Az autóipar jövő évét még biztosan meghatározza a járvány

Rózsa Tamás előadása előtt Nyírő József, a MAJOSZ elnöke tartott megnyitót, melyen röviden ismertette a nagyobb OEM-ek elektrifikációs terveit és eredményeit. Úgy értékelte, hogy az autógyártók egyelőre jól alkalmazkodnak a környezetvédelmi normákhoz, és várhatóan betartják az Európai Unió által hozott szabályt, ami szerint 2020-ban kilométerenként 95 gramm lehet az autók szén-dioxid-kibocsátása. Az autopro.hu is beszámolt viszont arról, hogy a Volkswagen esetében nem biztos, hogy sikerül maradéktalan tartani a kvótát, ezért nem is mutatkozik be az idén az ID.4-es modell az Egyesült Államokban.

W-alakú görbe

Rózsa Tamás ismertette, hogy a koronavírus-járvány okozta válság a 2008-as gazdasági világválsághoz képest is jóval mélyebb zuhanást okozott a globális járműeladások számában. Ugyanakkor pozitívum, hogy a mélypontról való visszapattanás is sokkal gyorsabb az akkori válsághoz képest: míg 2008 után harminc hónap, azaz két és fél év kellett az eladások helyreállásához, addig most hat hónap alatt végbement ez a folyamat.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy túl vagyunk a válságon. Az eladások számának gyors emelkedése részben egyszeri, ideiglenes ösztönzőknek köszönhető, éppen ezért kisebb visszaesés még várható, mielőtt újra nőni fog az eladások száma. Ez alapján az eddig várt V- vagy U-alakú görbe helyett egy W-alakú kilábalási görbe körvonalazódik.

A TopTier Consultants várakozásai szerint globális szinten 17 százalékkal adnak el kevesebb járművet idén a járvány előtt prognosztizált számokhoz képest.

Rózsa Tamás kiemelte, hogy az elemzők még mindig alapvetően optimista előrejelzéseket közölnek, hiszen 2021 első felére működő vakcinával számolnak, és egyben nem számítanak arra, hogy a járvány második hulláma bárhol okozna olyan leállásokat az autóiparban, mint amire tavasszal volt példa.

A gyártás mértéke kisebb az eladásokénál

A járvány 2020 végére érdekes helyzetet idézett elő: az előrejelzések alapján az idei évben a gyártásban nagyobb visszaesés várható, mint az értékesítésben. Ez a készletek kifogyásával magyarázható, ezt az anomáliát 2021-ben ki kell küszöbölnie a járműiparnak.

2020-ra globálisan 17,7 százalékos visszaesés várható a járműgyártásban 2019-hez képest, az Európai Unióban 23,5 százalékos ez a csökkenés. 2021-ben globálisan 7,5 százalékos, uniós léptékben pedig 14,5 százalékos lehet a visszaesés. Utóbbi becslések még bőven változhatnak, Rózsa Tamás szerint sajnos inkább negatív irányba, például azzal, ha csúszik a koronavírus elleni oltás megjelenése, vagy ha nagyobb leállásokat okoz a járvány a következő hónapokban.

Érdekesség, hogy Nyugat-Európa valószínűleg már 2017-ben elérte a járműgyártás csúcsát, ott várhatóan jó darabig nem készül majd annyi autó, mint akkor. Közép-Kelet-Európa, és így Magyarország viszont még elérhet új csúcsokat, a tendenciák azt mutatják, hogy a gyártás erre a térségre helyeződhet át.

Nem lesz olcsó elektromos autó, de drágulhatnak a benzinesek

Rózsa Tamás az előadás végén elmondta, hogy komplex kérdés az elektromos autók elérhetősége. Az egyes országok ösztönzőivel természetesen kifizetődőbb lehet elektromos autót venni, de jelenleg csak akkor éri meg a váltás, ha sokat használjuk az autókat. Példaként a taxikat említette, ahol már ma is jobb üzlet elektromos autót venni a sok használat miatt.

A jövőben viszont arra lehet számítani, hogy a kisebb (1,2-es, 1,4-es és 1,6-os) benzines autók ára emelkedni fog, közeledni fog az elektromos modellek árához. Ez részben a környezetvédelmi normáknak köszönhető, részben pedig annak, hogy az OEM-k felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy például Magyarországon olcsóbban adnak egy modellt, mint Németországban.