Hogyan irányíthatja az EU a körforgásos járműtervezést?

Az autóipar erősen erőforrás-igényes, az EU teljes acélfogyasztásának 19 százalékát, a műanyagfogyasztás 10 százalékát teszi ki. Az autógyártás az alumíniumötvözetek és a réz iránti keresletet is növeli, és több mint 60 nyersanyagból, köztük kritikus nyersanyagokból származó erőforrásokra támaszkodik. Mivel az ágazat a lábnyomának csökkentése érdekében szükségszerűen az elektromos járművek felé fordul, a járművek fő környezeti hatásai a használati fázisból a gyártás felé tolódnak el, ami az olyan anyagok iránti kereslet ugrásszerű növekedésével jár, mint a lítium és a réz.

E kihívás kezelése érdekében az Európai Bizottság által javasolt, a járművek tervezéséről és az életciklus végének kezeléséről szóló új uniós jogszabály olyan kibővített tervezési követelményeket tartalmaz, amelyek által a járműmodelleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy az uniós piacra kerülhessenek. Az olyan intézkedések, mint az újrafelhasználhatóság, az újrahasznosíthatóság és a hasznosíthatóság értékelésére szolgáló új módszertan, a műanyagokra vonatkozó minimális újrahasznosított tartalomra vonatkozó célkitűzések, valamint a körforgásos járműútlevél révén az információk jobb hozzáférhetősége az életciklus végén lévő szereplők számára megkönnyítik a szétszerelést és ösztönzik az anyagok újrahasznosítását.

A könnyebb jövő felé

A javaslatból hiányoznak a járművek teljes élettartama során a környezetre gyakorolt környezeti és társadalmi hatás csökkentésére irányuló hatékony intézkedések. Az egyre nagyobb méretű, egyre több elektronikus alkatrésszel megrakott autók tervezésének folyamatos tendenciája a járművek környezeti lábnyomának megnövekedését okozza. Ezzel szemben a „könnyű konstrukciók" bevezetése jelentősen csökkentheti az egy járműre jutó anyagfelhasználást, miközben a legmagasabb biztonsági és kényelmi előírásoknak is megfelel. Ezt egy nemrégiben készült jelentés is megerősíti, amely kimutatja, hogy az elektromos járművek méretének csökkentése a leghatékonyabb intézkedés a kritikus fémek iránti igény csökkentésére.

A környezeti lábnyomok feltárása

Nem világos, hogy a javaslat miért nem írja elő a járműgyártás és az életciklus végén történő kezelés környezeti vagy szénlábnyomának közzétételét. Az ilyen információk nyilvánosságra hozatala gyakorlati lépés lenne a járművek környezeti hatásainak kezelésében: megkönnyítené a járművek megkülönböztetését az éghajlatra gyakorolt hatásuk szempontjából, és lehetővé tenné más intézkedések, például a szénlábnyomra vonatkozó teljesítménykövetelmények bevezetését. Ugyanakkor egy ilyen követelmény összehangolná a körforgásos járműútlevél szerinti tájékoztatási követelményeket más digitális termékútlevelekkel, például az akkumulátorokról szóló uniós rendeletben az akkumulátorokra vonatkozóan javasoltakkal.

A javaslat figyelmen kívül hagyja a tartósság fontosságát is, amely a járművek élettartamának meghosszabbítása révén a környezetre gyakorolt hatás csökkentésének egyik legfontosabb ökodizájn-stratégiája. Az uniós járművekre vonatkozó jogszabályban fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy dolgozzon ki részletes módszertant a kulcsfontosságú alkatrészek tartósságának és javíthatóságának kiszámítására és értékelésére, és vezessen be további, ezt támogató intézkedéseket, például a tartósságra vonatkozó információk kötelező közzétételét és az alkatrészekre vonatkozó minimális tartóssági követelményeket.

A javíthatóság és újrafelhasználhatóság tekintetében a javaslat előírja, hogy a járműveket úgy kell megtervezni, hogy az életciklus végén ne akadályozzák egyes alkatrészek engedélyezett kezelő létesítmények általi eltávolítását, valamint hogy az elektromos járművek akkumulátorai és elektromos meghajtású motorjai könnyen és roncsolásmentesen eltávolíthatók legyenek. Emellett a rendelet előírja, hogy a gyártóknak „körforgásos stratégiát" kell kidolgozniuk, amely egy nem kötelező erejű listát tartalmaz azokról az intézkedésekről, amelyeket vállalnak annak biztosítása érdekében, hogy az életciklus végi kezelés a jogszabályoknak megfelelően történjen.

Az újrahasznosított anyagok használatának ösztönzése

A járművek újrafelhasználhatóságára, újrahasznosíthatóságára vonatkozó minimumkövetelmények értékelésére szolgáló új módszertan bevezetése várhatóan javítja a járművek újrahasznosíthatóságát. A módszer hosszú végrehajtási időszaka – amely a tervek szerint csak a végleges szöveg elfogadása után 3 évvel lép hatályba – és az emberi egészségre és a környezetre kockázatot jelentő anyagok használatára és nyomon követhetőségére vonatkozó korlátozott követelmények azonban elszalasztott lehetőséget jelentenek az újrahasznosíthatóság növelésére, és komoly kockázatot jelentenek a mérgező vegyi anyagok újrahasznosított anyagokba való visszajuttatására.

Bár a járműtervezésre vonatkozó egyes rendelkezések útjelző táblákként működhetnek, amelyek a körforgásos jövő felé irányítják az iparágat, a törvényjavaslatból még mindig hiányzik az ösztönzés ahhoz, hogy az ágazatot a környezeti lábnyom csökkentése felé terelje – írja az AutoTech News.