Bejött a Suzukinak a magyarországi kockázat

Az elmúlt harminc évben sok minden változott a Magyar Suzukinál, elég csak a munkatársak számára, az ott készülő modellekre, vagy éppen a gyártásban használt fejlett technológiára – nem beszélve a hibridek megjelenéséről. A cégcsoport filozófiája viszont ma is ugyanaz: kreativitás segítségével az emberek életét megkönnyítő, igényeiket kiszolgáló biztonságos, költséghatékony, letisztult termékeket hoznak létre.

A rendszerváltás idején kevés nemzetközi cég látott abban fantáziát és volt bátorsága hozzá, hogy egy volt szocialista országban hozzon létre egy sokmilliárdos beruházást. Magyarországon akkoriban egyik napról a másikra kellett átállni a tervgazdaságról a piacgazdaságba, az országnak nem volt devizatartaléka, rendkívüli módon megnőtt a munkanélküliség az állami vállalatok bedőlésével, megroppanásával.

Ebben a helyzetben a Suzuki Motor Corporation sem egyik pillanatról a másikra vállalta a beruházással járó kockázatot: a japánok évekig ismerkedtek hazánkkal, az akkori elnök-vezérigazgató, Osamu Suzuki többször is ellátogatott Magyarországra, sőt, ő szemelte ki az esztergomi területet a gyár felépítésére: olyan helyszínt szeretett volna, amely jól megközelíthető és közel van Budapesthez.

Végül a Suzuki vezetése belevágott a 16,3 milliárd forint értékű zöldmezős beruházásba, mely többszörösen is jelzésértékű volt: egyrészt maga az összeg nagysága, másrészt az egyébként megfontolt és óvatos japánok befektetésének ténye is üzenet volt a többi külföldi befektető számára: az ország biztonságos, sőt, ideális befektetési célpont.

Amikor a japán és a magyar mentalitás találkozik

Az ember elsőre azt gondolná, hogy közvetlenül a rendszerváltás után tódultak az emberek a Suzukihoz, ám mégsem volt egyszerű megfelelő szakképesítésű munkaerőt találni a gyárhoz: ne feledjük, hogy akkoriban már több mint öt évtizede szünetelt a személygépjármű-gyártás Magyarországon. Emellett ráadásul a japánok a magyartól teljesen eltérő munkastílust képzeltek el az esztergomi gyárban, mégis mindenki nyitottan és lelkesen tekintett az új kihívások elé. A japánok rendkívül gyorsak és precízek a megvalósítások terén, de ezt minden esetben egy időigényes és alapos tervezés, valamint megfontolt, időigényes döntési folyamat előz meg.

Nehéz volt akkor elképzelni, hogyan is zajlik majd a munka, kíváncsisággal és kihívásként tekintettünk mind a feladatra. Féléves japán tréninget megjárt magyar kolléga mentorálása alatt tanultam meg mindazt, amit ő már tudott, de a kezdeti időkben elég sok japán kolléga volt Esztergomban, és ők igyekeztek átadni a tudást. Mindent nagy alapossággal magyaráztak el és újdonság volt számomra, hogy a japánok mindent rajzolással, ábrákkal szemléltetnek, akár folyamatokat is. Az ugyanis az elvük, hogy ha egy intézkedést le tudjuk egy rajzra egyszerűsíteni, akkor biztos, hogy mindenki számára érthető lesz. Érződött a rendszeren, hogy sokkal gyorsabb, sokkal nagyobb kapacitású, és sokkal kiforrottabb, mint az, amit akár az előző helyemen működtettünk. Abszolút élen járó technológiának számított ez akkor Magyarországon – emlékezett vissza Novák Gyula, termelési igazgató, aki fiatal mérnökként, a termelésirányítás és tervezés területén kezdett dolgozni a gyárban.

Tevékenysége megkezdésekor a Magyar Suzuki minden műszaki specifikációt és jó gyakorlatot átvett Japánból, amit lehetett – köztük az autógyártás folyamatait és lépéseit, az alkatrészek minőségellenőrzési kritériumait. A működési folyamatokat és szabályokat azonban a magyaroknak kellett kialakítaniuk.

Jelenleg 2800 munkatárs, a beszállítókat, partnereket és márkakereskedőket is számolva pedig már több mint tízezer ember megélhetéséhez járul hozzá az idén harmincéves cég. Jelenleg 28 olyan kolléga van a Magyar Suzuki kötelékében, aki az összes esztergomi Suzuki gyártásában közreműködött akár a gyártósoron, akár az irodában végzett munkájával.

