Gázüzemű buszok Magyarországon: tévút vagy egy alternatív jövő?

Az elmúlt években előtérbe kerültek a környezetvédelmi megfontolások a közlekedésszervezésben, hazánkban is többféle alternatív hajtás jelent meg a buszok esetében: míg az elektromos buszok beszerzése azok ára miatt egészen a közelmúltig szóba sem jöhetett, vagy csak mutatóban történt meg, addig a földgáz és a metán már az 1980-as években felmerült, mint alternatív hajtóanyag. Természetesen az első körben inkább anyagi megfontolások miatt, ugyanakkor az első fecskék esetében sem felejtették el a buszok környezetbarát voltát hirdetni.

A 2010-es években egy reneszánsz kezdődött a gázüzem terjedésében, ezt viszont a mostani energiaválság megállíthatja, de minimum hátráltathatja. Igaz, a gáz piaci ára közben normalizálódott, de a kiszámíthatatlanság és az elektromobilitás terjedése gátat szabhat a kísérletezéseknek.

A CNG-s buszok esetében fontos tudni, hogy újonnan egy ilyen busz körülbelül tíz százalékkal drágább, mint a dízeles társai - használatan viszont jellemzően a gázüzemű buszok ára alacsonyabb. A buszok jellemzően annyi CNG-t fogyasztanak el üzemelésük során kilogrammban, mint a dízelesek a gázolajból, így a különbséget elsősorban az üzemanyagok ára közötti eltérés okozza. Emellett a CNG-s buszok erőforrása egyszerűbb felépítésű, mint a modern, Euro 5-ös vagy magasabb környezetvédelmi besorolású buszoké, így a karbantartás eleinte egyszerűbb és olcsóbb. Fontos különbség, hogy a gáztartályok húsz évig üzemeltethetőek, míg a dízelek esetében nincs ilyen korlát. Természetesen előfordulhat, hogy egy CNG-s buszt átalakítanak dízelhajtásúvá, vagy új tartályt vesznek rá a húsz év után, de a buszok életkora miatt ez a legritkább esetben éri meg.

A kezdetek

Magyarországon elsőként Debrecen városában jelentek meg gázüzemű autóbuszok a Hajdú Volán üzemeltetésében 1986-ban. Először LPG-s, később CNG-s buszokat használt a társaság - ezek eleinte átépített Ikarusok voltak, később már gyárilag így érkeztek a magyar gyártó termékei. Az Ikarus mellett MAN, Neoplan és Jelcz típusú gázos buszok is közlekedtek Debrecenben egészen 2009 nyaráig, amikor a Hajdú Volán kiszállt Debrecen helyi közlekedéséből.

1996-tól kezdődően Szegeden a Tisza Volán is belefogott a gázüzembe, szintén Ikarusokkal, de csak gyárilag CNG-s példányokkal – 1996-ban még csak két bemutatóbuszt vett a cég, 1998-ban pedig egy harmadikat. A tapasztalatok alapján 1999-től viszont már sorozatgyártásban érkeztek a gázüzemű Ikarus 260-asok és 280-asok Szegedre. 2002-ben vásárolt utoljára gázos Ikarust a cég, majd később CNG-s Mercedes-Benz buszokat is vett a Tisza Volán – utóbbi hat busz még ma is közlekedik, az Ikarusok már nem.

2006-ban az Alba Volán 11, a következő évben még egy DAB 15-1200C típusú, CNG-s midibuszt vett állományba. Ezek a buszok ma már nem közlekednek, más gázüzemű buszt nem üzemeltettek a városban

A második hullám

A 2010-es években előbb a Zala Volán, majd a BKV is használt CNG-s buszokkal gondolta frissíteni az állományát. 2011-ben született egy konzorciumi megállapodás Zalaegerszeg önkormányzata, a Zalavíz Zrt. és a Zala Volán között, aminek az volt a lényege, hogy a Zalavíznél előállított biogáz hasznosítására a helyi Volán társaság gázüzemű buszokat vásárol a zalaegerszegi helyi közlekedés fejlesztése érdekében. A zalai megyeszékhelyen előbb egy MAN-t, majd három Jelcz típusú buszt állítottak forgalomba gázos hajtással, ezek a járművek mind Debrecenből érkeztek 2012-ben és 2013-ban. Később CNG-s MAN Lion’s City-k is érkeztek a társasághoz, ezeket helyközi forgalomban használják, a gázüzemű helyi buszok pedig már nincsenek forgalomban.

A BKV először 2014-ben szerzett be CNG buszokat, ekkor Dijonból érkeztek használt Van Hool A330-asok a fővárosba, 2015-ben pedig Lausanne-ból jöttek további példányok – a későbbiekben is vásárolt még néhány használt gázüzemű Van Hoolt a BKV, ezekből 53 maradt forgalomba 2022-re. Ahogyan az autopro.hu is beszámolt róla, ezek a buszok állnak le – a tervek szerint csak ideiglenesen – novemberben a magas gázár miatt.

A Van Hoolok mellett volt egy sikertelen próbálkozása is a BKV-nak: 2016-ban Kalmar városából 22 darab használt CNG-s Mercedes-Benz Citarót vásárolt a cég. Ezek a buszok rendkívül rossz rendelkezésre állást produkáltak, ráadásul a tartályaik szavatossága is lejárt, így mindössze három év után a flotta nagy részét selejtezte is a fővárosi közlekedési társaság. 2022-re egyetlen példány maradt meg, ezt októberben vonták ki az állományból.

Az elektromobilitás alternatívája?

A gázüzem a dízelhez képest környezetbarát technológia, és egyben jóval olcsóbb is volt sokáig, így a 2010-es évek közepétől kezdve zöld alternatívaként is felmerült a megoldás használata. Először Kaposvár (2015 végén), majd Miskolc (2016 eleje), aztán Nyíregyháza szerzett be a helyi közlekedés kiszolgálására gázüzemű MAN Lion’s City autóbuszokat, egyaránt újonnan. Ezek a buszok egészen 2022 őszéig zavartalanul közlekedtek, de az elszálló gázárak miatt Miskolcon már leállították a flotta egy részét takarékossági okokból. Ebben az esetben biztosak lehetünk abban, hogy ideiglenes intézkedésről van szó, hiszen ellentétben a BKV használt buszaival, ezek fiatal járművek. Kaposváron segítséget jelent a buszok fenntartásában a kaposvári cukorgyárból származó biogáz.

Még az orosz-ukrán háború kirobbanása és a gáz árának elszállása előtt írt ki tendert a Volánbusz 164 CNG-s buszra, ez eredményesen is zárult: a februári beszámolók szerint az idei évben meg kell érkezni a 85 városi és 79 elővárosi busznak, de ez minden bizonnyal nem fog megtörténni. Kérdés, hogy az energiaválság idején mennyire bánja ezt a Volánbusz, bár tény, hogy az utóbbi napokban rohamosan csökkent a gáz világpiaci ára. Kérdés az is, mikor jönnek meg ezek a buszok.

Azt jelen pillanatban valószínűleg senki sem tudja megmondani, hogy a jövőben anyagilag érdemes lesz-e CNG-s buszokat üzemeltetni, az viszont a buszgyártók kínálata és az üzemeltetők tervei alapján – nem beszélve a politikai elvárásokról - egyértelműnek tűnik, hogy ha környezetbarát technológiáról van szó, akkor az elektromos hajtás lesz a befutó, az akkumulátoros megoldás fő vetélytársa pedig a hidrogén üzemanyagcella lehet.

Az alábbi galériában az összes fent említésre került városból látható gázüzemű buszról fotó: