Így kezelik itthon a koronavírus miatti gyárleállásokat

Az előzmények

A gyárbezárásokat megelőzően a szentgotthárdi Opel gyárban, az esztergomi Suzuki, a győri Audi üzemben, valamint a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban is óvintézkedéseket hoztak a dolgozók védelme érdekében. Ezek között szerepelt a munkavállalók felszólítása a higiéniai szabályok betartására, a fokozott fertőtlenítési és takarítási rendszer bevezetése, a dolgozók érintkezéseinek minimalizálása, illetve az üzleti utak és találkozók korlátozása is. Ezek a megelőző intézkedések azonban nem voltak elégségesek a gyárbezárások elkerüléséhez. Hétfőtől mind a négy hazai telephelyen szünetel a termelés.

Nincs munka, de még elbocsátások se

Az esztergomi Suzukinál előreláthatóan április 3-ig szünetel a termelés. Ezalatt a Magyar Suzuki Zrt. alkalmazottai továbbra is meg fogják kapni bérüket. Az üzemegység dolgozóinak a munkaidő áthelyezés, az otthoni munkavégzés, illetve a fizetett szabadság lehetőségei biztosítottak. Bár a cég állományában lévőknek egyelőre nem kell munkahelyük elvesztésétől tartaniuk, a vállalat átmenetileg szünetelteti a kölcsönzött munkaerő alkalmazását. Ennek megfelelően március 20-án mintegy hatszáz kölcsönzött munkástól váltak meg. A vállalat a termelés újraindulásakor visszatérési bónusszal várja a kölcsönzött munkavállalóinak jelentkezését.

Az Audi Hungariánál várhatóan két hétig tart majd az üzemleállás. A cég közleménye szerint a dolgozók biztonságban tudhatják munkahelyeiket, valamint a jövedelmek kifizetése a normál rend szerint fog történni. Ezen túlmenően, a rendkívüli helyzetre való tekintettel a május elején esedékes munkatársi prémiumokat már április elején elutalják.

Hasonlóan az Audi magyarországi egységéhez, a tervek szerint a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. is két hétig szünetelteti az autók összeszerelését. A termelés felfüggesztésének idejére a gyártó a kollektív szerződés szerinti munkaidőkeretet alkalmazza, illetve az idő egy részére szabadságot rendel el. Michael Brecht, a Daimler Általános Üzemi Tanácsának vezetője úgy nyilatkozott, hogy bércsökkentések következnek, ám a dolgozók a legrosszabb esetben is megkapják a nettó bérük 80 százalékát. Hozzátette, hogy a kölcsönzött munkaerő esetében se valószínű a jelentős leépítés.

Sajnos a cikk elkészültéig az Opeltől nem kaptunk választ megkeresésünkre, ezért az ottani intézkedésekről nem tudunk beszámolni. Egy másik járműipari OEM, a Stadler kocsiszekrényeket készítő szolnoki termelőegységéről viszont tudni lehet, hogy tovább folyik a munka, ám március 23-tól április 17-ig néhány részterületet leszámítva csak egyműszakos munkarendben. A Stadler a szolnoki munkavállalóinak négyhavi munkaidőkeretet rendelt el, ezáltal megfelelő rugalmasság biztosítható a kötelező munkaórák teljesítése.

Hasonló intézkedések a beszállítóknál is

A koronavírus-járvány a hazai telephellyel rendelkező beszállítókat is egyre nagyobb mértékben érinti. Szombattól a Denso Gyártó Magyarország Kft. fehérvári üzeme is leállt. A cég az április 5-ig tartó tíznapos üzemszünettel a nyári leállást hozta előrébb. A termelés szünetelése alatt az alkalmazottak szabadságon lesznek, és meg fogják kapni bérüket.

A Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani gyárában március 21. óta fokozatosan csökkentik a termelés volumenét. A dolgozók védelmét szolgáló részleges leállást a Bosch kollektív szabadságkiadással, valamint az éves munkaidőkereten belüli munkaóra áthelyezéssel szándékozza megoldani.

