A GTE számára is nagy siker volt a Magyar Ipari Célgép Nagydíj

Mikor rendezhet újra fizikai eseményt a GTE a járvány után?

A jól ismert Gépészeti Szakmakultúra Konferenciánkat januárról szeptemberre kellett tolni, de már most felírhatják az érdeklődők, hogy ezt szeptember 1-jén megtartjuk. Januárban sem a résztvevők, sem az őket delegáló cégek, intézmények nem küldtek volna szívesen senkit fizikai eseményre a járvány miatt.

A konferencia szervezése közben merült fel, hogy a GTE csatlakozzon a Magyar Ipari Célgép Nagydíj verseny szervezéséhez, részt vegyen a díjazásban. A verseny ötletgazdája Sipos Sándor, a Chemplex Kft. tulajdonosa, valamint több munkatársa és a GTE csapata nagyon jól kiegészítették egymást, ennek eredménye az lett, hogy 74 pályázat érkezett be. A verseny június 28-ai díjkiosztó ünnepsége volt a GTE első fizikai eseménye az idei évben, ezen körülbelül 150-en vettek részt, részben díjazottak, a támogatók és részben érdeklődők.

Mikortól kezdve lehetett jelentkezni a versenyre?

Január-februárban indítottuk el a jelentkezést online formában, az eredeti tervek szerint június 14-én tartottuk volna a díjátadót a HUNGEXPO-n az Ipar Napjai kiállítás nyitónapja előtt. A COVID miatt az esemény végül csak online formában került megrendezésre és mi is a díjátadót két héttel eltoltuk. A HUNGEXPO-n a versenyről az eredeti tervek szerint a nyitó napon, június 15-én egy online kerekasztal beszélgetésen beszámoltunk, a beszélgetés meghallgatható a GTE megújult honlapján.

A versenyre teljesen online lehetett jelentkezni, a pályázatok is teljesen nyilvánosak, most is meg lehet őket nézni a verseny honlapján. Az értékelés is virtuálisan zajlott, a díjátadás azonban már fizikai esemény volt. Több szponzorvállalat is támogatta a rendezvényt, ők különböző díjakkal járultak hozzá a versenyhez. A díjakat öt kategóriában osztottuk ki.

Mennyire értékeli sikeresnek ezt a versenyt?

Nagyon. Ez egy olyan aktivitásunk volt, amivel igyekeztünk kicsit pótolni a tavasszal és a tavaly ősszel a COVID miatt elmaradt konferenciákat. A verseny picit felrázta a GTE-t és a környezetünket is, sok partnercéggel sikerült ismeretséget kötni.

A tervek szerint jövőre is megtartjuk a versenyt, mert nagy volt az érdeklődés, és összességében talán pénzügyileg sem jön ki belőle rosszul a GTE. A jövő évi verseny pályázatát már januárban kiírjuk, az értékelés várhatóan májusban lesz.

Szó volt róla, hogy a jelentkezés ingyenes volt. Hogyan tudott profitálni a versenyből a GTE?

A szakmai kapcsolatokból profitáltunk, hiszen hogyan teheti magát hitelessé egy szervezet az ország gazdasági vezetése előtt? Úgy, hogy megmutatjuk, hogy egy ilyen jól sikerült, szakmailag értékes rendezvényt tudunk szervezni.

A 74 pályázó zöme fiatal volt, alkotókedvükben voltak, csodálatos alkotások születtek. Például az egyik győztes alkotás egy olyan mérőgép, ami tengelyszerű alkatrészek átmérőjét, furatátmérőjét, hosszát is le tudja mérni, ezeket az adatokat digitalizálva rögtön feltölti a minőségbiztosítási rendszerbe, sőt, minősíteni is tudta az alkatrészeket. Robotos kiszolgálással a még meg nem mért darabokat a tárolóból kiveszi és beteszi a mérőgépbe, ha pedig az alkatrészek megfelelőnek bizonyultak, azt a rendszerben is jelzi. Erre a gépre már az eredményhirdetés előtt több megrendelést kapott az adott cég.

Lézeres berendezésből is több kiváló megoldás született, nem is gondoltam volna, hogy ilyen típusú vállalkozások is vannak az országban, ugyanis ezt a területet kevés helyen oktatják az országban ilyen mélységben.

Ezek szerint a versenyzők sokat profitáltak abból, hogy nyilvános felületre tölthették fel az ötleteiket?

Ha megnézünk egy műalkotást – legyen szó akár festményről, akár szoborról -, akkor fel van tüntetve a szerző neve. Ha viszont megnézünk egy gépet, akkor azon csak a cégnevet látjuk. Pedig a tervezőnek ez ugyanúgy egy saját alkotása, a szerzői munkája.

Ezért volt nagy dolog, hogy a pályázók közzé tehették, hogy ki tervezte, készítette az adott gépet, a tervezők név szerint is fel vannak tüntetve a honlapon. Ahogy említettem, volt olyan cég, akitől már az eredményhirdetés előtt is több gépet rendeltek - nagyon jó reklámot jelentett a résztvevőknek ez a verseny, amire ráadásul ingyen lehetett jelentkezni.