Nagyot nőtt az évek során a gyár és a gyártási volumen is

Sőt, 2019 áprilisa óta a magyar gyár az anyacég európai bázisú pótalkatrész- és kiegészítőtartozék ellátóközpontja, így Közép-Európa meghatározó járműipari központja is egyben – fejtette ki Bonnár-Csonka Zsuzsanna vállalati kommunikációs vezető. A gyár nyitásakor a helyi beszállítóknak – autóipari tapasztalatlanságuk miatt -, speciális rajzok segítségével adtak megbízást olyan, többnyire préselt fém, vagy fröccsöntéssel előállított műanyag alkatrészek gyártására, amelyeket külön fejlesztés nélkül elő tudtak állítani. Ma már nemcsak fém, műanyag, hanem bonyolult funkcionális alkatrészek is érkeznek az esztergomi gyárba a hazai beszállítóktól, akik az új modellek prototípusainak fejlesztésében is aktívan részt vesznek.

1992-ben az első generációs Suzuki Swift gyártásával indult az üzem, akkoriban átlagosan három nap alatt készült el egy új autó a gyárban és egy év alatt ezer gépjármű gurult le a gyártósorról. Ehhez képest egészen más nagyságrendekről beszélhetünk ma: naponta, két műszakban hozzávetőleg hétszáz új modellt állítanak össze a munkatársak és a robotok. A Suzuki remélt sikere Magyarországon tehát nem maradt el.

Figyelemreméltó márkafejlődés

Amikor megjelentünk a piacon a remek ár-érték arányú első Swifttel, a korabeli Trabantokhoz vagy Ladákhoz képest a „nyugatiasabb” vonalat képviselve, tömegek számára tettük elérhetővé az újautó-vásárlást. Ennek köszönhetően válhatott a Swift népautóvá – vélekedik Dohos Andrea, a Domestic sales terület munkatársa, aki a Magyar Suzuki 1991. június 1-i megalakulása óta dolgozik a vállalatnál. Az első években tehát főleg a szocialista ipar autóit cserélték le a magyarok a hazai gyártású Suzukira, hiszen ez jelentette a legtöbbek számára az elérhető megoldást. Ma már egészen más üzenete van egy új Suzukinak: a vásárlói igények, az életszínvonal, a technológia, az autók műszaki felszereltsége, a körülöttünk lévő világ is sokat változott harminc év alatt. Ma már a Suzuki vásárlók a magasabb kategóriájú modellek iránt érdeklődnek a leginkább, miközben egy-egy széria is jelentős utat tett meg a még biztonságosabb, környezettudatosabb autózás felé.

1994-ben elindult az exporttevékenység is, és ma már a Suzuki modelleket öt földrész, 123 országába exportálják. Míg az első években minden autót emberek szereltek össze, fényeztek és 4-6 robot volt a hegesztőüzemben, ma már 770 robot segíti – jelenleg - a Vitara és az SX4 S-Cross gyártását, immár hibrid változatban. Olyan ikonikus modellek kerültek ki az esztergomi gyárból ez idő alatt, mint a Swift három generációja (1992, 2005, 2010), a Wagon R+ (Magyarország első egyterű járműve, mely 2000-ben jelent meg), az Ignis (2003), az SX4 (2006), a Splash (2008), az SX4 S-Cross (2013), vagy az eddigi legnépszerűbb Vitara (2015). 2020 nyarán elkészült a 3,5 milliomodik Suzuki is Esztergomban, a fejlődés pedig nem áll meg, reagálni kell az újabb kihívásokra.

Egy új korszak kezdődik

A fenntartható gyártás és üzemeltetés jegyében az új modellek, illetve modellfrissítések fejlesztése folyamatosan zajlik a Suzukinál a piaci trendek, igények és a szabályozási környezet alapján – mondta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette, a Magyar Suzuki jelentős lépést tett a környezettudatos autózás terén azzal, hogy 2019 decemberében megkezdte a hibrid járművek sorozatgyártását a magyar és az Európai Unió piacai számára.

