Tíz év alatt kétszeresére nőttek a hazai K+F ráfordítások
Fotó: Pexels
Magyarországon a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, ez több mint kétszerese a 2010-esnek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, átfogó elemzésében.
A K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalékos volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. Magyarországon a K+F ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (a 2016. évi visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett - közölte a KSH.
A jelentés szerint az országos K+F költés 76 százalékát, 527 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (100 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (70 milliárd forintot) az államháztartási szektorba tartozó intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. A vállalkozási szektor 2010–2019 között csaknem megháromszorozta a K+F ráfordításait, ezzel a kutatás, fejlesztés húzó szegmensévé vált. A felsőoktatásban másfélszer, az állami szektorban egyötödével fordítottak többet K+F-re, mint tíz évvel ezelőtt.
Egyre több a vállalkozási kutatóhely
A KSH adatai szerint 2019-ben 3555 kutató-fejlesztő hely volt Magyarországon, 20 százalékkal több, mint 2010-ben. Kiemelkedően, tíz év alatt másfélszeresére (2082-re) nőtt a vállalkozási kutatóhelyek száma. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma meghaladta a 84 ezret 2019-ben, 69 százalékuk kutató volt. Ezen belül az állományba tartozó kutatók száma tíz év alatt 36 százalékkal nőtt, amit az eredményezett, hogy a vállalkozási szektorban közel a duplájára nőtt a létszámuk - írták.
Az elemzés szerint mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások körében nőtt a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) célú együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya. Minden harmadik innovációs tevékenységet végző vállalkozásnak volt ilyen tevékenységet érintő együttműködése a vizsgált időszakban.
A kutatás, fejlesztés területi eloszlása alig változott az elmúlt tíz évben a jelentés szerint: változatlanul Budapest dominál. Az összes kutatóhely 41 százaléka fővárosi volt, amelyek a K+F tényleges, állományi létszám 54 százalékát foglalkoztatták, és a teljes K+F ráfordítások 61 százalékát (426 milliárd forintot) használták fel.
Nem vagyunk az élbolyban
Magyarország a 2019-es – az Európai Bizottság által évente felállított – európai innovációs rangsorban a 22. helyet foglalta el, és továbbra is a mérsékelt innovátor országok között szerepelt, az unió 2019-es átlagos innovációs teljesítményének a 66,4 százalékát érte el. A visegrádi országok mindegyike mérsékelt innovátornak számít, közülük a 16. helyen szereplő Csehország pozíciója a legelőkelőbb, Szlovákia hazánk előtt közvetlenül, a 21. helyen, Lengyelország pedig Magyarország mögött, a 24. helyen állt. (A „mérsékelt innovátor” országok az unió egy adott évi innovációs átlagos teljesítményének 50–95 százalékát érik el.)