Ezenkívül szakmai kapcsolatok is kialakultak a versenyzők között ennek köszönhetően, ami a termelés hatékonyságát és a piacképességet növeli. A díjazottak az innovációs és a külgazdasági tárca figyelmét is felkeltették, ráadásul az alkotások többsége az Ipar 4.0-hoz, a digitalizációhoz kapcsolódik, így nem csoda, ha a szakmai tárcák is látnak potenciált bennük.

Visszatérve a GTE „profitjára”, számunkra az is előny, hogy ezekkel a cégekkel szakmai kapcsolatunk alakult ki. A díjazott cégeknek felajánlottuk, hogy egy évig díjmentesen tagok lehetnek az egyesületben, valamint azt is, hogy a konferenciánkon bemutathatják az eredményeiket: ez is egyfajta előrelépés, a konferenciánkra már a meghirdetést követő héten tíznél több jelentkező volt.

Azt reméljük, hogy szeptembertől meg tudjuk tartani a szokásos színvonalas konferenciáinkat, a GTE-nek küldetése a tudástranszferben való részvétel. Az a célunk, hogy az ország gazdasága emelkedjen, ez jó az egyesületünknek is, hiszen így a mi életünk is színesedik, a tudásbázisunk szaporodik és a kapcsolatrendszerünk erősödik.

Milyen konferenciákat tervez még az idei évre a GTE?

A már említett VI. Gépészeti Szakmakultúra Konferencia után lesz novemberben az úgynevezett Balatoni ankét, amit korábban Csopakon tartottunk, de azóta átkerült Siófokra az esemény. Lesz még a Gyártás 2021 a tervek szerint Veszprémben, valamint reméljük, hogy meg tudjuk tartani az Autóbusz Szakértői Konferenciát is. Ezeken felül Miskolcon lesz egy terméktervezői konferenciánk is, így nyugodtan mondhatjuk, hogy komoly programunk lesz az ősszel.

Egy korábbi interjúnkban említette, hogy a GTE egyik fő feladata a fiatalítás. Ez mennyire sikeres, hogy haladnak ezzel?

A Magyar Ipari Célgép Nagydíj verseny kiváló alkalmat adott a fiatalításra, emellett más csatornákon is dolgozunk ezen, de a kezdőlépéseknél még az ember nem tudja megmondani, hogy ez mennyire sikeres.

A GTE a pályázati rendszerben a pandémiás időszakban több, mint tíz komoly pályázatot állított össze, ezek mind olyanok, hogy hazai kiemelt pályázati kategóriáknak megfelelnek, illetve az uniós kategóriáknak is. Különböző partnerekkel csináltuk ezeket, az az elképzelésünk, hogy ezekbe a pályázati dolgokba a fiatalokat is be tudjuk vonni. Az ilyen K+F jellegű pályázatokon az együtt végzett munka során lehet a legjobban megismerni az embereket és kiválogatni a legjobbakat.

Mennyire segít a fiatalításban a Techtogether verseny?

Mindig megpróbálkozunk a fiatalítással ott is, de eddig nem volt túl nagy a hatása. Az viszont igaz, hogy akik Formula Studentes versenyzők, azok a nemzetközi előírások miatt a GTE-be is belépnek, velük szívesen találkozunk a Techtogetheren is. Ez a verseny mindenkinek jó, komoly feladatokat kell megoldani, a támogatóvállalatok örömmel jönnek el, és rendszerint egy mérnököt is delegálnak a versenyre, akik segítségével gyakran kiemelnek maguknak egy-két olyan embert, aki jól teljesített a feladatmegoldás közben.

Szó esett a fizikai jelenlét és a közös munka fontosságáról. Ön, mint egyetemi oktató, mit gondol a távoktatásról?

Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Az, hogy valaki tud valamiről beszélni egy egyetemi előadássorozaton, az azt jelenti, hogy van egy álláshelye, az órai előadások, az oktatás metódusa egy szellemi termék. A távoktatás során az egyetemi oktatók, óraadók az előadás anyagát közzéteszik, ezt a diákok is igényelték. Ezeket a videóelőadásokat könnyen közzé teheti bárki más, nem lesz szükség az előadó szakmai tudására. Ez hogy néz ki szerzői jogi tekintetben? Ezekért a felvételekért nem fizetnek, ezt a területet szabályozni kell, ha tartósan számolunk online oktatással.

Egy másik probléma ezzel kapcsolatban, hogy az órán résztvevő diákok bejelentkeznek az előadás elején, rögzítik az online platformon (például a Microsoft Teamsen) elhangzottakat, de magán az órán már nem vesznek részt, megszűnik az interaktivitás. Az egyetemi oktatásnak pedig pont az lenne a lényege, hogy a hallgatók kérdéseket tehessenek fel, szülessen egy párbeszéd.

Önnek mik a személyes tapasztalatai erről az időszakról?

Szerintem mindenkinek nehéz volt, a hallgatóknak is, és az oktatóknak is. A hallgatók egymást is tudják tanítani, akár ismerősökön keresztül, akár az órákon azzal, hogy látják egymás ötleteit, feladatmegoldásait. Sok olyan tantárgy van a mérnöki szakmán belül, ahol a szaktudás egy részét konzultációk keretében lehet elsajátítani, a mai világban gyakran team munkában dolgoznak a mérnökök, aminek jó gyakorló terepe lehet az egyetemi feladatok megoldása. A közvetlen, személyes kapcsolat az előzőekben bemutatott témákban nagyon hiányzik a távoktatásból.