Négyzetre kell emelni az automatizálást

Az eddig megszokott, mára idejétmúlt ipari megközelítés hátrányai messziről láthatók – a berendezések sokszor üresjáratban várják a termeléshez szükséges anyagokat vagy az emberi beavatkozást. Túl nagy arányban fordulnak elő hibák, túl sok selejt termelődik.

Az elmúlt két évtizedben a hagyományos ipar a globalizáció hatására elérte kapacitásának határait. A munkaerő egyre drágább, a vásárlói igények pedig folyamatosan emelkednek – egyre átláthatóbb, gyorsabb, lokalizált termelésre van szükség.

Új fejezet nyílik

Az ipar új irányvonala egyértelműen az automatizálás, ám a hagyományos modellről a digitálisra való áttérés folyamata koránt sem automatizált. Az ipari gépeket egyesével, embereknek kell beállítaniuk és felügyelniük, nincsen folyamatos információ-áramlás a gépek között. Az ipari automatizálás első hulláma tehát túl lassan halad, túl drága, szakértő pedig túl kevés van, így a nagy léptékű terjedés kivitelezhetetlen.

Az elmúlt tíz év szoftverfejlesztési törekvései az automatizálás automatizálását tűzték ki célul. A különálló gépeket egy közös szoftveres hálózatba kell kapcsolni, amely folyamatosan figyeli, és a körülményekhez képest konfigurálja a gépek hálózatát, folyamatosan tanulva, így lehetővé válik egy egész gyár átfogó programozása.

Az elképzelés legnagyobb előnye, hogy az automatizálás terjedése rugalmasabb és gyorsabb, ezek által pedig sokkal jövedelmezőbb. A gyárak szervezését mostantól nemcsak egy szűk szakmai kör fogja érteni – a digitális érában a működési modellek sokkal átláthatóbbak, letisztultabbak, a folyamatok hozzáférhetőbbek az adott vállalat szélesebb köreinek. A folyamatos fejlődést elősegíti továbbá, hogy immár a gépek is intelligensek – elérhetővé válik a gépi látás és tanulás. A termelési és egyéb adatok figyelembevételével a mesterséges intelligencia javítani tudja az automatizált gyártósor hatékonyságát és a termékek minőségét, valamint növelni a gyártott darabszámot.

Lépésről lépésre

Az új szemlélet automatizált terjedését célszerű a gyártási folyamat utolsó fázisainál kezdeni. Az összeszerelési, vizsgálati, tesztelési feladatokat végzik a legnagyobb arányban emberek, így a legnagyobb potenciál ezekben rejlik, ám annál összetettebb gépi infrastruktúra szükséges hozzájuk – robotok, automata szállítószalagok, adagoló berendezések összehangolt működése szükséges. A szoftveres háttérnek meg kell oldania a gépi látás és tanulás, valamint a 3D szimulációk feladatát, az így összeálló rendszer pedig minden eddiginél talpraesettebb és rugalmasabb lesz.

Az így működő rendszer például képes vizuálisan felmérni egy gyártandó prototípust, majd a puszta geometriai paraméterein túl képes az adott termék tervezett funkcióját is átlátni. Ezek alapján a mesterséges intelligencia emberekkel együttműködve megtervezi a – már automatizált – összeszerelés vagy gyártás legoptimálisabb lépéseit. A rendszer ezután különféle virtuális, valósághű szimulációknak veti alá a megalkotott modellt, ami által meggyőződik annak helyességéről. Ha a folyamatot felügyelő ember a modellt jóváhagyja, az automatizált gyártás a tervek alapján elindul, a tudásanyag pedig a világ bármely pontján azonnal a kamatoztatható a gyakorlatban.

Szoftveralapú jövő

A szoftverekre épülő gyártás rendszerszintű, átfogó látásmódot kínál, amik által az esetleges hibák hamar megtalálhatók, forrásaik könnyen beazonosíthatók, legyenek a gyártási folyamatok bármely pontján. A mesterséges intelligencia tanul a hibákból, javítja saját működéseit, és a dolgozók számára is ajánl fel korrekciós javaslatokat.

A jól megvalósított szoftveralapú ipar a vártnál rugalmasabb, gyorsabb, nagyobb kapacitású, ezáltal jövedelmezőbb. A gyárak miközben jobb minőséget termelnek, ezzel párhuzamosan kisebbek, fenntarthatóbbak, könnyebben mozgósíthatók lehetnek az automatizálás által, ami a lokális vásárlói igényekhez alkalmazkodva, lokális termelést tesznek lehetővé a jövőben. A társadalom és az ipar közti elszigeteltség a digitális korszak eljövetelével elkezd majd csökkenni – letisztultabb, helyszíntől független, mindenki számára átláthatóbb és hozzáférhetőbb a jövő ipara — írta meg a Forbes.