Nem képesek követni a pilóták a szoftverfrissítéseket – a légikatasztrófák margójára

A kereskedelmi repülés történetében hosszú évtizedek óta mindennapos a robotpilóta-funkció. Ma a pilóták és szakértők egyre inkább amiatt aggódnak, hogy az ipar és a fejlesztések túlzott szerepet adnak az automatikának. A gondolat a közúti közlekedés területéről is ismerős lehet, hiszen az autonóm mobilitásba fektetett összegek nagysága egyre növekszik, eközben pedig már megtörtént az, amiről mindenki tudta, hogy be fog következni: autonóm üzemmódban közlekedő gépkocsi gázolt halálra egy járókelőt.

A The Verge amerikai hírportál a Boeingek ügyében megszólaltatott egy magyar származású veterán tesztpilótát, aki a repülés emberi, pszichológiai tényezőit kutatja. Clint Balog is úgy vélte, az automatizálás kétélű fegyver, és annál inkább az, hogy a technológia egyre bonyolultabbá válik. A cikk hosszabban foglalkozik a két tragédia mögött álló, valószínűleg azonos vagy hasonló ok körüljárásával, a mi szempontunkból viszont leginkább Balog megállapításai lehetnek elgondolkodtatóak, mert némelyik kijelentés kifogástalanul vonatkoztatható a közúti közlekedés automatizálása, az önvezetés mögötti veszélyek leírására.

Balog szerint két, régóta kibogozhatatlan probléma létezik egymás mellett a jelenkori légiiparban: az egyik az automatizáció átláthatósága, a másik az automatizáció általánosítása. Az előző azt a problémakört jelenti, hogy a technológia annyira gyorsan fejlődik, hogy a pilótákat (tágabb értelemben a szakma képviselőit) képtelenség naprakészen tartani minden egyes újítással, akár szoftverfrissítéssel kapcsolatban. Ráadásul ez a fajta probléma, és így a rizikó a technológia bonyolultsági szintjével exponenciálisan növekszik. Viszont ha a pilóták mégis használják a legújabb vívmányokat, akkor meg abba a hibába esnek, hogy „túlhasználják” a technológia adta lehetőségeket, és visszaszorulnak, kopnak a manuális repülési képességek.

„Az indonéz és etióp katasztrófák tükrében ezek a problémák egyáltalán nem újak, az ipar már régóta megtesz mindent, hogy megtalálja a megoldást, és ezt sikerrel is teszi” – fogalmazott Balog. A cikk szerint az előzetes eredmények arra mutatnak, hogy az etióp gép esetében a Boeing elmulasztotta teljes körűen átadni az információkat a pilóták képzését végző szervnek, légitársaságnak a géptípus robotpilóta-rendszeréről. A The Wall Street Journalnak a Boeing névtelenül nyilatkozó dolgozója azt mondta, a vállalat úgy döntött, nem oszt meg minden részletet a robotpilóta legújabb verziójának tudásáról, nehogy túl sok információval zavarják össze a pilótákat.

Itt már ugye régen abban a kérdésben gázolunk, hogy nem értjük, vagy éppen nem is kötelességünk érteni, mit csinál az automatika, milyen algoritmus alapján dönt a gép. Miközben azt hinnénk, hogy a repülő taxi a jövőben is a sci-fi világában marad, egyre több cég – például az Audi is – is azon versenyez, hogy melyikük tud előbb piacra jönni ezzel a mobilitási megoldással, és a légiipar is egyre közelebb kerül a teljesen önvezető, pilóta nélküli repüléshez. Legalábbis Mike Sinnett, a Boeing alelnöke szerint, aki ezt a gondolatot fogalmazta meg a 2017-es párizsi Air Show-n. Clint Balog mindenesetre azt vallja, a kereskedelmi repülés egyre automatizáltabbá válik, a légikatasztrófák pedig nem fogják leállítani az ezt célzó terveket, kutatásokat.

A témával kiemelten foglalkozó The New York Times úgy folytatja egy másik cikkében, hogy a Boeing már készen volt az új repüléstámogató rendszerrel, de az arra felkészítő szimulátorok még nem voltak elérhetők, így a légitársaságoknak, pilótáknak esélyük sem volt megismerkedni az új képességekkel. A felelősség rendkívüli, hiszen maga az amerikai repülőgépgyár jelentette be 2017-ben, hogy 20 év leforgása alatt 637 ezer pilótára lesz szüksége.