Gyorsan nő a külföldi munkavállalók száma az autóiparban

- Egyre több területen hallani Magyarországon a külföldi munkavállalók alkalmazásáról. A járműiparban mennyire figyelhető meg a jelenség? Melyik iparágban alkalmazzák a legtöbb harmadik országból származó munkavállalót?

- Általánosságban elmondható, hogy egyre szélesebb körben vannak jelen a külföldi munkavállalók, hiszen a szakemberhiány szinte minden területen tetten érhető. A feldolgozóipar viszi a prímet, itt van a legtöbb külföldi munkavállaló – 2023-ban 15.763 külföldi munkavállaló dolgozott ebben az iparágban a KSH adatai szerint, ami nagyjából hatszor annyi, mint a 2019-es 2673. Az autóipar volt az elsők között, ahol nagy számban kezdtek külföldieket alkalmazni, de az elektronikai ipar, a vegyipar és az FMCG is sok harmadik országból származó személyt foglalkoztat. Ahol még magas létszámokról beszélhetünk ebből a körből, az a HORECA szektor.

Elmondható, hogy elsősorban olyan vállalatok nyúlnak ehhez a megoldáshoz, akik – amellett, hogy üres pozícióikat nem képesek hazai munkavállalókkal feltölteni – a jelenlegi ingatag gazdasági környezetben is stabilak és legalább fél-egy évre előre ki tudják számítani a megrendeléseiket.

- Okoz bármilyen problémát vagy súrlódást egy-egy gyárban a külföldi dolgozók megjelenése?

- Nem jellemző, súrlódásokra inkább akkor van példa, ha azt valaki kifejezetten gerjeszti. Konfliktus egyébként akkor is megjelenik, ha egy hazai munkavállaló jelenik meg egy adott soron/cellában/munkaállomáson, hiszen új kolléga kerül a folyamatba, akitől akár jelentősen függhet egy csapat megítélése, teljesítménye is. Probléma helyett inkább kihívást, vagy plusz feladatot jelent nekünk, mint szolgáltatóknak, hogy a nyelvi nehézségeket leküzdjük termelésen belül, és biztosítsuk mindkét fél jobb megértését. Ezzel a nagyobb konfliktusforrások eleve kiküszöbölhetők.

Fontosnak tartjuk kijelenteni, hogy a magyar foglalkoztatásba csak akkor érkezhetnek harmadik országbeliek, ha az adott pozícióra nem találnak magyar munkavállalókat. A Trenkwalder elsődlegesen a hazai munkaerőpiaci tartalékokra épít, de lehetnek olyan felfutások és olyan pozíciók, amelyekre nincs elegendő, a feladatra alkalmas hazai munkavállaló.

- Milyen módszerekkel vagy programokkal segíti a Trenkwalder a külföldi munkavállalók hazai beilleszkedését?

- A külföldiek beilleszkedése már külföldön, az anyaországukban elkezdődik az ottani felkészítő előadások, információs csomagok segítségével. Ezután kerül sor a jelentkezőkkel személyes beszélgetésre a motivációk feltárása, illetve a tapasztalataik tisztázása érdekében. A mentorálás már az első perctől rendkívül fontos, cél, hogy csak olyan munkavállaló érkezzen, aki itt szeretne dolgozni, és véletlenül se kerüljön be olyan, aki csak Európába akar jönni, és esetleg akár már a repülőtérről vagy a szállásról továbbáll.

Akik a kiválasztásokon és a szűrőkön átestek, és beutaztak az országba, úgynevezett pre- és on-boardingon esnek át, amit a hatóságok és az adott foglalkoztatók végeznek el. Van egy csoportvezető, aki jellemzően beszéli a nyelvüket, esetleg az adott országból származik, és foglalkozik az ügyeikkel, ha bármilyen probléma merül fel. A szabadidejükben foglalkozásokat, programokat szerveznek számunkra annak érdekében, hogy könnyebben tudjanak kikapcsolni vagy, izgalmas legyen számukra az itt tartózkodás. Az érzékenyítés kétoldalú, a környezet számára is igyekszünk tájékoztatást adni, a gyári dolgozókat is érzékenyíteni kell, akikkel együtt fognak dolgozni, hogy elkerüljük a félreértéseket vagy a direkt provokációkat.

- Annak ellenére, hogy kifejezetten alacsony a munkanélküliség Magyarországon (a KSH januári adatai szerint 4,5 százalékos), a nagyberuházások bejelentése szinte folyamatos. Az autóiparban a BYD szegedi gyárépítése a legújabb olyan beruházás, ami akár több ezer új munkahelyet teremthet. Honnan lehet elég dolgozót találni egy szegedi autógyárhoz?

- A szegedi beruházás kapcsán fontos megjegyezni, hogy Csongrád-Csanád is azon megyék egyike, ahol eleve alacsony a munkanélküliség az országos átlaghoz képest (három százalék a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint), a munkaerőpiaci tartalék pedig mindössze 5-6 ezer fő. Mindenképp más megyékből kell létszámot biztosítani, ha gyors lesz a felfutás. Ebben az esetben a jóval nagyobb munkaerőpiaci tartalékkal rendelkező Békés megyéből, vagy a most elkészült híd igénybevételével a Duna másik oldaláról, Tolna és Baranya megyéből lehet átmozgatni állományokat. De könnyen lehet, hogy szerb munkavállalókkal is számol a gyár, ők ugyanis viszonylag egyszerűen, nemzeti kártya státusszal tudnak átjönni és munkát vállalni.

- A közelmúltban Pécs és környéke is felmerült, mint lehetséges helyszín egy autóipari beruházáshoz, igaz, egyelőre még konkrétumok nélkül. Milyen a munkaerőpiaci helyzet Pécs régiójában? Ebből a szempontból érdemes lehet ott próbálkozni egy beruházással?

- Az elmúlt évek sajnálatos tendenciái voltak, hogy mind Baranya, mind Somogy megye fokozatosan veszítette el a lélekszámát. Ennek oka a nagy arányú elvándorlás. Az új beruházások egyrészt megállíthatják mindezt, másrészt - egyfajta versenyhelyzetet teremtve - emelhetik a régiós béreket is, amelyek Nyugat-Magyarországon éppen itt az egyik legalacsonyabbak, ezzel együtt ebben a két megyében a legmagasabb a munkanélküliség a Dunántúlon.