Így reagált a világ Trump klímavédelmi döntésére

Autóipari vonatkozásban Elon Musk reakciója az egyik legjelentősebb azok közül, melyek Donald Trump nagy port kavart lépéséhez kapcsolódtak. A cégvezető bejelentését követően amerikai nagyvállalatok sora kritizálta az elnöki bejelentést, azonban a hír a politika világától a globális médiáig is sokféle kommentárt szült.

A világsajtó fontosabb reakcióit az Automobilwoche summázta: a Frankfurter Allgemeine Zeitung nem tulajdonít nagy jelentőséget a hírnek, mondván, az USA a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátójaként (valószínűleg az üggyel kapcsolatos országon belüli megosztottság miatt) sem fogja tovább növelni kibocsátását, valamint a globális környezeti politikában sem okoz fordulatot az elnök lépése. A Süddeutsche Zeitung azt emeli ki, a paktum két pillére, Európa és Kína a konkurens kiesésével csak még nagyobb, eurómilliárdos szeletet vághat magának a megújuló energia, illetve az energiahatékonyság feltörekvő piacából. Amíg az USA visszatér a józan ész világába, a lap szerint Európának érdemes távolságot tartani az Egyesült Államokkal szemben.

A brit The Times arra emlékeztet, Trump már a választási kampányában is azt hangoztatta, a klímaváltozás egy kínai kitaláció, amely versenyhátrányba hozza az USA gazdaságát. Az vita tárgyát képezi, hogy az emberi tevékenység hány fokkal növeli a világ átlaghőmérsékletét, azonban a fosszilis energiahordozókról a megújuló és tiszta forrásokra való átállás hosszú távú előnyei egyértelműek.

A legkíméletlenebbül talán az amerikai Washington Post fogalmazott: „hátrafelé tekintő politikájával és fárasztó bohóckodásával úgy tűnik, Trump elnök legjobbját nyújtotta, és sikerült elérnie, ami lehetetlennek tűnt: a globális fejlődés szempontjából jelentéktelenné tenni az USA elnöki posztját.”

A svájci Tages-Anzeiger komoly veszélyre hívta fel a figyelmet. A lap szerint számos amerikai állam felülbírálja majd a trumpi döntést, így az USA szén-dioxid-emissziója ugyan nem ugrik meg, azonban a rossz példát követve a szintén óriási CO2-kibocsátó Indiában és Kínában később jöhet el a fosszilis tüzelőanyagok korszakán való túllépés időszaka.

Ami a politikát illeti, nem kímélte Trumpot a frissen megválasztott francia elnök sem. Emmanuel Macron kijelentette, Trump ne számítson annak lehetőségére, hogy a kilépés után számára kedvezőbb feltételekkel átszabhatja, majd újra csatlakozhat a paktumhoz. Ahogy a francia politikus mondta: nincs B-terv, hiszen nincs B-bolygó sem.

Donald Trump - klímaügyben rossz irányba mutat

A klímaegyezménnyel kapcsolatos politikai mozgolódás az autóiparig is elért, ugyanis a kaliforniai kormányzó máris Kínába látogat, hogy megpróbálja meggyőzni Pekinget: a világ legnépesebb országaként és legnagyobb autópiacaként ezentúl ne Washingtonnal, hanem a kaliforniai Sacramentoval működjön együtt a környezetkímélő mobilitás szabályozásának terén. A 79 éves Jerry Brown klímaügyekben már korábban is Trump ellenpólusaként viselkedett, jelenleg is igyekszik ellensúlyozni a Washingtonban mostanában divatos klímaváltozás tagadását. Bár már csak két évig lehet politikai pozícióban, elmondása szerint Kalifornia állam ellen fog állni az őrült lépésnek.

Összességében úgy látszik, Donald Trump sikeresen kiborította a világ vezető politikusait, vállalatait és közvéleményét klímaügyi lépésével. Hosszú- helyett rövidtávra tervezésével az eddig kevésbé fontosnak tűnő környezetvédelem terén csak közelebb hozta a rajta kívül állókat (Európát, Kínát, Indiát stb.), sőt az Egyesült Államokon belül is feszültséget generált.