Önvezetésben tartjuk a lépést a világelittel

Az elmúlt két évben nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is sokat léptünk előre az önvezető autók irányába, noha a koronavírus-járvány e téren is okozott némi visszalépést – ha mást nem is, azt könnyen beláthatjuk, hogy a chiphiány kihívásokkal járt együtt az önvezetésben érdekelt cégek életében.

Az autonóm vezetés esetében egy rendkívül összetett kihívás-halmazról van szó: egyrészt ott a technológiai oldal, ami a legfontosabb, hiszen enélkül nincs is miről beszélni. Ám a gyakorlatban a jogi szabályozás és az infrastrukturális kérdések rendezése is legalább ilyen fontos: az autók mellett azok környezetének is alkalmasnak kell lennie arra, hogy emberi beavatkozás nélkül vezethető legyen az adott jármű, ráadásul a jogi környezetet is alaposan ki kell dolgozni az engedélyeztetéstől kezdve egészen odáig, hogy ki a felelős abban az esetben, ha például egy önvezető autó elüti a hirtelen az úttestre lépő gyalogost – és akkor az időjárási, természeti körülmények okozta kihívásokról nem is beszéltünk.

A szabályozás terén Európában 2022 nyarán egy fontos mérföldkőhöz értünk: az EU megteremtette az automatizált és teljesen önvezető járművek unión belüli jóváhagyásának jogi keretét. Az új szabályozás többek között már nem írja elő a biztonsági sofőr kötelező használatát a teljesen automatizált 4-es szintű teherautók és buszok esetében, de az ilyen járművek használatát a tagállamokban egyelőre egyedileg jóváhagyott útvonalakra korlátozzák.

Rendkívül fontos mérföldkő volt a technológia fejlődését illetően, hogy 2021 decemberében a Mercedes-Benz lett az első autóipari vállalat a világon, amely megfelel az ENSZ UN-R157 előírása által támasztott szigorú jogi követelményeknek a harmadik szintű autonóm rendszerre vonatkozóan.

A nagyok vezetésével fejlődött a hazai ökoszisztéma

Az autonóm járművek fejlesztéséért az említett Mercedes-hez hasonló OEM-ektől és Tier-1-es beszállítóktól kezdve egészen kis startupokig sokan dolgoznak. Sam Abuelsamid, a Guidehouse Insights elemzője a 2022 végén megjelent véleménycikkében rámutatott, hogy 2022 leginkább vegyes évként értékelhető az autonóm vezetés szempontjából: a befektetői érdeklődés alábbhagyott, elindult a konszolidáció. Számos vállalat megszűnt, , míg mások csak elbocsátásokkal tudták átvészelni az időszakot. Szerencsére ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne hajtottak volna végre az önvezetéssel kapcsolatos beruházásokat!

Hazánkban a kis- és középvállalkozásoktól egészen a Tier-1-es beszállítónak számító nagyvállalatokig sok cég foglalkozik az autonóm vezetéssel. Közülük utóbbiak – különösen a Continental és a Bosch – számos beruházást hajtottak végre: a Continental Automotive Hungary Kft. 2021 nyarán jelentette be, hogy 4,2 milliárd forintos beruházás keretében bővíti budapesti és veszprémi kutatás-fejlesztési központjait. Sőt, a fővárosban 2022 őszén egy új Alkalmazásfejlesztési Központtal bővítette autonóm mobilitási tevékenységét Magyarországon, amely 2018-ban a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központtal indult útjára. Nem sokkal később, 2022 novemberében előbb Szegeden, majd Debrecenben is alapított egy-egy csapatot a Continental, melyek szintén az autonóm vezetéssel kapcsolatos fejlesztéseken dolgoznak.

2023 tavaszán a Bosch a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) közösen adott át egy kompetenciaközpontot. Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központban az elektromos autók tökéletesítése a cél, de terítéken van az autonóm technológiák fejlesztése is. A Bosch az egyetemi együttműködéseken túl egy külön kampuszon foglalkozik az önvezetéssel a fővárosban. A cég Budapesti Fejlesztési Központja 2005-ben alakult, több mint 3000 fejlesztőmérnökével ma már Európában – Németország után – a legnagyobb autóipari fejlesztési központ a Bosch Csoporton belül. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, fontos szerepet játszik az automatizált- és az elektromos mobilitás fejlesztésében.

2022 őszén adták át a Bosch Budapest Innovációs Kampuszát, ahol a fejlesztések egyik fő iránya az önvezetés. Ezt a célt szolgálja az ezzel egyidejűleg átadott, egyedülálló felszereltségű, 10 ezer négyzetméteres műszeres tesztpálya, ahol ellenőrzött körülmények között, a legkülönbözőbb útfelületeken, különféle szituációkban tudják hangolni az autók vezetéstámogató rendszereit. A tesztpálya saját üzemanyag-töltőállomással és elektromos töltési lehetőségekkel rendelkezik.

