirányú igazságügyi szakértő vizsgálhatja felül.

Az üzemeltetőnek felelőssége biztosítani, hogy az emelőgépen arra jogosult személy végezzen munkát. Ezért az üzembe helyezéshez előírt, és az időszakos vizsgálatok során, köteles ellenőrizni, a Magyar Mérnöki Kamara honlapján a vizsgálatot végző G-D kezdőbetűkkel rendelkező emelőgép szakértői engedélyének a meglétét, érvényességét és azt, hogy milyen emelőgépekre vonatkozik a szakértői engedély. Az Emelőgép Biztonsági Szabályzatban rögzített korlátozásokkal emelőgép ügyintéző (külön szakirányú végzettség) is végezhet időszakos vizsgálatokat, valamint csak szerkezeti vizsgálatot a gépet karbantartó személy is végezhet, ha igazolni tudja adott gépre vonatkozóan az öt éves karbantartói gyakorlatát.

A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgálatot végző nevét és jogosultságát is. Jogosultságot bizonyít a munkavédelmi szakirányú szaktevékenység engedélyszáma, a kamarai szakértői engedélyszám, az ügyintézői bizonyítvány száma. Az „emelőgépes szakember” és a „vizsgáló” elnevezések nem bizonyítanak jogosultságot, nem minősülnek engedélynek. A különböző jegyzőkönyvek összevonása nem megengedett, kivéve ahol ez elő van írva.

- A jogi következményeknél is fontosabb, hogy a vizsgálatok elhanyagolása meghibásodáshoz, rosszabb esetben pedig akár balesethez is vezethet. Tud olyan esetekről, mikor a vizsgálatok elmaradása nyomán fellépő meghibásodások személyi sérülést vagy anyagi kárt okoztak?

- Igen. Halálos balesethez felkértek a munkáltató vezető védelmének részéről a szakmai rész kidolgozására. Négy hibátlan eredménnyel végződő vizsgálat volt: emelőgép szakértői, emelőgép ügyintézői, erősáramú szabványossági, illetve megelőző munkavédelmi. Tartalmilag ezek egyike sem felelt meg az előírásoknak, minden okirat hibátlanságot bizonylatolt, holott az igazságügyi szakértő negyvenkét hibát tárt fel később.

- Mennyire tartják magukat a vállalatok a vizsgálati előírásokhoz Magyarországon?

- Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a cégek betartják az előírásokat. A gond sokkal inkább az, hogy a vonatkozó rendelet már említett hiányosságából fakadóan olyan személyek foglalkoznak az emelőgépek vizsgálatával, akik nem biztos, hogy megfelelően képzettek. Az egyes üzemeltető cégek különböző ötletek, szokások és elképzelések szerint intézkednek.

- Többször is szó volt a vizsgálatvégzésre jogosultságról, ezután célszerű lenne áttekinteni és összegezni az elhangzottakat. Egészen pontosan kikre bízhatják az emelőgépeik és kiegyenlítőik vizsgálatát a vállalkozások? Hogyan bizonyosodhatnak meg arról, hogy a kiválasztott személy jogosult a folyamatos és biztonságos működés szempontjából kulcsfontosságú feladat elvégzésére?

- Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírja, hogy az üzemeltető kizárólag arra jogosult személlyel végeztethet munkát emelőgéppel és emelőgépen. A szabályzat emelőgép szakértőt jogosít fel az emelőgépek műszaki vizsgálataira. Az üzembe helyezést megelőző műszaki vizsgálat az alkalmassági vizsgálat, az időszakos vizsgálatok pedig a már említett szerkezeti, fő és biztonsági vizsgálatok.

Az előzetes munkavédelmi célzatú vizsgálatot szakirányú munkavédelmi szaktevékenységre jogosult személy végezheti. Emelőgép ügyintéző végzettségű személy az Emelőgép Biztonsági Szabályzatban lévő korlátozásokkal végezhet vizsgálatot. Más személyt a jogszabály nem jogosít fel emelőgép műszaki vizsgálatára.

Az üzemeltető köteles ellenőrizni a Magyar Mérnöki Kamara honlapján a vizsgálatot végző GD-36… jogosultságát, illetve az előzetes munkavédelmi vizsgálatot végző munkavédelmi szakirányú szaktevékenységre való jogosultságát (Ő lehet például gépész és munkavédelmi előadó vagy gépész és munkavédelmi szakmérnök).

Érdemes még megjegyezni, hogy mind az MB-22 jelű szakértői engedéllyel rendelkező munkavédelmi emelőgép szakértő (tevékenységi köre: az emelőgéppel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata), mind az MB5-sz jelű szakértői engedéllyel rendelkező munkavédelmi emelőgép szakértő (tevékenységi köre: az emelőgép biztonsága), sajnos végeznek emelőgépeken műszaki szakértői tevékenységet, pedig feljogosításukra nincs jogszabály. Az az MB-22 jelű szakértői engedéllyel rendelkező, akinek középfokú munkavédelmi végzettsége volt és időközben alapfokúvá változtatták, a munkavédelmi szaktevékenységre nem jogosult, mert nem a szakértői engedélye, hanem a munkavédelmi törvényben meghatározott középfokú munkavédelmi végzettsége jogosította fel. Nemrég szigorítás történt, és nem munkavédelmi szaktevékenységre, hanem szakirányú munkavédelmi szaktevékenységre való jogosultság szükséges az emelőgép előzetes munkavédelmi célzatú vizsgálatának elvégzéséhez.

Célszerű, hogy az üzemeltető a Munkavédelmi iroda honlapján megadott ügyeleti számon érdeklődjön az emelőgép üzembe helyezéséhez előírt munkavédelmi vizsgálatot végző jogosultságáról.