Az autósok halálozási statisztikái javulnak a leggyorsabban

A Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) közúti biztonságról szóló 2020-as jelentése szerint 1998 és 2008 között a közutakon elhunytak száma átlagosan 3,3 százalékkal esett évente az IRTAD Group (International Traffic Safety Data and Analysis Group) 34 tagországában, amik között például számos európai ország, köztünk hazánk is, továbbá az USA és Japán is szerepel. A pozitív trend 2008-2018 időszakában is megfigyelhető volt, a 2,3 százalékos átlagos évi csökkenés azonban lassulást jelzett.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az IRTAD Groupot főleg olyan országok alkotják, ahol viszonylag fejlett a közlekedési kultúra, és az autózás nem csak az elmúlt néhány évtizedben vált elterjedté. Éppen ezért a megállapításokat nem lehet teljes egészében a nem tagállamokra is vonatkoztatni. A nem tag Indiában például növekszik az utakon elhunytak száma, míg Kínában stagnál a Statista szerint.

Mindenkit leelőztek az autósok

A halálos balesetet szenvedett közlekedők száma 2010-ről 2018-ra leginkább az autóval utazók körében mérséklődött, átlagosan 14 százalékkal a vizsgált országokban, míg minden közlekedési módozatot figyelembe véve a csökkenés mértéke csak 6,9 százalék volt átlagosan. Ahhoz, hogy az autók ennyivel biztonságosabbá váltak, az általánosságban biztonságosabb utak és a balesetek megelőzésére, illetve azok hatásainak enyhítésére szolgáló, járművekbe épített technológiák ugyancsak hozzájárultak.

A statisztikákat másfelől továbbra is nagymértékben rontja a gyorshajtás és az ittas vezetés, melyek mellett sok országban egyre nagyobb gondot okoz az általában mobiltelefon-használathoz, de akár az érintőképernyő nyomkodásához is köthető figyelemelterelés, ami egyúttal a biciklisek, a motorkerékpárosok és a gyalogosok körében is egyre gyakoribb probléma.

A közlekedési szerencsétlenségben elhunyt gyalogosok száma marginálisan csökkent csak, ami azonban nagyrészt annak köszönhető, hogy az USA-ban 46 százalékkal nőtt a gyalogos halálozások száma, mivel a gyalog megtett távolság is szignifikánsan emelkedett. Nem számítva az Egyesült Államokat, átlagosan 20 százalékos esés volt mérhető.

A halálos balesetet szenvedett biciklisek száma átlagosan 5,4 százalékkal, míg a motorkerékpárosoké 9 százalékkal esett 2018-ra.

Még mindig az országutakon a legveszélyesebb

A legtöbb halálos kimenetelű baleset vidéki utakon – a legbiztonságosabbnak számító autópályákat bele nem számítva – következik be, ami egyebek mellett a nagy sebességnek, a szemközt haladók közti fizikai akadályok hiányának, valamint a gépkocsik és a kerékpárosok együttes jelenlétének tudható be – állapítja meg az ITF publikációja.

A közlekedés biztonsága ugyanakkor itt valamelyest gyorsabban javul, mint a városokban. 2010-hez képest 2018-ra abban a 22 országban, melyek esetében elérhetőek adatok, átlagosan 26 százalékkal haltak meg kevesebben, míg városokban csak 20 százalékos mérséklődést mértek.

Városokban is a gépkocsiké az elsőbbség

A városi helyzetbe a TIF városi közlekedésbiztonságról szóló friss, Monitoring Progress in Urban Road Safety tanulmánya ad részletesebb betekintést. A jelentésben 26 darab, főleg Európában és az amerikai kontinensen található nagyvárosok statisztikáit dolgozták fel.

Azokból kiderült, hogy hasonlóan az országos átlagokhoz, az elhunytak száma a személyautókban és a tehergépkocsikban utazók esetében csökkent a legnagyobb mértékben, átlagosan 34 százalékkal 2010-2018 periódusában.

A legkisebb, 14 százalékos csökkenést a bicikliseknél mérték, 12 városban még nőtt is a halálos balesetet szenvedett kerékpárosok száma. Továbbá a súlyos sérülést szenvedettek száma 2018-ra átlagosan 32 százalékkal múlta felül a 2010-est, alapul véve azt a 17 várost, melyeknél elérhetőek voltak adatok. Ennek ellenére a biciklizés egyre biztonságosabbá válik, ugyanis a halálos kimenetelű balesetek és a súlyos sérülések száma lassabban emelkedett, mint a kétkerekűekkel megtett utaké.

Széles a kormányok eszköztára

Az IRTAD Group legtöbb tagállama már kidolgozta stratégiáját a halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek számának mérséklésére. Az elkerülés egyik legfontosabb eszköze a sebességhatárok helyes megválasztása. Városokban a szokványos sebességhatár 50 kilométer/óra, némelyikben, úgy mint Münchenben, Madridban vagy Torontóban azonban 30 kilométer/órát vezettek be.

Vidéki utakon jellemzően 80 és 100 kilométer/óra közé esik a korlátozás. Az amerikai Illinois Egyetem egy 2020-as, Green Car Congress szakportál által összefoglalt tanulmánya arra jutott, hogy a sebességhatár lejjebb vitelével jelentős javulást lehet elérni a közlekedésbiztonságban, miközben az utazási idő alig nőne. São Paulo 2015-ben 90-ről 70 kilométer/órára vitte lejjebb az autóutakon megengedett maximális sebességet. Másfél év alatt 21,7 százalékkal csökkent a balesetek száma, az utazási idő pedig mindössze 5,5 százalékkal nőtt.

A baleseti statisztikákra más módon is hatással lehetnek a kormányok. A lehetőségek között szerepel még például sebességmérő kamerák telepítése, a biciklisek sisakviselésének és a hátsó üléseken utazók biztonságiöv-használatának szabályozása, illetve a megengedett véralkoholszint megválasztása is.

Még sikerülhet, hála a koronavírusnak

A hazai közlekedésbiztonsági stratégia 2001-2020 periódusát fedi le, célja, hogy 2020-ra 50 százalékkal csökkenjen a végzetes kimenetelű közúti balesetek száma 2011-hez képest. 2019-ben 603 fő vesztette életét a hazai utakon, ami 4,1 százalékkal kevesebb 2018-hoz képest, az előző éveket azonban fluktuáció jellemezte, egyértelmű trend nélkül. Az ITF Magyarországról szóló 2019-es jelentése szerint nem valószínű, hogy 2020-ra meg fog feleződni a közúti szerencsétlenségek száma.

Persze a koronavírus-járvány hatásaival a jelentés készítésekor még nem számolhattak. Miután a járvány megfékezése jegyében korlátozásokat vezettek be, és a gazdasági élet lelassult, idén áprilisban a forgalom 33 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a halálos kimenetelű közúti balesetek száma pedig 43 százalékkal esett vissza. Az áprilisi példát figyelembe véve még egyáltalán nem zárható ki, hogy végül sikerül megfelezni a halálos balesetek számát.