Japán gyártósorról gördül le minden harmadik USA-ban készült autó

A japán autógyártók amerikai jelenlétének történelme 1958-ra nyúlik vissza, mikortól elkezdték járműveiket az Egyesült Államokban forgalmazni. 1970-re a Honda, a Nissan és a Toyota is stabil jelenléttel rendelkezett. Az amerikai vásárlók egy része felismerte a megbízható és jó ár-érték arányú japán típusok előnyeit. Az alacsonyabb károsanyag-kibocsátást követelő Clean Air Act, vagyis a tiszta levegőről szóló törvény 1970-es elfogadása, valamint a 70-es évek olajválságai pedig újabb lökést adtak a japán autók népszerűségének. A japán vállalatok amerikai társaiknál sokkal sikeresebbnek bizonyultak az alacsony fogyasztású modellek tervezésében, ami végül az amerikai autógyártás fellegvárának, Detroitnak a bukásához is vezetett.

Gyártásban csak az amerikaiak előzik meg őket

Az amerikai Center for Automotive Research japán autógyártók amerikai jelenlétét bemutató publikációjából többek között kiderül, hogy 1982 és 2019 között, tehát mióta a Honda az első japán gyártóként kezdett autókat összeszerelni az USA-ban, Ohio államban, a japán OEM-ek 53,3 milliárd dollárt fektettek amerikai termelőkapacitásokba. Ma összesen 24 gyáregységet működtetnek, amikben jelenleg 38 különböző modell készül. A japán cégek 2019-ben körülbelül 3,5 millió, tehát az USA-ban gyártott járművek 33 százalékát állították elő, míg az európai és koreai márkák esetében az arány mindössze 8 és 6 százalék volt.

Helyben tervezett modellek és rengeteg szabadalom

A japán autógyártók a termelés mellett figyelemre méltó kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytatnak az országban. Az első K+F központok a 70-es évek elején nyitottak meg, ma pedig már országszerte 49 található belőlük. Ezekben a létesítményekben az amerikai piacra szánt típusok tervezésén túlmenően számos egyéb fejlesztés is zajlik. 2019-ben például az elektromos hajtásrendszerekkel kapcsolatos, USA-ban bejegyzett szabadalmak 33 százaléka mögött álltak japán gyártók, míg az autógyártók által bejegyzett alternatív hajtásrendszerekkel kapcsolatos szabadalmaknál az arány 62 százalék volt.

A szabadalmak egy része más autógyártók – így az amerikaiak számára is – ingyenesen használhatóak. A Toyota például 2015-ben hatezer üzemanyagcellás, 2019-ben pedig 24 ezer hibrid hajtással kapcsolatos szabadalmát tette ingyenessé, hogy segítse a technológiák elterjedését, egyúttal növelje saját alternatív hajtású modelljeinek piacát.

A japán vállalatok amellett, hogy K+F tevékenységgel rendelkeznek az Egyesült Államokban, a helyi mobilitási startupokba is rendszeresen befektetnek. 2000 és 2019 között összesen 62,7 milliárd dollár értékű forrásbevonáshoz járultak hozzá, ami azt jelenti, hogy az időszakban az autógyártók részvételével zajlott forrásbevonások 24 százalékában vettek részt.

Közel százezer amerikai foglalkoztatott

A sokrétű amerikai jelenlét egyúttal azt is jelenti, hogy a japán OEM-ek fontos munkaadók is. Ma tízszer annyi japán autó készül az USA-ban, mint a 80-as években, a termelési volumen emelkedésével együtt pedig a foglalkoztatottak száma is növekedett, és 2019-ben elérte a 98.291 főt, akiknek 7,4 százaléka, 7265 fő a nagy hozzáadott értékű kutatás-fejlesztésben dolgozott. A vállalatok közvetett módon további 1,6 millió, értékesítésben, illetve beszállítóknál munkát vállaló amerikainak adnak megélhetést.

A számokból kiolvasható, hogy a japán autógyártók mára nem csupán az amerikai autóiparnak, hanem az egész gazdaságának fontos szereplőivé váltak befektetéseik és munkahelyteremtésük által. Modelljeik évről-évre nagy hányadát teszik ki az amerikai újautó-értékesítéseknek, folyamatos versenyre, valamint fejlődésre ösztönözve a koreai, az európai és amerikai vállalatokat.