Elhúzódó negatív hatást vár a járványtól a KPMG
Fotó: Pixabay
Nehezen talál majd magára a világgazdaság a COVID-19 vírus megfékezése után, az elmúlt fél-egy év kínai lassulását felnagyítja a koronavírus okozta felfordulás, és az emberek bezárkózása sem segíti a fogyasztás megszokott szintjének visszaállását. A KPMG gyorsjelentése szerint ugyanakkor a fejlett OECD-tagállamok lényegesen jobban kezelhetik a járványhelyzetet, mint a vuhani hatóságok. A globális tanácsadó vállalat is felhívja a figyelmet az emberi kontaktusok elkerülésének fontosságára.
A hitelkintlevőséggel, kevés cash flow-val rendelkező kis- és középvállalkozásokat érinti legközvetlenebb és legradikálisabb módon a COVID-19 világjárvány, áll a KPMG legfrissebb, a koronavírussal kapcsolatosan összeállított elemzésében. Az OECD országok már jobban fel lehetnek készülve a járványra, hiszen tanulhattak annak kínai lefolyásából, de például az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 9 százalékának nincs tb-jogviszonya, és a munkavállalók negyedét nem illeti meg táppénz, a betegség társadalmi hatása nagyobb lehet, mint más fejlett országokban.
A kínai vállalatok általánosan nagyarányú hitelkitettsége azt jelenti, hogy a járvány után nehezebben fog magára találni a gazdaság. De a tavaly tapasztalt általános globális lassulás miatt az összes fejlett országot keményen érinti a kialakult helyzet, ami valószínűleg a jegybankok eddigi szigorának lazítását fogja eredményezni. (Egy rendkívüli kamatvágást már láthattunk is a brit jegybank esetében, illetőleg az amerikai központi bank rendkívüli intézkedésként nullázta az alapkamatot és döntött arról, hogy 700 milliárd dollárnyi többlet-likviditást pumpál a gazdaságba.)
Az IMF februárban 5,6 százalékra jósolta Kína 2020-as GDP-növekedési rátáját. Ez már eleve 0,4 százalékponttal alacsonyabb érték, mint amit januárban vetített előre a Nemzetközi Valutaalap.
A KPMG belenézett a beszerzésimenedzser-indexekbe is, és a kép nem valami biztató. "A gyártás a koronavírus-járvány kitörése alatt kiváró, óvatos pozíciót vett fel, de a járvány szétzilálta az ellátást, csökkentette az energia- és fogyasztási igényt, kemény csapást mérve a szektorra" - fogalmaz az elemzés. Kína esetében a legdurvább a BMI zuhanása: míg januárban az 50 feletti, bizakodó tartományban (51,1) állt az index, ez 40,3-ra esett februárra. (Franciaország: 51,1 / 49,8; Olaszország: 48,9 / 48,7; Japán: 48,8 / 47,8. Érdekes kiugrás látszik Németországnál, ahol később kezdett terjedni a vírus, itt 45,3 / 48. Spanyolország szintén kivételt jelent: 48,5 / 50,4.)
Kína jelenleg a világ GDP-össztermékének 16 százalékát állítja elő, ez az arány a SARS-vírus idején, 2003-ban csupán 4 százalék volt. A járvány utáni gazdasági felépülést a kínai vezetés többek között további hitelek nyújtásával fogja segíteni, ami a versenyszféra eleve magas eladósodottságát hosszabb távon is nehéz helyzetbe hozza (V-alakú kilábalás helyett U-alakú jöhet: vagyis a mélypont elérése után nem egyenletes növekedés, hanem hosszabb, bonyolultabb pályájú visszaerősödés).
Drámai importcsökkenés
Az elemzőház a valós kínai gazdasági helyzet megítélésében az ország importigényének csökkenéséből következtet a várható hatásokra. A termelési volumen eddigi növekedését jól jelző átlag 10 százalékos éves importnövekedés már 2019-ben zuhanni kezdett, de jelenleg a csökkenő kereslet oka a beáramló alapanyagokra, termékekre és szolgáltatásokra inkább lakossági, mintsem üzleti eredetű.
Az elemzés kitér rá, hogy Hupej tartomány felel Kína éves személyautó-gyártásának tizedéért 2,2 milliós darabszámmal, ezt csak Sanghaj, Csilin és Kuangtung tartomány előzi meg. A hatvan milliós területen nemcsak autóipari, hanem energetikai és egyéb gyártó cégek, üveggyárak, légkondicionáló gyártók, vegyipari vállalatok találhatók.
Csak tiszta forrásból
A KPMG a tanulmányban a WHO és a New England Journal of Medicine orvosi szaklap alapján vázolja a betegség lefolyását is. Eszerint a koronavírusos megbetegedést elkapott páciens 2 hetes lefolyású betegségre számíthat. A köhögés az 1.-15. nap, a magas láz a 6.-11. napok között jellemző. A betegség mortalitási rátája az életkorral exponenciálisan nő: a 10-49 évesek körében 0,2-04%, az 50-59 éveseknél 1,3%, a 60-69 éveseknél 3,6%, a 70-79 éveseknél 8%, efölött 14,8%.
A KPMG olyan hiteles források követését javasolja a vírus terjedésének, az egészségügyi intézkedések, protokollok nyomon követésére, mint a Világegészségügyi Szervezet (WHO), vagy a New England Journal of Medicine és a The Lancet szaklapok.
