Sebesen fejlődik a hazai akkumulátor-ökoszisztéma

Az Európában és Kínában is szigorodó emissziós normák eredményeként Európában felfutóban van az elektromos járművek gyártása. Kiszolgálandó a kontinens fokozódó akkumulátoréhségét, egyre több régiós és távol-keleti vállalat dönt úgy, hogy akkumulátorok készítésére létesít gyárat európai országokban, köztük hazánkban.

Magyarországon jelenleg három gyárban állítanak elő lítiumion akkumulátorokat elektromos autókhoz. Elsőként a koreai Samsung SDI 2017-ben befejezett gödi üzemében indult meg a termelés. Az évente mintegy 50 ezer elektromos jármű kiszolgálását lehetővé tevő kapacitással bíró egységben 2018-tól kezdve folyik a gyártás.

Másodikként a szintén koreai SK Innovation vegyipari óriás magyar leányvállalatával bővült a hazai termelőkapacitás. Az SK Battery Hungary komáromi üzemében 2019. októberében kezdődött a sorozatgyártás. Az évente 7,5 gigawattóra akkumulátorkapacitás előállítására képes egység az SK Innovation első, és eddig egyetlen európai gyártóegysége.

A harmadik hazai akkumulátorgyárat a japán GS Yuasa építette fel. A Hipa beszámolója szerint a 2019 őszén átadott üzemet akkori árfolyamon 8,8 milliárd forintból húzták fel. A 12 voltos lítium-ion telepeket készítő miskolci egység a vállalat első európai termelőegysége.

A magyarországi gyártólétesítmények mellett több érv is szól. A legnyilvánvalóbb a már érintett földrajzi elhelyezkedés – az európai autóipari üzemek közelsége. Ugyancsak csábítóan hat a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állása, nem utolsó sorban pedig a magyar kormány által nyújtott beruházásösztönző támogatások.

Az európai és a magyar akkumulátorgyárak megjelenése maga után vonja a beszállítói kör helyi kiépülését is. 2020-ban távol-keleti cégek számos olyan beruházást jelentettek be vagy valósítottak meg Magyarországon, melyek célja akkumulátorok alkotóelemeinek előállítása a hazai és más európai igények kiszolgálására.

Sok beruházást vonz Tatabánya

A beruházások egyik központjává a Komáromtól nem messze fekvő Tatabánya vált. 2020 februárjában jelentették be, hogy a dél-koreai Soulbrain a városban épít egy 4700 négyzetméteres üzemet, ahol lítiumos akkumulátorokhoz fognak elektrolitokat előállítani. Az első ütem befejezése után a termelés megkezdése 2021 közepe táján esedékes. Az SK Innovation komáromi és a Samsung SDI gödi üzemeit kiszolgáló egység később egy második, illetve egy harmadik ütemben is bővülni fog.

Szintén februárban derült ki, hogy egy másik koreai vállalat, a Lotte Aluminium is Tatabányát választotta új alkatrészgyárának helyéül. A 44 milliárd forintból felépülő, 60 ezer négyzetméteren elterülő létesítményben évi mintegy 18 ezer tonna alumíniumfóliát fognak készíteni elektromos autók akkumulátoraihoz. A beruházás bejelentése kapcsán Hjun Csol Cso, a Lotte Aluminium Hungary Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar egységből egész Európát szeretnék ellátni, ezért egy második ütem lehetőségét is vizsgálják.

Egy harmadik koreai vállalat, a Doosan csakugyan Tatabánya mellett tette le voksát. A rézfóliát gyártó, 144 ezer négyzetméteren elterülő üzem 2025-ig három ütemben valósul meg. A Komárom-Esztergom megyei hírportál beszámolója szerint a még 2018-ban bejelentett létesítményben 2020 nyarára elindult a termelés. Az évben 10 ezer tonna rézfólia készült, 2025-re pedig a termelés akár a 75 ezer tonnát is meghaladhatja, ami 2,2 millió elektromos autó akkumulátoraihoz elég.

2020 szeptemberében Salgótarjánban a koreai Bumchun Precision az elektromos járművekhez alumínium akkumulátorcsatlakozókat készítő üzeme kezdte meg a termelést. A 3100.hu salgótarjáni hírportál azt is megírta, hogy a több mint száz főt foglalkoztató, gödi Samsung SDI gyárnak beszállító egység 2021-ben új gyártósorokkal bővül.

Ősszel több beruházást is bejelentettek. A koreai Dongwha Sóskúton 11 milliárd forintból létesíti első európai üzemét, ahol egyrészt elektrolitokat fognak előállítani, másrészt az akkumulátorgyártás során keletkező oldószereket, vegyi anyagokat fogják újrahasznosítani. Egy másik vállalat, a kínai Semcorp Debrecenben fog 66,5 milliárd forintból egy szeparátorfóliák készítésére szolgáló gyárat építeni. A cég első Kínán kívüli üzeme 19 hektáron fog elterülni, és 440 új munkahelyet teremt. Az európai megrendelésekre dolgozó egységben várhatóan 2023 elején kezdődik a termelés.

2020 utolsó hónapjában további kettő beruházás nyert megerősítést. A koreai Iljin Materials 3,8 milliárd forintból húzza fel új üzemét Gödöllőn, ahol évente mintegy 10 ezer tonna rézfóliát gyárthatnak majd. A vállalat jelezte, hogy a jövőbeli igények fényében később a mostaninak tízszeresére rúgó értékben hozhatnak beruházásokat az országba, December második beruházását a kínai Shenzhen Kedali Industry hozta el. A cég lítiumionakkumulátor-alkatrészeket gyártó üzeme 14,1 milliárd forintból épül fel, szintén Gödöllőn, a termelést 2021 második negyedévében kezdi meg. A gyár második üteme 2022-től fog megvalósulni, 2024-re már tíz gyártósoron fog folyni a termelés.

Az akkumulátorgyárak építése sem állt meg

A beszállítói hálózat mellett az akkumulátorgyártó-kapacitás is bővül. Komáromban már folynak az SK Innovation 9,8 gigawattóra tervezett kapacitású második üzemének munkálatai, és már eldőlt, hogy a vállalat a harmadik európai üzemét is Magyarországom, a Fejér megyei Iváncsán hozza létre. Hazánk eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása 681 milliárd forintból valósul meg, harminc gigawattóra termelőkapacitást és 2500 új munkahelyet teremtve. Az első építési ütem 2024-ben fog befejeződni.

Komáromban épül a koreai Inzi Controls még 2019-ben bejelentett akkumulátorgyára is, míg a Reuters, nem hivatalos vállalati hírforrásból 2021 elején úgy értesült, hogy a Samsung SDI, gödi gyárát 253 milliárd forintból készül bővíteni, továbbá egy második üzem létesítését is fontolgatja.

Távol-keleti cégek beruházásai által a hazai akkumulátor-ökoszisztéma folyamatosan fejlődik, elsődlegesen, komáromi, tatabányai és főváros környéki (Göd, Gödöllő és Sóskút) központokkal. Az akkumulátorgyártó-kapacitások növekedése nem csupán az elektromobilitási korszakhoz való sikeres alkalmazkodást, de azt is jelenti, hogy hazánk egyre előkelőbb helyet foglal el az elektromobilitáshoz kapcsolódó, alapvetően akkumulátort exportáló országok listáján, melyen 2020-ban már a tizedik helyre küzdötte fel magát.