A Bosch és a Continental mellett a szintén német Knorr-Bremse is együttműködik az autonóm vezetés kapcsán (is) a magyar felsőoktatással: a vállalat tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és osztrák partnereket is magába foglaló konzorciumnak, amely 2020 nyarán 100 millió forint állami támogatást nyert. A konzorcium megvalósíthatósági tanulmányt készített autonóm járművek tesztelését, majd később azok működését támogató központi rendszer architektúra kialakításáról.

Magyar kkv-ből világhírű vállalat

Több olyan magyar kkv is aktív az autonóm járművek fejlesztése terén, mely ma már nemzetközileg elismert, globális cégnek számít. Ilyen az egyaránt budapesti alapítású aiMotive, a Commsignia és az NNG. Mindhárom vállalat szoftverfejlesztéssel foglalkozik – utóbbi elsősorban a navigáció és a kiberbiztonság terén végez fejlesztéseket. A Commsignia tevékenysége elsősorban a járművek kommunikációjára fókuszál a V2X területen, vagyis a jármű és a környezete, vagy a jármű és egy másik jármű közötti kommunikációval egyaránt.

A közelmúltban a legtöbbet talán az aiMotive-ról hallhattunk, a magyar kkv-t ugyanis felvásárolta a Stellantis. Az aiMotive önállósága – és vezetősége – megmaradt, de immár az eladott autók számában a harmadik legnagyobb járműipari konszern, a Stellantis égisze alatt végzi fejlesztéseit. Az aiMotive technológiai termékportfóliója a mesterséges intelligencia és az autonóm vezetés négy kulcsfontosságú területére összpontosít: az aiDrive néven a beágyazott szoftvercsomagokat fejlesztik az autonóm vezetéshez, az aiData a mesterséges intelligencia műveleteket és adateszközöket fedi, az aiWare a chipekkel foglalkozik, míg az aiSim a szoftveres szimuláció az autonóm vezetés fejlesztéséhez. Az akvizíció után az aiMotive a Stellantis leányvállalataként működik tovább, az aiData, az aiWare és az aiSim termékeivel azonban továbbra is aktívan a piacon marad, és ezek fejlesztéseit akár más gyártóknak is értékesítheti.

Önvezetési hub Magyarországon: a ZalaZone

Az AVL ZalaZone pályájának 265 hektáros területe jelenleg egy autópálya-szakaszt, egy nagysebességű tesztekre alkalmas ovális pályát és egy olyan szakaszt tartalmaz, ahol ellenőrizhetők a vezetőtámogató és autonóm rendszerek. A területen már épül egy 15 hektáros intelligens városi zóna, ahol a jövőben városi környezetben tesztelhetik az autókat. Emellett egy akkumulátorokat tesztelő egységet is ki fognak alakítani a parkban, ez a beruházás is zajlik már.

A ZalaZone Kutatási és Technológiai Központban egyetemi kutatócsoportok és ipari szereplők is dolgoznak, mindemellett a létesítmény megfelelő környezetet teremt a startupok létrejöttének. Az AVL szintén kialakított egy járműtechnikai központot a tesztpálya mellett, a Bosch mérnöki központjának építése pedig már javában zajlik, átadása 2025-re várható. A ZalaZone-on komoly tudás koncentrálódik az autonóm vezetéssel kapcsolatban, a fejlesztéseket, ötleteket pedig helyben is tudják tesztelni.

A felsőoktatás szerves része

A fentiek során részben már érintettük iparági szereplők és egyetemek autonóm vezetéssel kapcsolatos együttműködéseit, projektjeit. 2022 májusában jelentették be, hogy az ELTE és a Bosch együttműködésének keretében új tanszéket alapítanak az ELTE-n. A Mesterséges Intelligencia Tanszéken természetesen nem kizárólag az autonóm vezetést érintő kutatások zajlanak, de talán az egyik legizgalmasabb projekt a négyes és ötös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése.

A BME több nagyvállalattal is együttműködik e téren, emellett külön Autonóm Járművek Kutató Központ működik az egyetem falain belül.

Az úgynevezett okoskormányt hazánkban fejlesztő thyssenkrupp a Pannon Egyetemmel fogott össze: a 2021-ben megkötött megállapodás értelmében a német nagyvállalat veszprémi szoftver- és hardverfejlesztő központját a Pannon Egyetem kampuszán működteti.

A győri Széchenyi István Egyetemen már tizenegyedik éve létezik a Járműipari Kutatóközpont (JKK), ami a jövő mobilitását meghatározó legaktuálisabb kihívásokra keresi a választ, az elmúlt években a terület meghatározó hazai szereplőjévé válva. A JKK a ZalaZone-on is rendelkezik tesztközponttal.