A hibrid autógyártás megvalósítása új technológiát, ezzel együtt új munkafolyamatokat hozott az esztergomi gyárba. Mivel a meglévő technológia mellé kellett új alkatrészeket beépíteni, arra is ügyelni kellett, hogy az elektromos hajtást segítő alkatrészeknek kellő helyük legyen a motortérben. Ennek érdekében jelentős átalakítások történtek, miközben új protokollt alakítottak ki az új alkatrészek biztonságos szállítására, tárolására, továbbítására és beépítésére. Az import modellekkel együtt a vállalat ma a hibrid alternatívák teljes palettáját kínálja a vásárlóknak.

Új modellek Esztergomban

Talán kevesen tudják, hogy Esztergomban nemcsak a sorozatgyártás, hanem az új modellek prototípusainak kísérleti fejlesztése is zajlik. Így a sorozatgyártásra megérett új modellek ma már valóban a magyar szakemberek munkái. Az utóbbi egy évben nemcsak a prototípusok előállítása, hanem a modellépítés koraibb fázisának megfelelő úgynevezett design proto gyártóhelyszínre hozatala lerövidíti a modellfejlesztés idejét, ami azért fontos, mert így rövidebb idő alatt lehet kialakítani a jó minőségű alkatrészek körét és lehet még jobb minőségű terméket gyártani.

– mondta dr. Urbán László vezérigazgató-helyettes.

A Magyar Suzuki két hazai szakmai szervezet, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE), akkori nevén Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) alapító tagja.

Annak ellenére, hogy a magyarországi gyártóvállalatokkal egymás konkurenciái vagyunk, erősek az autóipari kötődések. Soha nem volt olyan iparági kérdés, amelyet a két szervezet segítségével ne lehetett volna megoldani. A legtöbb szabályozás azonosan érinti a járműipar képviselőit, illetve nem csekély hatással van az értékesítésre, gyártásra, beszerzésre, így könnyű egységes álláspontot kialakítani. Az utóbbi évtizedben talán a legfontosabb közös szakmai javaslat az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kapcsán készült. Közös fellépéssel öt nap alatt megtörtént a törvénymódosítás. Ugyanígy történt a legutóbb, már ez év elején az úgynevezett BIREG-szabályozás ügyében is – osztotta meg gondolatait a vezérigazgató-helyettes az iparági kapcsolatokról.

Mit hoz a következő harminc év az autóipar számára?

„Egyértelműen az elektromos autózásé a jövő, azonban egy ideig még biztosan megmaradnak a belső égésű motorral ellátott gépjárművek hibrid változatai is. Ugyanakkor biztos, hogy számos új, életképes technológia jelenik meg. Az elkövetkező években, évtizedekben is többféle típusú, meghajtású autók közül lehet majd választani – akárcsak jelen korunkban, amikor benzines, dízel, hibrid és tisztán elektromos meghajtású autók is elérhetők az autópiacon" – vélekedett Krisztián Róbert, kereskedelemért és értékesítésért felelős operatív igazgató.

Végül néhány érdekesség harminc év távlatában:

• A legelső legyártott Suzuki (fehér Swift) a Budapesti Közlekedési Múzeum tárlatának része, az első értékesített autó pedig Budapestre került 1992-ben.
• Eddig 3,6 millió Suzuki készült Esztergomban.
• A Magyar Suzuki, 2019-es adatok alapján az ország 7. legnagyobb árbevételű vállalata.
• A vállalat ötödik éve vezeti a hazai új személygépjármű értékesítéseket.
• Vitarából gyártották eddig a legtöbbet (mintegy 700 ezer darab), ezt követi az SX4 (megközelítőleg 500 ezer példány), a harmadik helyen pedig az első generációs Swift szerepel (több mint 465 ezer darab).
• A legtöbb modellt metálszürke színben gyártották (több mint 464 ezret), ezt követi a fekete (több mint 418 ezer példánnyal), majd az ezüst (több mint 413 ezer darab).
• Magyarországon egyedi lakkozást kapnak a modellek. A két komponensű lakk fényesebb, karcállóbb, UV-állóbb végeredményt hoz a máshol készült autókhoz képest.
• A 123 ország számára készülő gépjárművek gyártásán kívül a társaság importált Suzuki gépkocsik, motorkerékpárok és hajómotorok értékesítésével is foglalkozik.
• Ha az összes eddig gyártott autót sorba állítanánk egymás után, az esztergomi Suzukitól elérnénk egészen a japán anyacég Hamamatsuban található üzeméig, sőt még a visszautat is megkezdhetnénk. 14.306 kilométernyi autó készült ugyanis a Pilis lábánál.