Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Lean módszer elsajátításában segít az MTM
2024.05.02 09:25
Kell-e félnünk az intelligens autópályáktól?
2024.05.02 08:18
A Polestar 370 kilowattot ért el az új gyorstöltési teszteken
2024.05.02 07:19
Az Audi megnyitotta első gyorstöltőhelyét Európán kívül
2024.05.02 06:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Az az okosgyár, ami hálózatba van kötve
Fotó: Pixabay
Simon Keogh, a Siemens Digital Industries automatizációs gyárának igazgatója egy interjúban beszélt az okosgyárakról, a digitális ikrek technológiájáról és arról, mi várható a gyártás területén a következő öt évben.
Keogh a brit Manufacturing Global című lapnak adott interjút, ebben beszélt arról, hogy mitől nevezhető okosnak egy okosgyár. Mint fogalmazott, ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor azt lehet mondani, hogy a hálózatba kapcsolt üzemek az okosgyárak. Egy ilyen gyár teljes adatáramlással és integrált munkafolyamatokkal rendelkezik a nyersanyag bevitelétől a késztermékek előállításáig, valamint a műhelytől az ügyfelek lefedéséig – mondta Keogh.
Az intelligens gyár rugalmasságra és az üzem termelékenységének maximalizálására törekszik az adatok felhasználásával, a digitális ikrek használatával és az állandó optimalizálással, amelyek esetében olykor önoptimalizálásról beszélünk - de a legtöbb gyártási környezetben ez még mindig csak egy út a cél felé, nem pedig a valóság – tette hozzá.
Rendkívül fontosak a digitális ikrek
A digitális ikrek – azaz egyes termékek, vagy akár gyárak pontos, valósághű virtuális másolatai – rendkívül fontos elemei az okosgyáraknak Keogh szerint. A digitális ikrek valójában a szimulációk legmagasabb szintjét jelentik, ahol a fizikailag létező eszközök folyamatai modellezhetik le a gyártók.
Az ilyen szimulációk, tesztek segítségével a gyártók minimalizálhatják a hibák kockázatát, hiszen költséghatékony módon tudják tesztelni a termékeiket számtalan alkalommal, mindenféle szcenáriókra.
Szenzorok nélkül sincs okosgyár
Keogh úgy véli, hogy egy okosgyár legfontosabb elemei a szenzorok, mert ezek teszi lehetővé a gyáron belül körülmények ismeretét, és az adatbázisok kiépítését. Természetesen a szenzoros eszközöknek hálózatba kapcsolva kell működniük, és folyamatosan kommunikálniuk kell egymással és az emberekkel ahhoz, hogy a lehető legkiterjedtebb adatbázist építhessék fel a gyártók.
Emellett a vizualizációt és az elemzéseket emelte ki a szakember, azaz lényegében azt, hogy mit csinálnak egy adott gyárban az adatokkal, hogyan használják fel a felépített adatbázist. Kiemelte még a gépi tanulást és a mesterséges intelligencia használatát is.
Mit hoz a jövő?
Keogh elmondta, hogy a digitális ikreket már ma is használják egyes gyártók, ám a következő években várhatóan sokkal szélesebb körben terjed majd el ez a technológia. Azt hiszem, sokkal nagyobb integrációt fogunk látni a tervezés, a mérnöki tevékenység, a fejlesztés, a gyártás különböző szakaszai között, majd a szolgáltatás és a termék optimalizálása révén a termék és a gyártás terén, ezért úgy gondolom, hogy az integráció sokkal inkább mélyebb lesz, mint ma – fogalmazott.
A Siemens szakembere szerint a jövőben sokkal többen fognak adatbázisokat gyűjteni és elemezni, ez a terület nagyobb teret kap majd, míg az adatok felhőben történő tárolása kevésbé lesz fontos a mainál. Emellett sok innovatív megoldást vár a jövőtől a mesterséges intelligencia és az 5G segítségével – Keogh kiemelte, hogy szerinte még nem láttuk a gyakorlatban az 5G igazi előnyeit.
Úgy gondolom, sok technológiai változásnak leszünk szemtanúi a következő öt évben – zárta a Manufacturing Global című lapnak adott interjúját Keogh.
