Nincs elfecsérelt idő, feleslegesen kidobott anyag – ez az Ipar 4.0 a magyar szakemberek szerint

Szerző: autopro.hu/P.M. | 2017.01.13. 06:30

Az Ipar 4.0 nehezen körülírható, tárgyiasítható fogalom, ám a használt technológiákkal járó előnyöket annál inkább könnyebb megfogalmazni. Megkérdeztük a magyar járműipar szereplőit, milyen pozitívumokat sorakoztatnának a fogalom mögé.

Az elnevezés negyedik ipari forradalomra utal, jelentőségét tekintve valóban beszélhetünk forradalomról. A 4.0 azt jelzi, hogy a folyamat még nem lezárt, fejlődni fog.

– Eddig az volt a tendencia, hogy felülről jövő utasítások alapján működik egy termelő rendszer: a gyártósorra érkezik a parancs, hogy mekkora mennyiséget mikorra kell adott termékből gyártani – véli Haidegger Géza, az MTA SZTAKi tudományos főmunkatársa. – Az egymással kommunikáló berendezések és rendszerek korában azonban egyirányú kommunikációval, az utasítások továbbításával működtek. Mára a termelőrendszerek kihasználják a kétirányú kommunikációt. A számítógép által vezérelt gyártósorok feldolgoznak, mérnek, becsléseket végeznek, így a központ vagy bármely erre jogosult szereplő képet kap olyan adatokról, amelyekről korábban nem. Például: a fennálló gyártás során milyen fokú termelési kopás áll be és mikor szükséges karbantartás. Ennek révén megvalósítható az optimális gyártási tevékenység, a pontosan kiszámolt rendben végzett munka nulla selejtet fog termelni. Vagyis: nincs elfecsérelt idő, pocsékba ment anyag. A termelésből kinyert adatok helyes használatával olyan növekedés érhető el, ami korábban csak elméletben volt elképzelhető.

Ezt erősíti Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár, akivel azt is átbeszéltük, hogyan tudna segíteni a hazai kis- és középvállalkozásoknak az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform. 

– Időt, pénzt, energiát tudnának spórolni, csökkenthetnék a felesleges raktárkészletet. Hatékonyabban lennének képesek gazdálkodni a munkaerővel. Tervezzük, hogy mintagyárakat építünk fel a termelési filozófia elvei mentén, ahol mindezeket az előnyöket be is tudjuk mutatni.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke egyenesen odáig megy, hogy aki nem csatlakozik a digitális forradalomhoz, ellehetetleníti a vállalatát.

– A mobilinternet, a gép-gép közötti kommunikáció (M2M), a dolgok internete, a felhőtechnológia és a fejlett robotika olyan technológiák, amelyek 2020-ra átrendezik a vállalatok közötti piaci versenyt, hatást gyakorolva ezzel az egyes országok gazdaságaira. Ha egy vállalat nem ül fel erre a vonatra, a peronról szemlélheti a haladást.

A Hepenix Kft. fő tevékenységi területeivé az egyedi, automatizált gyártóeszközök, célgépek tervezése, gyártása, beüzemelése és karbantartása, valamint műszaki és mérnöki szolgáltatások szállítása váltak. Tóth József üzletfejlesztési igazgató is kifejtette, szerinte mi az Ipar 4.0 és milyen haszonnal bír. 

– Míg a hivatalos definíció a kiber-fizikai rendszereket és a big datát említi, a felhasználónak egy termelőrendszer Ipar 4.0-s megoldásai a tervezhetőségről, a rugalmasságról, a monitorozhatóságról és a magasfokú intelligenciáról szólnak. Akkor beszélhetünk a gyártási filozófia teljes megvalósulásáról, ha önmagukat összehangoltan vezérlő, szenzorozott berendezések alkotják a gyártást, a keletkező adatokat megfelelően használva, biztonságosan kezelve. Mi az Ipar 4.0 kézzel fogható előnye? Az azonnali előny az átláthatóság és ezzel a hatékonyság növekedése, melyet több terület optimális működésével tudunk elérni. Vegyük például a termelési adatok gyűjtését és a berendezés ütemezhetőségét. Amint pontos, az emberi hibákat egyre kevésbé tartalmazó adatok állnak rendelkezésre arról, hogy milyen ütemben halad a gyártás, előre láthatólag mikor szükséges a berendezést karbantartani és mi okból, akkor ezen információk birtokában optimális gyártási körülmények valósulhatnak meg. Az Ipar 4.0 a lényeges adatok keletkeztetéséről és ezek helyes használatáról szól. A mindennapi munkánk során már látok erre jó és egyelőre kevésbé jó példákat is Magyarországon. 

Varga Imre, a precíziós adagolóberendezéseket gyártó Nordson EFD közép- és kelet-európai szervezetének értékesítési vezetője is megosztotta, hogyan kapcsolódik az új típusú termelési filozófiához a cég.

– Nálunk már elkezdődött. A legújabb generációs robotjaink szűrő- és ellenőrző tevékenysége révén pontosan úgy valósul meg az adagolás, ahogy azt terveztük. A folyamat online is ellenőrizhető, vagy akár módosítható. Képesek vagyunk kiszűrni az emberi hibát, ráadásul a gyártási folyamat működtetéséhez nem kell ember, csak a programozáshoz.

Az Ipar 4.0 kéz a kézben jár a robotizációval. Megkérdeztük, a Fanuc Hungary Kft. ügyvezetőjét, Mezei Tamást, mennyi idő alatt hozza be az árát egy robot. 

A megtérülés intenzitását sok minden meghatározza: ilyen lehet például a gyártott termék értéke, a kevesebb gyártási selejten jelentkező többletbevétel, a műszakok száma, a megnövelt gyártáskapacitás okozta haszon és a lefaragható munkaerőköltség. Ma már nem ritka, hogy Magyarországon üzembe lehet úgy helyezni egy robotcellát, hogy az 6-8 hónapon belül visszahozza a beruházás költségeit, de a jellemző szám inkább 12-18 hónapban mérhető hazánkban. Ezek a számok szimplán a partnereink által adott visszajelzésekből származnak.