Egy másik jelentős, szintén német központú autóipari beszállító, a Continental makói és váci telephelyein hétfő óta szünetel a termelés. A munkavállalóknak különböző távolléti lehetőségeket biztosítanak. Felhasználhatják egyéni időbankban felhalmozott óráikat, esetleg szabadságot vehetnek igénybe. A cég közölte, hogy a törvények adta lehetőségek figyelembevételével más megoldások kidolgozásán is dolgozik. Mindemellet pedig a vállalat, bár a 2019-es pénzügyi és üzleti eredménye nem tette lehetővé a munkavállalói bónusz adását, mégis az a döntés született, hogy nyereségrészesedést fognak fizetni dolgozóiknak. A Continental azonban nem a koronavírus miatti üzemszünetekkel, hanem a munkavállalói által előző évben tanúsított kiváló teljesítménnyel indokolta a döntést.

Nemrég a könnyűfém keréktárcsákat készítő, német tulajdonú Otto Fuchs Hungary Kft.is bejelentette, hogy március 30-tól kezdődően felfüggesztik a termelést. A várhatóan egyhetes leállás idejére a közel ötszáz munkavállalót fizetett szabadságra küldik.

Szintén március 30-tól április 7-ig fog szünetelni a termelés a Hankook Tire rácalmási gyárában, a dolgozók szabadságolásával vagy bérezésével kapcsolatban azonban nem közöltek további részleteket.

Előnyben a szellemi munkakörben dolgozók

Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a nagy autóipari vállalatok magyarországi dolgozóinak egyelőre nem kell állásuk megszűnésétől tartania, fizetésüket pedig az eddig bejelentett kényszerű gyárleállások és termeléscsökkentések idejére is meg fogják kapni. Akik számára adott a lehetőség, az otthonukból folytathatják munkájukat, akik viszont munkakörükből adódóan ezt nem tehetik meg, kénytelenek a munkáltatók által elrendelt kollektív szabadság mellett otthon maradni.

A cégek állományában lévő dolgozóknál rosszabb helyzetben vannak a kölcsönzött munkavállalók, amit az esztergomi Suzuki gyárának példája is mutat. A koronavírus-krízis elhúzódásával természetesen a tipikus foglalkoztatási formában dolgozók is egyre nagyobb eséllyel veszíthetik el állásukat. A tömeges munkahelyvesztések lehetőségével a kormányok is tisztában vannak, ennek megfelelően több országban is intézkedéseket vezettek be a munkahelyek, illetve a munkavállalók védelme érdekében.

Az állam is beszáll a bérek kifizetésébe

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) összegyűjtötte, hogy Európában milyen intézkedések születtek. A Vasas Szakszervezeti Szövetség által is közölt kutatásból kiderül, hogy az osztrák kormány például válságalapot hozott létre, hogy az alkalmazottak, ha csökkentet munkaidő mellett is, de megtarthassák munkájukat. Az állami támogatásnak köszönhetően az alacsonyabb munkaidő mellett is garantált az eredeti bér 80-90 százaléka. Németországban a megbetegedett vagy karanténba került dolgozókra is gondoltak. Ők hat hétig a teljes alapbérüknek megfelelő kártérítésben részesülnek. Továbbá, ha egy vállalkozás a dolgozóinak legalább 10 százalékát csak rövidített munkaidőben képes foglalkoztatni, akkor az állam átvállalja a bérek 67 százalékának és az ahhoz kötődő járulékok fizetését. Franciaországban egyebek mellett a turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben, a szórakoztatóiparban, valamint a kulturális életben tevékenykedő cégek támogatásáról is határozat született. Az állam e vállalkozások kényszerszabadságon lévő alkalmazottainak teljes bérét kifizeti munkanélküli segély formájában.

Intézkedéseket a keletebbre fekvő országokban is hoztak. Görögországban például minden négy nap szabadságból hármat rendkívüli szabadságnak tekintenek. A magánszférában dolgozók e napokra eső bérének harmadát az állam fizeti. Lengyelországban a járvány-helyzet következtében leálló vállalatok alkalmazottjai megkapják az átlagkereset 80 százalékát. Az összeg megfizetését fele-fele arányban végzi az állam és a munkáltató.

Magyarországon több iparágban is csökkentették a munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségét. Segítendő a cégek kialakult helyzethez alkalmazkodását, a kormány engedélyezte az otthoni munkavégzés elrendelését, a munkaidő-beosztás mindenkori megváltoztatását, valamint a munka törvénykönyvétől való szabad eltérést, amennyiben arról a munkáltató és a dolgozó előzetesen megegyezik. Bár az utóbbi kettő intézkedés valóban hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez, egyúttal kiszolgáltatottabbá is teszi a dolgozókat a munkaadójukkal szemben, amire nemrég négy szakszervezeti konföderáció is felhívta a kormány figyelmét.