Íme a magyar járműipar versenyképességi stratégiája

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Neumann Technológiai Platform által közösen szervezett konferenciát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg, aki beszédében ismertette az új stratégia alapjait. Mint fogalmazott, az Európai Unió versenyképessége csökken az USA és Kína erőteljes gazdaságpolitikájához képest. A magyar versenyképességi stratégia célja a hazai versenyképesség növelése 2030-ig, elsősorban a gazdasági szereplők aktív bevonásával.

A stratégia kialakításához közel 1300 piaci szereplő véleményét vették figyelembe. Az ágazatok súlya, beruházási volumene, export aránya és foglalkoztatottsága alapján hat kiemelt ágazatot határoztak meg, ezek a következők: járműipar, egészségipar, élelmiszeripar, alapanyagipar (vegyipar, fémipar, műanyagipar), információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar. A hat kiemelt ágazat közül a legnagyobb súllyal a járműipar rendelkezik, egyben itt zajlik a legnagyobb átalakulás is a zöld átállással.

Járműipari célok

A stratégiában a járműipar számára három víziót vázoltak fel 2030-ig:

• Magyarország a nyugati és keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz,
• hazánk a járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja lesz,
• az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országává válunk.

A magyar járműipart meghatározó legfontosabb tényezők elsősorban európai és globális hatások, hiszen a magyar járműipar leginkább az európai körülményektől függ. A versenyképességi stratégiában a következő tényezőket emelték ki:

• A globális személygépjármű-gyártás növekedését számos tényező támogatja, mint például az alacsony költségű szakképzett munkaerő, a K+F központok és a relatív alacsony költségű acélgyártás.
• A koronavírus világjárvány a globális autóipar egy évtizedes növekedését megállásra késztette 2020-ban, míg 2021-ben ismét növekedési pályára állt a piac.
• Az alternatív hajtású járművek részaránya mind a globális, mind pedig az EU piacain folyamatos emelkedésnek indult, amely trend várhatóan 2030-ig tovább fokozódik.
• 2023 első három negyedévében az EU autópiaca jelentősen (+16,9 százalék) nőtt, összesen nyolcmillió új regisztrációval. Az éves növekedés ellenére a piac továbbra is 20 százalékkal a Covid-járvány előtti 10 millió darabos szint alatt maradt. Magyarország kivételével (-3,2 százalék) a régió összes piacán emelkedést könyvelhetett el ez alatt a kilenc hónap alatt, beleértve a négy legnagyobb országét: Olaszország (+20,5 százalék), Spanyolország (+18,5 százalék), Franciaország (+15,9 százalék) és Németország (+14,5 százalék).
• Az Európai Unió hosszú távú célja, hogy önellátóvá válhasson az akkumulátorpiacon
• Az Európai Akkumulátor Szövetség szerint az EU-n belüli termelés 2030-ra képes lesz a helyi kereslet közel 90 százalékát kielégíteni, amivel éves szinten 11 millió új autóba elegendő akkumulátort fog tudni legyártani
• Jelenleg Európában 40 új akkumulátorgyár tervezése, megépítése van folyamatban

A célhoz vezető út

Az említett stratégiai célokat az alábbi kiemelt javaslatokkal érné el Magyarország:

1. Járműipari beszállító-fejlesztési program működtetése, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
2. A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája (például külföldön alkalmazott technológia hazai tesztelése, K+F tevékenység Magyarországra telepítése stb.) értékelési szempont legyen.
3. Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
4. Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása
5. Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
6. Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
7. A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése